Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.
Ülésnapok - 1865-100
C. OESZÁGOS ÜLÉS. (Marra. 7. 1867.) 267 oly, törvényesnek el nem ismerhető kormány befolyása alatt jöttek létre, hogy ennélfogva én a 61-diki bizottságokat törvényeseknek el nem ismerhetem. Opportunitási szempontból azonban czélszerűnek látszhatik, hogy, a megyék mielőbbi helyreállítása tekintetéből, mind e mellett a 61-diki bizottságokra bizassék az organisatió. De két opportunitási követelmény van itt: az egyik t. i. az, melyet már elmondottam; a második opporturdtási követelmény azonban az, hogy, minden kételyek eloszlassanak, hogy a kedélyek megnyugtattassanak, az 1861-diki szabályok helyrehozassanak, és alkalom adassék arra, hogy a megyékben mindenütt a testvéri sz eretet és egyetértés egyszer már biztos alapra fektethessék. Ha tehát opportunitás az, hogy a megyék mielőbb helyreállíttassanak, és ezen opportunitás szempontjából a törvény mellőztethetnék: én azt hiszem, hogy ennél nagyobb opportunitás lenne az, miszerint a kedélyek megnyugtattassanak s a részemről emiitett többi czélok eléressenek , mely opportunitás szempontjából a törvény betűje szerint történjék az eljárás. Annál fogva kinyilatkoztatom, hogy a miniszteri előterjesztést átalánosságban csakis ezen általam megtámadott elv kivételével pártolhatom. Elnök : Ha senki sem kivan e tárgyhoz többé szólani, akkor azt a kérdést teszem a t. házhoz , hogy a miniszteri előterjesztést átalánosságban, részletes tárgyalás alapjául, kivánja-e elfogadni v&gy nem? A kik a miniszteri előterjesztést a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A miniszteri előterjesztés a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Következik tehát szakaszonkinti tárgyalása. Ráday László gr. jegyző (olvassa a miniszteri előterjesztés bevezetését.) Elnök: A bevezetés ellen nem tétetvén semmi észrevétel, elfogadtatik. Ráday László gr. jegyző (olvassa a miniszteri előterjesztés első pontját.) Jekelfalussy Lajos : T. ház! A miniszteri előterjesztvény első pontja mindazon jogokat, melyeket az 184 7 / 8 16. t. ez. a megyei hatóságokra ruházott, az 1861-ben megalakított s még meglevő bizottsági tagok által kívánja gyakoroltatni. Miután pedig az 184 7 / 8-diki 16-dik t. ez. 2-dik szakaszának b) pontja szerint a megalakított bizottság az elnökségen kívül nem csak a bizottsági tagokból, hanem az alkotmányosan megválasztott tisztviselőkből is áll, innen magából a szövegből önként következik , hogy a kik jogosítva lesznek a közgyűlésen tettleg részt venni, ezek nem csak az 1861-diki bizottsági tagok, de az 1861-ben megválasztott tisztviselők is. (Helyeslés) Értem én ezt nem csak a szöveg első pontjából, de a miniszteri előterjesztés szelleméből is: mert hiszem, a t. minisztériumnak épen az volt akarata, hogy a ki 1861-ben a bizottsági jogokat gyakorolta, az 1867-ben is gyakorolja; már pedig vannak az ország tán minden megyéjében esetek, a hol alkotmányosan megválasztott tisztviselők, kik 1861-ben nem voltak bizottsági tagok, mert azoknak épen azért nem választattak meg, mert megyei tisztviselők lettek, és így törvényszerű kiegészítő részei voltak a bizottságnak, most joguktól elesnének. De nem csak czélszerüség szempontjából kívánom ezt igy értelmezni, de elkerülhetlennek is tartom, mert semmi okot nem látok arra, hogy épen azon lelkes hazafiak, kik akkor magokat a tisztviselői állások betöltésére föláldozták, jelenben kihagyassanak. Nehogy azonban ezen értelmezés fölött kétség legyen, fölhívom a minisztériumot, méltóztassék ennek értelmezése iránt nyilatkozni. Horvát Boldizsár igazságügyi miniszter : Miután régi törvényeink szerint a megyei tisztikar mindig kiegészítő részét képezi a megyei bizottságnak, ennélfogva azon értelmezés ellen, melyet Jekelfalussy t. képviselő társunk előadott, a kormánynak semmi észrevétele nincs. (Tetszés.) Ráday László gr. jegyző : A tárgyalás alatt lévő első pontot illetőleg Borlea Zsigmond képviselő úr által következő módosítás adatott be: „Az első pontnak első sorában ezen szavak után: „az 1861-dik évben alakított" következő szavak tétessenek : „és illetőleg 1865-dik évben kiegészített. u (Visszatetszés.) Borlea Zsigmond: Lehetnek, sőt mondhatom, vannak oly megyék, hol az 1861-dik évi megyei bizottság az idő közben meghaltakra nézve 1865-dik évben közakarattal kiegészittetett, és ezen tagokra az 1861-dik évi megyei bizottságok minden jogot érvénybe léptettek. Ha tehát az általam beadott módosítási szavak az eredeti szövegből kimaradnának, azon egyének, kik 1865-ben e jogot élvezték, most ezen jogtól elesnének. Én ezt, t. ház, se czélszerünek, se igazságosnak, se korszerűnek nem látom. De másként is meg vagyok győződve, hogy valamint a t. ház, úgy a tisztelt minisztériumnak is érdeke az, hogy e jogot minél több alapokra fektesse. (Maradjon!) Elnök: Méltóztatnak a szakaszt megtartani ? (Elfogadjiik!) Tehát az első szakasz megmarad. EÖtvÖS Tamás: T. ház! A Jekelfalussy képviselő úr indítványa a miniszter úr által is elfogadtatott, ezt tehát a szakaszhoz hozzá kell pótolni. Elnök: Jekelfalussy képviselő úr csak megnyugtatást kért a minisztérium részéről, s ezt megkapta. Várády Gábor: Nekem csak azon igénytelen észrevételem van, hogy midőn ezen szakasz. 34*
