Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-107

370 CVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 21. 1867.) helyzetet, hogy Magyarországnak igen is szövetkeznie kell az uralkodó többi országaival, hogy meggátolja, hogy kigyógyitsa mind a két bajt; de nem szabad egyesülnie oly módon, hogy Ausztria pénzügyi bukása tönkre tehesse Magyarország hitelét örökre, netaláni nem óhajtott dissolutiója Magyarország darabokra törését is maga után vonhassa. Magyarországnak meg kell akadályoznia Ausztria pénzügyi bukását, meg kell akadályoznia Ausztria felbomlását; ele erre a legegyenesebb út az, ha Magyarország csupán magyarországi politikát követ, és nem birodalmi politikát, mert ez vesztére szolgálna mind a kettőnek. Nem rég attól kellett tartania Magyarországnak, hogy Ausztria vas lánczokkal köti őt magához: most attól kell tartanunk, nehogy az osztrák tartományok higyék magokat Magyarországhoz erőszakosan lánezolva. En a majoritás javaslatát nem helyeslem azért, mert birodalmi politikát látok benne; ellenben aláírom a minoritás javaslatát, mert szerintem az jelöli ki a szigorún magyarországi politika irányát. A majoritási javaslatnak alapelve az, hogy Magyarországnak tulajdon érdekei tanácsolják , hogy közös orgánumok útján közös ügyeket intézzen el más, szomszéd országokkal; a minoritás javaslatának alapelve pedig az, hogy Magyarország saját fentartására gyűjtse össze minden erejét, hogy azzal szövetségeseinek is segítségére lehessen. A majoritási munkálatnak alapelve az, hogy legyenek közös ügyek, miket együtt, egyformán végezzen el mind a két fél; a minoritási javaslat alapelve pedig az, hogy intézze el a közös érdekű ügyeket mind a két fél úgy, a hogy azokat legjobban tudja. A majoritás férfiai sokszor hivatkoznak a souverain logikára; én azonban hivatkozom a nép együgyű észjárására. A logika hatalmas dolog; de tudjuk, hogy a népszellem még hatalmasabb. Logikával bebizonyítjuk, hogy Ausztria reconstitutiója lehetséges; de azt végrehajtani csak a népszellem lesz képes. Kivenni a népszelleniből azt a tudatot, hogy a mit tesz, önmagáért teszi, annyi, mint a gazda nélkül számítani. Mi itt hozunk törvényeket, mi állítunk föl systemákat; de ha a systemákban olyan tényezők vannak, miktől a közszellem idegen, egész bölcseségünk meghiúsult. Most csak nagy és merész elhatározások , mik egy egész országos testre villanyoznak, képesek megfelelni a kor kérdő szavának; aggodalmas kísérletek a zsibbadást növelik, mely a nemzetek legfélelmesebb ellensége. Pedig ily zsibbadást okoz azon nézetnek keresztülvitele, hogy Magyarországnak le kell mondania önálló hadsereg, honvédelem, s annak erőfeszítéssel nagyra fejlesztése eszméiről ; hogy Magyarországnak önmaga által fenállani nem lehet. Zsibbadást okoz ezen nézet, mert a mely ut elvezeti a közös delegatiót Bécsbe, ugyanazon ut visszafelé elvezeti azt déli és keleti idegen metropolisokba is, ugyanazon elv útmutatása mellett , hogy Magyarország önmagában fen nem állhat. És ez az, a mit én minden oldalra tagadok; tagadom a majoritással szemben, valamint tagadom a külföldi mappacsinálók ellenében. Magyarország mind területileg elég nagy, hogy egy királyt kiráíyilag el tudjon tartani; mind vagyonilag elég gazdag , hogy, hajavadalmait önhasznára fordíthatja, európai nem protegált államot bhjon képezni; mind geographiailag elégszerencsés, (Zaj és derültség a jobb oldalon) hogy határigazítások ellen biztosítva legyen, mind szellemileg elég müveit, hogy létezésének okát tudja adni; mind fiainak karjában elég hatalmas, hogy bebizonyítani tudja, miként élni tud, és arra érdemes. Magyarország, ha önerejét kifejtheti, bármely szomszédját is képes visszautasítani, ha az méltatlanul megtámadná; coalitiók ellen pedig Ausztria sem képes magát megvédeni; de Európa egyik nagyhatalma sem. Azért Magyarország politikájának föladata: megtartani magát, jó szövetségben élni szomszédaival , nem avatkozni azoknak belügyeibe, mikor kell, meghatározott időre szövetséges hadi és kereskedelmi szerződéseket, ha kell, véd- és daczszövetséget kötni velők, azt akár hányszor megújítani , azokat becsületesen gyámolítani. pénzügyeikben áldozatokkal is segíteni, alkotmányos kifejlődésökben szabadelvűén előmozdítani , ha kell véráldozatokkal is megvédelmezni , értök fizetni, harczolni, lelkesülni; de magát nekik odaadni örök időkre soha ! (Helyeslés ab vl oldalon.) Magyarország önkéntes egyesülése bármely országgal kezdete a önállóságróli lemondásnak. A közösügyi majoritási javaslat, mint előre bocsátám, ily önkéntes egyesülésre vezet ; a minoritási javaslat fenhagyja a szabad szövetkezés útját. Én a minoritási javaslatban eddigi meggyőződésemet minden tekintetben kifejezve látom. Kifejezve látom azt, hogy „a magyar nemzet tartsa meg Magyarországot a magyar király számára, épségben, anyagi erőben, életképesen;