Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-101

Cl. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 8. 1867.) 295 vénykezési szempontból, más kormányzati, és más a katonaállitás szempontjából, úgy, hogy volt helység, mely ezen elosztás szerint három különböző hatósághoz tartozott. Már most kérdem Szeben városa érdemes képviselőjétől: ezen rendszerek közül melyik a törvényes? Talán az, mely jelenleg fönáll? S talán azért, mert a 63-diki országgyűlés némileg befolyt ezen rendszer hozásába, azon országgyűlés, mely csupán a törvény ellenére volt összehíva és melyen a magyar és székely nemzet részt sem vett? Én nem kívánom a t. ház figyelmét hosszasan fárasztani. {HaUjibk! Halljuk!) Azt hiszem, ha a régi rendszer helyre volna állitható, mindenesetre az lenne kötelességünk, hogy a t. házat arra kérjük, hogy a régi törvényes rendszer folytattassék és állittassék vissza. De azon zivatar, mely hazánkon keresztülvonult, lehetetlenné teszi ezt. Azt hiszem, helyesebbet s az országra nézve megnyugtatóbbat nem tehetünk, mint ha a minisztériumra bizzuk azt, hogy a kihágásokat e rendszerekből távolítsa el, s egyátalában arra bízzunk minden teendőt, és azt hiszem, ez lesz a legjobb átmeneti ut. Én nem félek a minisztériumtól, mert az felelős; ha pedig bármi olyat tenne, mi az ország édekével ellenkezésben volna, bárki által és bármikor itt e házban felelősségre vonható. Ezeknél fogva pártolom Ujfalussy képviselő úr módositványát. (Éljenzés.) Kemény Gábor b.: T. ház! A túlsó oldalról Zimmermann képviselő tásunk által beadott indítványt nem fogadom el, nézeteit magamévá nem tehetem. A t. képviselő úr az alkotmányosságra hivatkozik, és azt mondja, hogy föntartandó az, a mi Erdélyben van; az alkotmányásságra hivatkozik, és hogy annál nagyobb nyomatéka legyen szavainak, egy Erdélyben nyomatékos nevet emlit, néhai atyám nevét, mely számomra kétszeres nyomatékkal kell, hogy birjon, mint mások előtt. Megdöbbentem, midőn először halottam említeni, mit fog mondani? Es utoljára kisült, hogy oly mondatról, oly tételről van szó, melyhez — azon családi tiszteletet nem is tekintve, melylyel néhai atyám emléke iránt tartozom — jelenleg is, mint politikus, leghatározottabban csatlakozom, és ugy gondolom, éltem fogytáig fogok csatlakozni, t. i. hogy nem kell megszakasztani a jogot a rendes törvénynek szabályain kívül, hogy nem kell fölfüggeszteni az alkotmányt. Az igen helyes; de kérdem: ki akarja Erdélyben az alkotmányt jelenleg fölfüggesztem ? Vajha se Erdélyben, se Magyarországon föl ne függesztetett volna az alkotmány ezelőtt vagy 18 évvel! Ama keserves idők emlékeiről nem akarok szólani. Istennek hála eljutottunk azon forduló ponthoz, melynél már remélnünk lehet, hogy legközelebbi időben helyre lesz állítva az alkotmány, és emez átmeneti időszakot rendezni a jelenlegi föladat. Emlékeztet Zimmermann képviselő úr arra, hogy törvényt csak törvény által lehet módosítani, és csak az maradhat fön, mi törvény által módosíttatott. Kérdem én: a mi jelenleg- Erdélyben fönáll , akár a közigazgatás , akár a törvénykezés mezején, az, az első betűtől utolsóig, törvényen alapszik-e? Hivatkozik az 1791-dikitörvénynek azon szakára, mely arról szól, miként kell a törvényt megváltoztatni, miként módosítható? miként magyarázható és értelmezhető az? {Elénk helyeslés.) Hivatkozhatik tán a 48-diki törvényekre, hogy azokat mentse, melyek jelenleg Erdélyben fönállnak ? Én ezt kétségbe vonom. Legkevésbbé sem szándékom törvényt törvényen kívül megsemmisíteni; hisz a jogfolytonosság egyedüli életelve minden constitutionalis államnak. De nem is arról van szó, hogy megszüntessük a törvényt, hanem hogy a mostani rendkívüli, nagyon törvénytelen állásból miként lehetne az átmenetet úgy rendezni, hogy azután törvényes térre jussunk ? Érre vonatkozólag tette a minisztérium ajánlatát. És én meg vagyok győződve, hogy a minisztérium épen úgy fogta föl ezen helyzetet, valamint én fölfogom azt, és fölfogják átalában azok , kik hasonlag alkotmányos embereknek nevezik magokat, habár nem is azon értelemben, mint Zimmermann képviselő urnák tetszett magát nevezni, ha csakugyan törvényesnek mondja azt, mi jelenleg Erdélyben fönáll. {Helyeslés.) Meg vagyok győződve, mondom, a feló'l, hogy a minisztérium úgy érti a törvényt, mint én; de egyszersmind meg kell vallanom, hogy némi aggodalmat keltettbennem azon fogalmazás, mely eredetileg a miniszteri előterjesztésben foglaltatott,mert ez némilegugy tűnhetett volna föl egynek vagy másnak — ámbár én azt hiszem, hogy ez nem volt alatta értve — mint ha megszentesitése volna a jelenleg a közigazgatás és törvénykezés mezején fönálló rendszernek. Azon fogalmazás, melyet Ujfalussy képviselő társunk hozott indítványba, tisztába hozza, hogy ez nincs czélba véve. Senki azt, a mi jelenleg Erdélyben, habár tényleg, fönáll, nem kívánhatja föntartatni mint törvényest. De kétlem azt is, hogy Zimmermann képviselő társunk azt teljesen rendnek, tökéletesen megnyugtató viszonyoknak mondhatná. Az, a mi most jelenleg Erdélyben tényleg fönálll, az octroyált rendeletek alapján áll fön, s azt törvénynek nem lehet mondani. És én ezen mostani rendkivülileg abnormis viszonyokból az átmenetre a rendes viszonyokba nem látok más utat, mint szabad kezet engedni a