Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-116

CXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (April 2. 1867.) 145 elfogadja-e, vagy nem? (Elfogadjiok!) Méltóztassanak azok, kik elfogadják, fölállani. (Megtörténik.) A t. ház azon határozati javaslatot. melyet a minisztérium előterjesztett, átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Ráday László gr. jegyző (olvassa a minisztérium által előterjesztett határozati javaslat bekezdésének első szakaszát.) Tisza Kálmán képviselő urnák mindjárt a czimre nézve van egy módositványa. hogy t. i. „az ujonczok megajánlásához" helyett tétessék: „ujonczok kiállításához.* (Elfogadjiok!) Elnök: Méltóztatnak ezen módositványt elfogadni? (Elfogadjuk!) Ennélfogva mindjárt a kikezdésnél e szó helyett: „megajánlásához" „kiállításához" tétetik. Ráday László gr. jegyző (olvassa a miniszteri előterjesztés második bekezdését.) A második bekezdésre nézve Tisza Kálmán képviselő úr azon módositványt ajánlja, hogy a 7-dik sorban levő ezen szó: „nélkül" után a többi kihagyassék és helyébe tétessék: „a minisztériumot fölhatalmazta. hogy Magyarország és Erdély részéről 48 ezer ujonczot azonnal kiállíthasson és ezen ujonczállitásra nézve a következő föltételeket állapította meg." (Atalános helyeslés.) ~ Andrássy Gyula gr. miniszterelnök: T. ház! A mennyiben ezen határozati javaslat első bevezető pontjai a történtek elősorolását czélozzák, én abban, mit a t. képviselő úr javasolt, csak a történtek szorosabb és szabatosabb ecsetelését, vagyis inkább a dolgok menetét találom . s azért annak elfogadása ellen a kormány részéről nincsen semmi ellenvetés. (Helyeslés.) Elnök : Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk!) Ennélfogva a szerkezet Tisza Kálmán módositványa szerint fog megváltoztatni. Ráday László gr. jegyző (olvassa a miniszteri előterjesztés bevezető pontjait a tett módosítások szerint; azután a javaslat első pontját.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk !) Tehát az első pont marad. Ráday László gr. jegyző (olvassa a javaslat második pontját.'} Wlád AlajOS: T. ház! A katonáskodás! kötelezettség oly teher, melyet különösen a nép nem örömest vagy legalább nem szívesen akar viselni: hogy tehát alkalmat nyújtsunk a népnek, hogy ezen terhet szivesebben viselje — véleményem szerint — szükséges volna a katonáskodási időt leszállítani. Ezt pedig annyival inkább bátor vagyok indítványozni, mert 1848-ban is, midőn az akkori első magyar minisztérium 200 ezer ujoncznak megszavazását kérte a háztól és a katonáskodásra nézve 6 évi időszakot szabott meg, a ház megszavazván az ujonczok számát, a katonáskodás idejét KÉPV. n. HAPLÓ. 186%. ív. 4 évre szállitotta le. Én azt hiszem, hogy a mit a ház akkor tett , ezt tegye meg a t. ház most is, s ez által különösen a köznépnek nyújtson alkalmatés módot arra, hogy szivesebben menjen katonáskodni, mi bizonyosan megtörténik, ha az illető tudni fogja, hogy kevés idő múlva ismét haza jöhet. Ezt szükségesnek tartottam előhozni, mert képviselővé lett megválasztatáson! után egyszerű, de józan, természetes észszel biró választóimtólföT szólittatván a katonáskodási időtartamnak megrövidítése eszközlése végett, én nekik az 1848-dik országgyűlés határozmányaira vonatkozólag azt mondottam, miszerint biztos reményök lehet arra, hogy a rövidebb katonáskodási idő annyival inkább el fog fogadtatni, mert már az 1848-dik évi országgyűlés négy évi időtartamot fogadott el a katonáskodásra nézve. Hogy pedig a rövidebb katonáskodási idő a czélnak megfelel, erre nézve Poroszország nyujtá a legvilágosabb bizonyságot. Én tehát arra kérem a t. minisztériumot s a t. házat, méltóztatnék elfogadni azt, hogy 6 év helyett 4 évi katonáskodási idő állapittassék meg. Bernáth Zsigmond: T. ház! Én abban a véleményben vagyok, hogy az igen t. minisztérium nem csak ezen egy szakaszt akarja a védrendszer megállapítása alkalmával megváltoztatni, hanem a határozat több pontjait is, midőn a második pontban azt kívánja kimondatni, hogy a most kiállítandó ujonczok minden kedvezményben és hátrányban részesittetni fognak akkor, midőn a honvédelmi rendszer foganatba fog vétetni. Azt hiszem tehát, hogy most azon észrevétel, melyet előttem szólott képviselő társam tett, fen nem foroghat, és a szerkezet megmaradhat, a mint van. (Elénk helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni a javaslat ezen pontját ? (Maradjon !) Tehát változatlanul marad. Ráday László gr. jegyző (olvassa a javaslat következő pontjait a 3-diktól a 9-dikig, melyek egyenkint elfogadtatnak. A 10-dik pont fölolvasása után fölszóled) FaragÓ FerenCZ : T. képviselőház! Nekem ezen pontra ugyan semmi észrevételem nincs; hanem óhajtottam volna, ha a t. minisztérium egyúttal a katonai intézetek megnyitásáról is értesített volna: mert ennek folytán teljesíthette volna a nemzetnek azon atalános óhaját, hogy a magyar ezredekben magyar tisztek alkalmaztassanak. (Halljiűi! Nem értjük !) Jól tudjuk, hogy a magyar ifjúság látván, hogy a német elemnek és más betolakodó idegeneknek adatik az elsőség, a katonai pályától önként visszavonult. Mihelyt a magyar ezredekben magyar tisztek alkalmaztatnak, mindjárt más lesz a lelkesültség. Hanem ezt egyedül a Ltidoviceum megnyitásával lehetne elérni; ez eset19