Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.
Ülésnapok - 1865-75
46 LXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 3. 1866.) radnak hazánk nagy fontosságú kérdései, megoldatlan marad többek közt a nemzetiségi kérdés is, mely annyi keserűségre és félreértésre szolgáltatott már alkalmat e hazán belül és kivül is: anynyival inkább fájlalom pedig ezt, mert meg vagyok győződve, hogy bármikor kerül ezen tárgy az országgyűlési tanácskozások szőnyegére, az országgyűlés bebizonyítandja, hogy *ez aggályok legnagyobb részben bizonyosan csupán félreértésen alapulnak, bebizonyítandja ezen kérdésnek oly módú megoldásával, hogy e honnak minden polgárai, nemzetiségi és vallási érzelmeikben megnyugtatva, tartósan egyesülhessenek a közhaza szeretetében. (Helyeslés.) Hogy ily sok fontos tárgy elintézésének elhalasztása megniérhetlen anyagi és szellemi kárral, sőt némi veszélylyel is jár, azt mélyen érzem; de ennél ezen kérdések hibás megoldását még károsabbnak és veszélyesebbnek tartom. (Hdyeslés.) A megoldás czélszerűsége pedig leginkább az alaptól függ, melyen az megindul; ezen alap pedig más, mint alkotmányunk alapelveinek biztosítása és életbeléptetése, nem lehet. (Helyeslés.) Záradékul, a tisztelt ház engedelmével — bocsánatot kérve, hogy figyelmöket oly soká igénybe veszem — (Halljuk!) néhány észrevételt óhajtanék tenni azon eszmékre, melyeket a tegnapelőtti ülésben igen t. barátom Horvát Boldizsár figyelmünkbe ajánlott, és a melyeket — mellesleg megemlitve — a „Pesti Napló" is ritkított betűkkel nyomatott ki. (Derültség.) Horvát Boldizsár képviselő ur a königgrátzi katastrofára függeszté figyelmét, fejtegette annak lehető és szerinte valószínű következményeit, melyek a monarchiának feloszlatását is kilátásba helyezhetik ; és azt kérdezte tőlünk, azon kérdésnek megfontolását ajánlotta figyelmünkbe : quid tunc'? mi történik akkor Magyarországgal ? Nem szívesen követem t. barátomat a conjecturális politikának az idők változó eseményei szerint minduntalan változó képleteket fölmutató terére; de nézeteiben, melyeket előadott, nem osztozom. Nem osztozom pedig e nézetekben először azért, mert a königgrátzi katastropha megváltoztatta Európa politikai helyzetét, de nem változtatta meg a jogviszonyt, melyben Magyarország a fejedelméhez áll. (Helyeslés.) Ezen viszony most is az, a mi azelőtt volt. Ezen viszony hozandó mindenekelőtt tisztába, hogy azután ennek alapján eleget tehessünk és tegyünk mindazoknak , a miket a politika igényei követelnek. Nem osztozom t. barátom nézetében másodszor azért, mert még azon esetben is, ha, mint ő fölemlíté, az ausztriai uralkodó háznak monarchiája föloszlanék, részemről úgy vagyok meggyőződve — és e meggyőződésemet a történelem tanúságára alapítom — hogy Európa hatalmasságai, valamint hajdan a mohamedán népáramlás özöne ellen érdekelve voltak , megvédeni a polgárosodás elővárát, hazánkat, úgy most sem engedhetik meg soha, hogy a világnak és Európának azon részén, melyen hazánk áll, egy erős állam ne létezzék: mert egy tekintet — bármily futólagos legyen—Európa térképére, bebizonyítja, hogyha azt megengedik, hogy Európának ezen része a Balti tengertől Adriáig 1 e gy éjszaki nagyhatalom uralkodása, befolyása alá kerüljön, Európa és a világ szabadságának vége lesz; {Helyeslés, éljenzés) az ezer éves történelem pedig bebizonyította, hogy Európának ezen részén, melyet hazánk elfoglal, csak oly erős állam létezhetik , melynek magvát a magyar nem zet képezi. (Helyeslés.) Nem fogadom el harmadszor t. barátom Horvát Boldizsár nézetét azért se , mert nem tartom azt, hogy a königgrátzi katastropha által a monarchia annyira meggyengült volna , hogy föloszlatása kilátásba lenne helyezhető ; nem tartom azt pedig azért, mert felséges urunknak még mindig kezében van a talizmán, a mely új, hatalmas erőt önthet a monarchia életereibe, és ez egy szó: alkotmányunk visszaállítása; azon szó, melyet hogy 0 Felsége ki fog mondani nekünk, ősei ünnepélyesen ismételve megígérték atyáinknak. (Helyeslés) Midőn azért alkotmányunk, visszaállítását, mint a monarchia fentartásának és ujabb fölvirágzásának legfőbb biztositékát követelem, a kibékülés és nem a boszú politikáját követem. Mondhatnám azt is, hogy a monarchia sikeres fentartásának politikáját azok nem követik, kik annak bajait, gyökeres gyógyszerek helyett, pallíativokkal akarják orvosolni; de senki szándékainak tisztaságát kétségbe nem vonom: tudom, hogy ily fontos kérdésekben , a milyenek ez országgyűlés tanácskozásainak szőnyegén fenforognak, a legtisztább hazafiúi érzelmek mellett is, az egyéni nézetek egymástól sokban eltérők lehetnek; de az elismerést, melyet mások irányában teszek, saját részemre és elvbarátaim részére is követelem. Követelem annak elismerését, hogy mindnyájokat e helyen csak a hazaszeretet szent érzelme vezérli. (Éljenzés.) Tisztelt barátom, Horvát Boldizsár többi állításait kétségbe nem veszem; sőt kijelentem , hogy nézetében osztozom. Azt mondotta t. i. ő, életkérdése az hazánknak, hogy állami szerkezetének mielőbb birtokába lépjen, az előttünk álló súlyos katastrophákkal szemben. Ezt óhajtom én is, ez czélja Tisza Kálmán barátom indítványának is; és ha van véleménykülönbség köztem és tisztelt barátom Horvát Boldizsár között, ez csak abból állhat, hogy én részemről nem csak névleg létező, hanem valóságos, tényleges államszerkezetet óhajtok, és azt hiszem, hogy csak ily szerkezet az, melyet a bekövetkezendő katastrophák alkalmával Európa hatalmasságai nem fognak ignorálhatni.
