Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-114

140 CXIV. OBSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 30. 1867.) tes tárgyalásra átmenni. Mielőtt azt tennők, Nyáry Pál képviselő úr kivan szólani. Nyáry Pál: Az imént bevégzett név szerinti szavazás utján a t. ház többsége a részletes tárgyalás alapjául a67-es bizottság többségének munkálatát fogadta el. Miután az ezen munkálatban fölállított alapelvek és annak részletei iránt és ellenében is a bizottság kisebbsége, eltérő nézeteit, a bizottsági nyilvános tárgyalások alkalmával előadta, nem csak, hanem az ország állami önállása, alkotmányos függetlenség és czélszerüség tekintetéből merített érvekkel támogatta is, s az általa készített kisebbségi javaslatot az átalános tárgyalás alkalmával többen rokonelvü képviselő társaim közül el is fogadták, de a kisebbségi javaslat mind a mellett is többséget nem nyerhetett : azt hiszem, hogy a rokonelvü képviselő társaim megegyezésével találkozom, midőn ezennel kijelentem, hogy ámbár a jobb oldal több tagja által a kisebbségi javaslat némely pontjának oly értelmezés adatott, melynek helyessége jogosan kétségbe hozathanék és e részben a részletes tárgyalás alkalmával is lett volna jogunk fölszólalni: miután a vitatkozás részünkről a ház többsége ellenében különben is eredménytelen lenne ; de egyébiránt természetes, hogy a mely munkálatot elvi különbözés miatt magunkévá nem tehetünk, azt részleteiben sem pártolhatjuk: mi tehát a részletes tárgyalásba beleszólásunk által belefolyni nem fogunk. és valahányszor a ház elnöke által a ház a pontonkinti tárgyalás alkalmával szavazásra hivatik föl, mi a szabályok értelmében mindannyiszor tagadó szavazatainkat ülve maradással nyilvánítjuk. (Helyeslés.) Elnök: Következik a részletes tárgyalás. A jegyző úr po ntonkint fogja fölolvasni a munkálatot. Tóth Vilmos, majd Joaimovics György jegyzők (olvassák a 67~es munkálat pontjait, melyek a 48-dik szakaszig egyenkint elfogadtatnak. Á 49-dik szakasz fölolvasása után fölszólal) Wlád Alajos: Én a bizottsági munkálatban tervezett megoldási módot az alakiságra nézve, a mint az a 29. ponttól a49-ikig foglaltatik, magamévá nem tehetem, mert azt igen nehézkesnek és bonyolultnak tartom. Részemről ellentétben azon nézettel, mely a 28-dik szakaszban (Fölkiáltások: Már azon túlvagyunk!) foglaltatik, czélszerűbbnek tartanék egy közösen, együtt tanácskozó delegatiót, s még inkább közvetlen, egyenes választásokból alakulandó birodalmi parlamentet: (Zaj. Halljuk! Fölkiáltasok: Talán reichsrathotf) mert csakis ilyképen alakítandó birodalmi parlament volna képes kifejteni azon erélyt, melyet én a birodalom existentiájára nézve szükségesnek tartok, és mert csak ily parlament lehetne a birodalom népeinek valódi szövetségi tanácsa. Miután azonban tudom, hogy ezen eszmék a házban viszhangra nem találnak, módositványt nem teszek, hanem hozzájárulok a munkálathoz. (Zaj.) Elnök: Elfogadja a t. ház a 49-dik szakaszt'? (Elfogadjuk!) Tehát a 49-dik szakasz is változatlanul marad. Joannovics György, majd Tóth Vilmos jegyzők (olvassák a 67-es munkálatot az 50-dik szakasztól a 60-dikig, melyek egyenkint elfogadtatnak. A 61-dik szakasz fölolvasása után fóhzólal) WaSS Sámuel gr.: Bocsánatot kérek a t. háztól, hogy a pontonkinti fölolvasást megszakasztani bátorkodom. Én azt hittem, hogy az átalános tárgyalásnál lehet alkalmam e tárgyban szót emelni; de oly messze hátra voltam, hogy csakugyan a végén el kellett maradnom a szóihatástól. Kénytelen vagyok tehát jelenleg alkalmat venni magamnak e pontra nézve egy észrevételt tenni. Jól látom én ... . (Közbeszólások: Melyik •pontra?) A 61-dik pontra, a melyben ez fordul elő: „A két fél felelős minisztériumai közös egyetértéssel/' stb. Jól látom én, t. ház, hogy ezen szövegben a bizottság meg akarta óvni Magyarországnak függetlenségét ; de nekem nagy aggodalmam van az iránt, hogy épen ezen akarat által, hogy a függetlenséget óvjuk meg, nem fogjuk azt megóvni: mert kérem alásan, ha a kereskedelmi dolgokban az illető két ház elé került külön előterjesztés iránt az illető miniszterek —- nagyon könnyen megtörténhetik és minden bizony nyal meg is fog történni, hogy a két ház külön véleményben lesz a tárgy fölött — mint mondám, a miniszterek meg nem tudnak egyezni, és az egyedül ő felsége elhatározása alá, mint a két ház külön véleménye terjesztetik, én meg vagyok győződve lelkemből, hogy a jelen uralkodó a válságos viszonyok által nagyon is sokat tapasztalt, hogy ő minden bizonynyal a mi ügyeink iránt minden tekintettel fog lenni; de jövőben oly viszonyok minden bizonynyal, melyek épen e §-ban foglaltatnak, t.i.Magyarország érdekei, egyenesen a lajtántúli érdekeknek lesznek alávetve. Tisztelettel kérem a t. házat, méltóztassék ezen pontra nézve valami közvetítőt kitalálni és azt aztán ide beigtatni olyformán, (Halljuk! Halljuk!) hogy a határozat ne legyen így egyenesen csakis a trónnak átadva. Kötelességemnek tartottam a t. háznak ezt megmondani, (Közbeszólások: Halljuk a formulát!) és ha a t. háznak tetszik, méltóztassék megváltoztatni. (Maradjon! Halljuk a módositványt !) Elnök: Méltóztatnak a 61-dik szakaszt változatlanul elfogadni ? (Maradjon !) Tehát a 61-dik szakasz is ugy, a mint szerkesztve van, megmarad. Tóth Vilmos jegyző (olvassa a 67-es mun-