Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.
Ülésnapok - 1865-101
Cl. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 8. 1867.) 291 dik szakaszára való tekintettel, minél előbb törvén yczikk alkottatnék, fölhatalmaztatik a minisztérium a kormányzás, közigazgatás és törvénykezés terén szükséges intézkedéseket, saját belátása szerint és felelőssége alatt, megtenni." {Helyeslés.) Midőn ez indítványomat bátorkodom a ház asztalára letenni, kérem egyszersmind a t. házat ennek pártolására. (Helyeslés.) Mikó Imre gr. közlekedési miniszter: A minisztériumot az előterjesztvény ezen szakaszának készítése alkalmával ugyanazon nézetek vezették, melyek előttem szóló képviselőtársam indítványában foglaltatnak: ugyanazért, a netalán e tárgyban keletkezhető további vitatkozás megelőzése tekintetéből, helyén látom kijelenteni, hogy a minisztérium a t. képviselő' urnák nem annyira módosítványát, mint a szövegnek tágabb körvonalozását elfogadja és magáévá teszi. [Helyeslés.) Mikó Mihály: Ha a t. ház az erdélyi köztörvényhatóságok helyreállítása körül érdemleges határozatot hozni, avagy csak a minisztérium fölhatalmazását körvonalozni kivánta volna is, el nem mulaszthatnám a ház figyelmét némely, a törvényeken alapuló oly gyakorlatokra fölkérni, melyekre nézve Erdélyben a székely székek tiszteik szabad választása tekintetében a többi erdélyi vármegyétől eltérnek; (Zaj) miután azonban a t. képviselő úr által beadott módosítvány a t. minisztériumnak a teendőkre nézve egészen szabad kezet ád, a t. minisztérium által is elfogadtatott, és, úgy látszik, ezt a t. ház is hajlandó elfogadni: megkímélem a t. ház figyelmét minden további figyelmeztetésektől, melyekre vonatkoztam; bátor vagyok azonban kinyilatkoztatni , hogy a rnódosítványhoz azon biztos reményben és meggyőződésben járulok, hogy a t. minisztérium, mint az általam most érintett, valamint minden más erdélyi viszonyok iránt, magának a kellő fölvilágosítást megszerezvén, Erdélyben is a tövényes alapokra való átmenetelt az igazságszolgáltatásban és közigazgatásban lehetőleg minden fenakadás nélkül legrövidebb időben eszközölni fogja. Zimmermann András: T. ház! E helyen legelőször fölszólalandó, fölemlíthetném azon tényt, miszerint három-négy éve, hogy a szebeni országgyűlésen alkalmat vettem magamnak hálásan megemlékezni azon korszakról, mel} T benErdély Magyarországnak európailag elismert független királyai alatt állott; de ez nem tartozván szorosan a szőnyegen levő tárgyhoz , azt mellőzöm, és rövideden csak oly argumentumokra fogok szorítkozni, melyek csekély belátásom szerint alkotmányos szempontból a vitatás alkalmánál nem igen ] mellőzhetők vagy félretehetők. (Halljuk !) Tagadhatlan tény az, hogy Erdélyben ma valami rendszer fenáll; tagadhatlan tény az, hogy Erdélyben ma rend uralkodik, és jogtalanság nem uralkodhatik. A végrehajtó hatalom csakis belátásától föltételezett önkénytől nem függhet, hanem törvénytől. Ezen törvények részletezésébe, valamint ezen törvényeknek miképeni keletkezésébe nem bocsátkozhatom : mert az praktikus eredményhez nem vezet. Mindenesetre szükséges az alkotmányos kormány létezését és működését lehetővé tenni; mindenesetre kötelesség azokat, kik ma még az uniótól idegenkednek, megnyerni. Tagadhatlan tény, hogy az unió barátai híresztelték mindenütt. hogy ha Erdély szorosabb viszonyba jönne Magyarországgal, nyerni fog az alkotmányos szabadság eszméje, és ezen alkotmányos szabadság biztosabb alapra fog fektettetni. Én személyesen nem hallottam, mert nem voltam ott; de azt bátorkodnám mégis — ha informatióim nem csalnak — legalább kötelességemnek tartom kimondani — tessék azoknak, a kik jobban informálvák, azt ad libítum czáfolni — sok ember van Erdélyben — úgy vagyok informálva — ki azt hiszi, hogy az adó kevesbedni fog. Az adót a képviselőház —• túltevén magát az alkotmányos aggodalmakon — megszavazta: mert adó nélkül kormány nem lehet ; mert az első kötelesség, melyet e háznak teljesíteni kell: biztosítani alkotmányos létét. Sok ember azt hitte, hogy az ujonczok nem fognak oly nagy mértékben követeltetni. Ez is meghiúsult. Méltóztassanak megbocsátani, hogy ha bátorkodtam a szőnyegen levő javaslattól eltérni. Azon adressek, melyeknek testesített szüleménye a mostani független magyar minisztérium, mindig kimondották azt, hogy törvényt csak törvény nyel lehet változtatni; és ha nekem föladatul esnék rövid szövegbe foglalni ezen sok adressnek tartalmát, kénytelen volnék, hivatkozva egy dictiora, melyet sok évvel ezelőtt is használtam, egy értelemben egy római jogtudóssal azt mondani, hogy ezen adressek nem egyebek, mint variatiója azon a diák törvényhozásból eredő fölséges mondásnak: ,, Digna est vox majestatis regnantis legibus se alligatum principem profiteri; adeo de aucíoritate juris nostra pendet auctoritas." Ezen dictiora emlékeztet engem Verbőczynek is azon mondása, hogy a fejedelem absolute maga akaratából semmit sem tehet, és hogy a király is kénytelen azon törvényt respectálni, melyet szentesitett.Yerbőczyként: pátere legem, quam tuleris ipse. Ezen közleményekből azt bátorkodom közetkeztetni, (Halljttk!) hogy csak félreismerhetlen tények által bebizonyitott égető, nem kerülhető, alkotmányos létünket koczkáztató szükség engedi meg azon eljárást; és ha oly szükséget nem hozhatunk föl, veszélyesnek tartom azon eljárást, data occasione nem respectálni 37*