Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-100

260 C. OESZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 7. 1867.) s kérdendik : hát miként lehet az, hogy a nemzetiségek ily méltánytalanságok ellen föl nem léptek és nem tiltakoztak ? Fölléptek ők, tiltakoztak ők, uraim, gyűléseket tartogattak, óvásokat készitgettek és nyújtogattak be; de mind híjába : ezen óvások — hihetőleg ad maiorem glóriám constitutionis hungaricae — a provisorium valamely mohos levéltárában aluszszák az örök béke álmait! Ügy hiszem, uraim, hogy az itt általam kimutatott tények megczáfolhatían érvek erejével bírnak, s önöket meggyőzik, hogy a 61-diki bizottságok kivételes megalakulását hátráltatniuk kell, mert ezek a jogosság alapjait nélkülözik. A hazának fiait, kik csak azért látják magokat megfosztatni politikai fontos jogaiktól, mert esetleg nem magyarok vagy németek, ily esetek nagyon séi'tik, s az elégedetlenség csiráit oltják szivökbe, melyek annál aggasztóbbak, minél alaposabbak az ily méltánytalan esetek. Ezen okokból óhajtanám én a miniszteri előterjesztést módosítva látni; s hogy önök, uraim, meggyőződjenek, hogy nekünk szerbeknek legkevésbbé szándékunk viszályt és ingerültséget előidézni : a legjobb utat vélem választhatni, midőn a kormányra, illetőleg a tisztelt házra bízom ezen igen fontos kérdés mély belátása szerinti megoldását, mert önök ezt, uraim, ismeretes állambölcseségökkel a legsikeresben tehetik ; ellenkező esetben kényszerítve lennék kimondani, hogy én részemről mindazon concessiókat, melyeket a kormány előterjesztése, az 1848. XVI. törvényczikk e pontjának mellőztével, a nemzetiségekre nézve készitni látszik, a megyei bizottságok megfelelő újjáalakítása nélkül, illusoriusoknak tartom és ismerem. A miniszter urak ismert loyalitása felől azonban föl nem tehetem, hogy ily concessiókat nyújtanak, mert előreboesáták, hogy, a megyei bizottságok jelen állapotát tekintve, ezek gyakorlata a nem-magyarokra nézve semmi értékkel sem bírna. Föltételezem tehát, hogy a minisztérium, midőn tények által ecsetelem a kiáltó méltánytalanságokat, melyek ha a jövőben is fönmaradnak, a nemzetiségek egyetértésének eszméje csak a képzelet szüleménye lesz, nem fog késni az igényelt modificatiót megtenni, mert ez által elejét veszi minden recriminátiónak, melynek be nem következése hazánk jövőjének érdekében is egyik legfőbb óhajom. Annál inkább remélem, uraim, hogy észrevételeimet meghallgatják, s kifogásaimat alaposaknak fogják tartani, miután a tisztelt ház törvényre való hivatkozással nem képes ebbeli kivánatomat megczáfolni. A 61-diki bizottságok elfogadása — melyeket törvénytelen kormány teremtett — már magában véve is a törvény szigorú betűitől való elpártolás. Uraim, mi a legközelebbi napokban — czélszerüségből — oly jelentékeny engedményeket tettünk, hogy e ozélszerüség ép úgy van indokolva jelen esetben, midőn ez több millió honfitárs megnyugtatására és kibékítésére irányul, mint azon sok egyéb, mi e napokban engedménykép e házban szőnyegre került. BÓniS Sámuel: T. ház ! Üdvözlöm a minisztériumot azon ösvényen, mely a törvényhatóságoknak mielőbbi visszaállítására vezet, és, azt hiszem, bátran kijelenthetem, hogy midőn ügyekszik azon termek ajtait megnyitni, melyekben alkotmányunk keletkezte, fejlesztése és megőrzése fölött apáink annyiszor, oly gondosan, annyi honfi buzgalommal és oly eredményesen tanácskoztak, hogy, mondom, a minisztérium a nemzetnek közkivánalmával fog találkozni: ennélfogva én részemről a miniszteri előterjesztést átalánosságban tanácskozás alapjául elfogadom. Meg vagyok győződve, hogy minden törvényhatóságban a tanácskozások úgy fognak folyni, hogy be fogjuk a világnak bizonyítani, hogy a municipalis rendszer igenis beleillik egy felelős kormányzat keretébe. {Helyeslés.) Miután azonban az átmeneti korszakban némi nehézségekkel kell küzdenünk, nehogy a félreértések zavart okozzanak, egy pár pontjára ezen miniszteri előterjesztésnek indítványt fogok tenni, melyet az előterjesztés részletes tárgyalásánál fogok előadni és in-^ dokolni. Miletics Szevetozár: T. képviselőház! Én is a megyék és más municipiumok, valamint ezek hatáskörének visszaállítása mellett vagyok, de nem azon alapokon, melyeket a minisztérium hoz javaslatba: először azért nem, mivel ezen alapok alaptalanok. ... {Zaj. Ellenmondás!) Elnök: Parlamentalis kifejezést kérek, képviselő úr. MiletiCS SzvetOZár: . . . másodszor azért, mert ez alapokon a municipiumok, különösen a megyék nem lesznek azzá, a minek kellene lenniök azon országban, mely az 1848-diki törvények által népképviseleti alapra van fektetve; s végre azért, mivel a municipiumok hatásköre leglényegesebb pontjában korlátolva van. A minisztérium indítványozza, hogy az 1861ben megválasztott bizottságok megmaradjanak; de ez semmi törvényen sem alapszik, Az 1848-diki törvények szerint a megy ék törvényes coordinatiójáig a 48-ban választott bizottság volna illetékes ; de ezt, maga a minisztérium megjegyzése szerint, az idő eltörölte. 1861-ben a kormány az országgyűlési képviselők megválasztását lehetővé akarván tenni, nem volt más expediense, mint uj megyei képviseletet életbe léptetni; de ebből nem következik, hogy ezen expediensnek s úgy szólván „provisorium ad hoc

CÍ-nak vissza kell jönnie most is, midőn az országgyűlés is s a minisztérium is léteznek, kik