Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-74

LXXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 1. 1866.) lib 1-an birodalom. És ime, elszakasztá a társorszá­gokat a magyar koronától; Erdélyt visszahe­lyezte azon elkülönítésbe, melyben 1848 előtt volt; a helyett, hogy a februári alkotmányból csupán a magyar korona országait hagyta volna ki, a mi na­gyobb megerőtetésbe semmi esetre nem kerül vala, felfüo-fyesztette az egész alkotmányt, és ez által föl­bontotta azon egységes kapcsolatot, melyet a laj­tántuli népek készséggel fogadtak. De, hogy ezen egységes birodalom egyszersmind nagy és hatal­mas is legyen, mindenek előtt leigázta a biroda­lom egyik felének erejét és tehetségét a birodalom másik felének erejével és tehetségével, és az igy egymás által leigázott erőkre halmozta az állam­adósságok óriási összegét. Mi lett a következés? Az, hogy az egységes birodalomban minden centri­fugális erők felszabadultak és működésbe jöttek; az, hogy a birodalom, erejében és tehetségében megfogyatkozva, a végső elgyengülés határáig ju­tott; az, hogy a hadsereg minden vitézsége és el­szántsága mellett sem volt képes a birodalom ép­ségét megvédeni. Sőt ugy látszik, oda jutottunk már, hogy a birodalom sorsáról jövőben a Litwi­noviczok fognak rendelkezni. (Derültség.) És most, miután mindezek 18 év alatt megtör­téntek, mi is felhivattunk, hogy segítsünk. Termé­szetes ! Ki is lenne inkább képes gátat vetni a cen­trifugális erőknek, mint mi, kik ellen a nemzeti­ségi agitatiónak minden neme készakarva fölsza­badittatott! Ki lenne inkább képes megszilárdítani a birodalmi kapcsolatot, mint mi, a kiknek kap­csolatai a korona társországai között felbontattak! — És mi mégis akarunk tenni; igen, akarunk tenni mindent, alkotmányunk és hazánk iránti köteles­ségünk korlátai között, a mi tehetségünkből és erőnkből kitelik. De ha azt gondolják Bécsben, hogy magunkra hagyatva, sőt mindenütt mellék­utakon előre elkészített gáncsokkal találkozva, föl­adatunkat megoldhatjuk, csupán az által, hogy törvényjavaslatokat és föliratokat készítgetünk : fé­lek tőle, hogy igen csalódnak. Valóban elmondhatjuk, tisztelt ház! hogy mi a parlamenti élet martyrjai vagyunk (Derültség) : mert mind a mellett, hogy semmi tehetségünk nincs megállapodásunknak sikert szerezni, mégis a fele­lősség legnagyobb terhét országvilág vállunkra gör­díti, sőt még azt is nekünk róják föl vétkül, hogy czélt nem értek (Helyeslés) • igen ! mert mi voltunk az elsők, kik bebizonyítottuk, hogy az ut, mely követtetik, czélra nem vezet. Mintha azok, kik a bajt szerezték, és 18 év alatt minden szorgalom­mal gyarapították, melyben most a birodalom sin­lődik, és melyből csak a népeknek és kormányok­nak legőszintébb egyetértése által menekülhet, min­KÉPV. H. NAPLÓ. 186% XII. den felelősségen felül állanának, sőt még érdeme­ket is szereztek volna. (Helyeslés.) Nem akarok ke­serű lenni, tiszt, ház, azért egyes eseteket nem em­lítek ; elég legyen megemlítenem az arad-szebeni világkereskedelmi vaspálya ügyét: ez a viszonyo­kat teljesen földeríti. A helyzet komoly. Az, a mit most tenni fo­gunk, ha a háznak elhatározni tetszik, hogy a 67­es bizottság munkálatait folytassa, minden való­színűség szerint a lehető utolsó kísérlet lesz kész­ségünknek bizonyítására; nem azért, mintha mi ezt igy akarnók, hanem a dolog természeténél fogva: mert a 67-es bizottság javaslata, befejezése lesz az előkészületi munkálatoknak, és ezentúl kezdődik a törvény alkotásának munkája; hogy pedig ak­kor — ha azon kérdés fog a ház elé terjesztetni, akar-e ház a törvény alkotásába bocsátkozni, mi­előtt az alkotmány tettleg helyreállíttatott —mi lesz a ház elhatározása ? arról én jót állani nem mernék. Hagyjunk azért időt a magas kormánynak, még egyszer és végleg meggondolni, mit cselekedjék: | mert ha ezen kísérlet is siker nélkül marad, alig­hiszem, hogy akkor a ház bölcsesége egyéb teen­dőt találna, mint kimondani tehetetlenségünket, és bizni hazánk sorsát Istenre, kinek bölcs ha­tározatai ellen emberi erő ugy is hasztalan tö­rekszik. Az előterjesztett indítványokra vonatkozólag én azt pártolom, melyet Deák Ferencz a ház asz­talára tett. Tisza Kálmán indítványának azon ré­szét, mely az országgyűlési teendőkre vonatkozik, nem pártolhatom: mert az országgyűlési működés magában foglalja nem csak a törvények alkotását, hanem egyszersmind azon előkészületi munkála­tokat is, melyek a törvényalkotására megelőzőleg szükségesek, ezeknek felfüggesztésére pedig, me­lyek különben sem birnak diplomatikai hatálylyal, én semmi okot nem látok ; továbbá azért, mert még nem merítettünk ki minden módot a kiegyenlités lehetőségének megkisértésére, én pedig, különösen a jelen körülmények között, nem birok elég bá­torsággal, hogy mielőtt ez megtörténik, a szakítás felelősségét magamra vállaljam; végre azért, mert a lajtántuli népeknek a legközelebbi események által felvilágosított közvéleménye ránk nézve ked­vező fordulatot vön, én pedig ezen közvéleményt magunktól elidegeníteni nem szeretném. Egyébiránt, hogy véleményemet a k. reserip­tum fölött röviden kifejezzem, ezt négy szóval te­szem : Várjunk, mi lesz belőie. (Tttszés. Éljenzés) Elnök: Tisztelt ház ! A további tanácskozá­sok a holnapután 10 órakor kezdendő ülésben fog­nak folytattatni. Engedje meg azonban a t. ház, hogy mielőtt az ülés eloszlanék, a költségvetési bi­4

Next

/
Thumbnails
Contents