Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-105

CV. OKSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 18. 1867.) 333 hiány, melyre folyamodók a képviselőház figyel­mét vezetni kivánják, fönáll; úgy az is, hogy an­annak mielőbbi orvoslása nem csak a folyamodók, hanem a haza minden polgárának érdekében is fek­szik ; de tagadhatlan más részről az is, hogy a haza ügyének jelen helyzetében, midőn az alkotmány még nincs visszaállítva, s koronázás előtt hozandó törvények szentesítést sem nyerhetnének, a szóban levő hiányon, habár égető is, törvény által segí­teni nem lehet; mivel pedig törvénykezésnek csak törvény lehet alapja, sajnálattal bár, de kénytelen a bizottság kijelenteni, hogy véleménye szerint, az alkotmány visszaállításáig, e részben tenni semmit sem lehet. Egyébiránt e kérvényt, mint netalán használható anyagot, át lehetne adni a codificatie­nalis bizottságnak. Elnök: Megnyugszik a t. ház e vélemény­ben ? (Elfogadjuk !) Kudlik István: E kérvényt nézetem szerint az igazságügyi miniszterhez kellene utasitanunk. (Helyeslés.) Elnök: Tehát az igazságügyi miniszterhez utasittatik. Kemény Gábor előadó (olvassa a kérvényi bizottság jelentését): Torma János, vizniczei g.kath. lelkész, támogatva Pramer Ambrus, szelestói lelkész által, fölhozza, hogy legközelebb a nép fölötti fe­nyítő hatalom a helység-birák kezében van. Azon­ban, mint állítja, azok is romlottak lévén, mint a nép, képtelenek ama hatalmat helyesen gyakorolni. Indítványozza tehát : ruháztassák ama fenyítő hatalom némileg a lelkészekre. Engedtessék meg azoknak, a vétkeseket, hol szükségesnek látják, lel­ki büntetés alá venni, úgy, hogy legyen nekik megengedve, híveiket, isteni tisztelet alatt a temp­lomban az oltár előtt, égő gyertyával kezökben térdepelteim. A ki pedig ezt tenni vonakodnék, azt a szolgabíró, felelősség terhe alatt, köteles legyen érdemlett testibüntetésben részeltetni. Vélemény: Mennyiben volna alkalmas az ajánlott mód a nép erkölcsiségének javítására, azt fontolóra venni a vallás és közoktatás, illetőleg népnevelés ügyében kiküldött bizottság hatásköréhez tartozik: ugyan­azért a kérvényi választmány jelen beadványt az említett bizottsághoz véli átteendőnek. Károlyi Ede gr.: Talán a minisztériumhoz kelleneáttenni,mertkitudja,mikor kezdheti meg eme bizottság működését, sőt mikor lesz képes csak át is venni ? Annál inkább, minthogy ez scandalosus dolog, kérem a vallásminiszteriumhoz áttétetni. (He­lyeslés.) Elnök: Tehát áttétetik a vallás- és közoktatás­ügyi minisztériumhoz. Kemény Gábor b. előadó (olvassa a kérvé­nyi lizottság jelentését): Jasztrapszky Ignácz hont­megyei kövesdi lakos esedezik, méltóztassék neki a t. képviselőház, ki f. é. január 4-dikén tűzvész által mindenét elvesztette, kegyes segélyezést ren­delni. Vélemény: A bizottság jelen kérvényt be­nyújtójának visszaszolgáltatandónak véleményezi annak kijelentése mellett, hogy hasonló jótékony czélokra fordítandó pénzalap a képviselőháznak nem áll rendelkezésére. (Helyeslés.) Elnök: A bizottságnak e kérvényre vonat­kozó jelentése elfogadtatik. Kemény Gábor b. előadó (olvassa a kérvé­nyi bizottság jelentését): Irányi Dániel Parisból elő­adja, hogy ő a hírlapok utján értesült a felől, hogy az alföldön „nazarénusok" neve alatt egy uj vallás­felekezet támadott; ugyancsak a hírlapokból érte­sült amaz uj felekezetnek főbb hittéteíei felől, de egyszersmind a felől is, hogy annak tagjai polgári hatóságok által üldöztetnek. Fölhívja a képviselő­házat, ne igtatná csupán a Mózes-hit követőit a tör­vényesen bevett vallásúak közé, hanem nyilatkoz­tassa ki a vallásszabadság elvét átalában, azon egyedüli megszorítással, hogy a vallás a társada­lom czéljaival ne ellenkezzék. Egyszersmind, mint ezen elvnek corollariumait, engedje meg törvényi­leg a polgári házasságot, sorozza az anyaköny­vek vitelét a világi hatóságok teendői közé, s nyil­vánítsa a temetőket, mint községi tulajdont, a köz­ség hatósága alá tartozóknak. Vélemény: A vallás ügyében, a mennyiben ez az állammal és polgári társadalommal érintkezik, vagy a hazánkban léte­ző különféle vallásfelekezetek egymás közti viszo­nyait illeti, külön bizottság lévén kiküldve, jelen beadvány is, netaláni használatul s a benfoglalt eszmék és indítványok megfontolásául, ahhoz lé­szen átteendő. (Helyeslés.) Elnök: A bizottság véleménye elfogadtatik. Kemény Gábor b. előadó (olvassa a kérvé­nyi bizottság jelentését): Benedekfalvi Kiszely Imre, pesti lakos, Borsodmegye ideiglenes cs. k.törvény­székének azon eljárása ellen panaszkodik, hogy bi­zonyos Csizik Károly, mint b. Majthényi András egyik jószágában bérutódja által 1850-ben ujitott kártérítési perrel támadtatott meg, és ügyvédének a tárgyalásra való meg nem jelenése folytán ma­kacsságból elmarasztaltatott. De neki az ítélethir­detésre való 'idézvény csak a hirdetési határnap lefolyta után 13 nappal lett kézbesítve, minek kö­vetkeztében fölebbezéssel sem élhetett. Mindezek mellett az elmarasztaló Ítélet is, mint állítja, ré­szére séielmésen hajtatott végre. Folyamodó tehát esedezik, hogy sérelmeinek orvoslása a magyar mi­nisztérium utján eszközöltessék. Vélemény: Nem a kormánynak valamely sérelmes intézkedése forog­ván fen, az egyes első bíróságok eljárásának felül­vizsgálata pedig s illetőleg az egyes perlekedő fe­leken ejtett törvénytelenségek orvoslása nem a tör­vényhozás körébe vágván: folyamodó maga ügyek

Next

/
Thumbnails
Contents