Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-76

54 LXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 4. 1866.) e helyett absolut hatalommal intéztetett a birodalom sorsa. Az összes kormányzat egységes volt; az ujonczok száma önkényesen határoztatott meg ; az adónak minden kigondolható neme erőszakkal hajtatott be ; minden önállóság elbénult; az egység, a központosítás tökéletes volt: és mi ennek eredménye? Átalános elszegényedés, három milliárdra fölszaporodott államadósság, két dísztelen hadjárat folytán két vesztett tartomány, és az anynyiszor hangsúlyozott nagyhatalmi állás nem csekély csökkenése. (Helyeslés.) És annyi keserves tapasztalások, és oby sok áldozatok után, még vannak emberek, kik a koronának ily gyászos rendszer folytatását tanácsolhatják, kik szép szavakkal, üres ígéretekkel Magyarország beleegyezését szorgalmazzák abba, mit már úgy is tettleg bírnak. Valóban, vagy nagyon rövidlátók azok, kik ilyeket tanácsolnak, vagy azok a birodalom igazi ellenségei, nem pedig mi, kik jogainkat védjük, meg lévén győződve, hogy alkotmányunk teljes helyreállítása által tartható csak fen a birodalom, és máskép nem: mert ha — a mire a jelenségek nem hiányoznak — előbb vagy utóbb, egy uj Solferino vagy egy uj Königgratz előestéjén állunk, a birodalmat bizonyára nem fogja egy békóba vert, kiélt, közönyös és apathikus Magyarország, de egy a monarchiával együtt, saját alkotmányát, szabadságát, jóllétét védő, lelkesült Magyarország megmenteni. (Helyeslés.) Mellőzve némelyeket, mikre már más, előttem szólók megfeleltek, csak Horvát Boldizsár érdemes képviselő-társam szombati beszédének egy pontjára van némi észrevételem. Azon jóslatokról szólva, melyek a birodalom fölbomlása felől elmondatnak, azt mondotta, hogy Magyarország önállása azon eshetőségek alkalmával sokkal nagyobb figyelembe fog vétetni akkor, ha compact lesz. Előrebocsátva azt, hogy furcsa logikának tartom, egy hitelt vesztett s bomlásnak induló szomszéddal frigyet kötni, és szövetkezni azzal, kiről ilyen baljóslatok keringenek, mondhatom azt a birodalom jövőjére nézve, hogy a birodalom sorsát ilyen sötét j színekben nem látom; só't meg vagyok győződve, ha alkotmányunk teljes épségében helyreállíttatik, becsületesen és loyálisan, és ha ezen épségben fentartatik, minden kijátszási utógondolat nélkül, akkor épen most, a keleti kérdés megállapításának küszöbén, Ausztria még nagy és fényes jövőnek nézhet elébe; de ha, nem Magyarország elszakadási vágya miatt, hanem a bécsi politikusok meggyógyíthatatlan vaksága miatt, a baljóslatok mégis teljesülnének, akkor is bizonyára egy compact Magyarország Európa helyes súlyegyenének megállapításánál nagyobb figyelemben részesülne. Csakhogy itt eltérnek a nézetek, a mennyiben Európa politikusai nem azt tartanák compact Magyarországnak, mely Ausztriába beolvadóit, s ennek irányában az elcsüggedés és gyöngeség jeleit adta, hanem azon Magyarországnak, niely se csellel, se erőszakkal nem volt arra bírható, hogy alkotmányos jogairól lemondjon. (Igaz! ügy van!) Somssich Pál érdemes képviselő ur tegnapi beszéde után Ítélve, (HaUjtbk .') azt hinné az embe r, hogy csak tőlünk függ, hogy haladjunk, hogy csak tőlünk függ, hogy egy eshető válság esetében ez országban rendezett állapotok, és ne a provisorium legyen napirenden. Mi is nagyon szeretnők ezt, készek is volnánk ezt eszközölni, és azonnal az ország belszervezéséhez fogni; de a tiszt, képviselő ur tanácsát kérjük arra nézve, miként tegyük ezt? és tanácsát el is fogadjuk, ha elfogadható. He azt hiszem, hogy a gyógyszer jelen esetben, melyet ajánlhat, roszabb lesz magánál a betegségnél; hogy ha követjük is t. képviselő ur tanácsát, a kormány mit sem fog adni; hogy a provisorium meg fog maradni ; hogy, ha alkotmányunk leglényegesebb jogait oda adjuk is, oly helyzet fog előállni, mely közt, és a mostani provisorium közt nem nagy a különbség. így is, ugy is rendezetlen állapotok közt áll be a válság: már pedig, ha más választásunk nincs, nem jobb-e alkotmányos jogainkat megvédve, habár kötöttkezekkel, mint alkotmányos jogainkat oda adva, mégis kötött kezekkel várni be azt ? (Helyeslés.) Nem akarván tovább fárasztani a t. ház türelmét, csak azt említem még föl, hogy én a 67-es bizottság megválasztásához csak azért járultam, mert azt hivém, hogy a kormány a nemzet jogos kívánságait méltányolva, alkotmányát visszafogja állítani; de miután minden előzékenységet, minden engedékenységet károsnak, sőt veszélyesnek tartok akkor, midőn a másik részről az "ország kívánságai semmi figyelembe nem vétetne k : Tisza Kálmán képviselő ur indítványát pártoló m. (Helyeslés a bal oldalon.) Tóth Vilmos: Joannovics György ! JoannOViCS György (a szószékről): Tisztelt ház! A jogfolytonosság elméletben elismerve, gyakorlatban megtagadva és félretéve ; a jogvesztés ellenben elméletben félretéve, gyakorlatban pedig fentartva, vagy legfölebb jogfölfüggesztésre szelídítve : ez a jelen állapot. Hol van itt a viszon yosság jogok tekintetében a fejedelem és nemzet között ? Hisz az nem lehet, hogy az egyik félnek csak a jog és hatalom folytonossága jusson, a másik félnek pedig csak a kötelességek, a terhek, a nélkülözések, egy szóval csak a jogtalanság folytonossága. (Helyeslés.) És miért tagadja meg tőlünk a kegy. kir. leirat igazságos kérelmeink teljesítését? A kir. leirat világosan mondja, hogy szükséges, miszerint előbb elvileg megoldottakul tekin-