Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-98

246 XCVIII. ORSZÁGOS 1 szagot, valóban ellenmondást találok abban, hogy mégis oly sürgetősen javasolja ezen ujonczállitást, és oly sürgetős szükségről szól, mely az ujonczállitásnak csak a koronázásig való elhalasztását sem engedi meg. Még egyet, t. ház! Valóban a fölolvasott indítvány indokai közt igen fontos az, hogy ha oly sürgős volna a veszély, mely halasztást nem tűr, akkor a minisztérium bizony, ha nem rövid volna is azon föltételeket tartalmazó törvénytervezet, hanem ha iveket tartalmazna is, ügy hiszem, azokat is készen fogalmazva terjesztette volna a ház elé, hogy semmi kétség ne legyen a képviselő ház kívánságának tesjesitése iránt; de midőn ezt nem tette a kormány, akkor azt mutatja, hogy nem forog azon mérvben fen a veszedelem, mely e rendkívüli lépést indokolná. Még azt kívánom megjegyezni, hogy ellenfeleink közöl többen mondották, ne aggódjunk oly nagyon az iránt, hogy azon kiállítandó ujonczok törvény utján fognak-e kezeltetni, ne aggódjunk azért, mert már nem azon hatalom Ausztria, mi régen volt. Megvallom, én az ily támogatást a kormány részéről nem köszönném meg nagyon ; nem is hiszem, hogy ez épen úgy álljon, mint ama képviselő úr előadta. De ezen indokolásuk maga mutatja, hogy csakugyan van ok aggodalomra, ha még nem oly gyönge Ausztria, mint ők hiszik. Én tehát, megvallom, nem tudok meggyőződni a veszély sürgősségéről: és épen azért az indítvány mellett szavazok. (Helyeslés a szélső hal oldalon.) Szentiványi Adolf: T. ház! (Szavazzunk! Eláll!) Látván, hogy a t, ház türelme ki van merítve, csak pár szóval fogom előadni, a mit én szavazatom támogatására szükségesnek tartok. Én pártolom a miniszteri javaslatot és megadom a 48,000 katonát; de midőn ezt teszem, őszintén megvallom, hogy a törvény szempontjából nem indulok ki, hanem mivel a helyzet rendkivüliségének engedek. Elismerem mindazt, a mit Madarász képviselő mondott, hogy a háború nem kívánatos a nemzetekre nézve; de akár jó, akár rósz a katonarendszer Európában, mi azt meg nem változtathatjuk. Más részről,ha nem tagadhatjuk, hogy ezen tény ránk ny omást gyakorol, kénytelenek vagyunk önvédelmünkről és önbiztonságunkról gondoskodni : ez már magában véve is oly érv, melynek számbavétele fölötte szükséges. A másik az, hogy igen jól tudjuk, hogy csak imént csüggött még a pallos, melyet a teljhatalom az átalános hadkötelezettség pátensével fejünk fölé hozott; (Zaj ) és meg vagyok győződve, ha a katonaságot most meg nem ajánljuk, a legközelebbi következménye az lesz, hogy azt a hatalom mégis kiviszi. (Zajos ellenmondás.) Kérem, én csak a magam álláspontját akarom JLÉS. (Marcz. 4. 1867.) kifejteni, és tartozom azon őszinteséggel küldőimnek és a t. háznak, hogy ezt itt kijelentsem. "Én azt koczkáztatni nem akarom, hogy a teljhatalom az átalános hadkötelezettséget ránk erőszakolja (Zaj), és fön akarom tartani alkotmányos befolyásunkat azon esetre, ha a védrendszert meg akarjuk változtatni. Ezek azon indokok, melyeknél fogva én a 48,000 katonát megadom. (Szavazzunk!) Gábriel István: T.ház! (Szavazzunk!) Csak annyit kívánok mondani, hogy t. képviselőtársam Ragályi Ferdinánd nézetei nyomán a szőnyegen forgó miniszteri előterjesztés ellen nyilatkozom. (Szavazzunk !) MiletiCS Szvetozár: Ismerve külső politikáját a németekkel szövetségre lépett jelen magyar minisztériumnak; meggyőződve, hogy a megkívántatott 48,000 ujoncz az osztráknak arra fog szol| gálni, hogy vagy Ausztria állását és befolyását Néi metországban visszaszerezze, vagy a status quo-t Törökországban föntartsa, vagy hogy mind a kettőt tegye; látva tehát, hogy a megkívántatott mértékben adandó ujoncz aggressiv politikának és a keleti nemzetek elnyomásának volna eszköze : (Fölkiáltások : Igenis, a muszka ellen f) a miniszteri előterjesztés ellen szavazok. Tóth TilniOS jegyző : Több mint húsz képviselő név szerinti szavazást kivan. (Fölolvassa a neveket) Elnök: Azt his zem, a szavazásra bocsátandó kérdés ekkép volna fölteendő: fölhatalmazza-e a ház a kormányt a halaszthatlan szükség tekintetéből az ujonczok kiállítására vagy nem ? (Helyeslés.) Böszörményi László: A kérdés föltevéséhez kívánok szólani. Ügyekeztem figyelemmel kisérni az eddigi szavazási eseteket, és úgy tapasztaltam, de az alapszabályokban is az mondatik, hogy midőn két indítvány forog fön egymás mellett, mindig az először beadott indítvány el- vagy el nem fog-adása mellett tétetik föl a kérdés. De különben a kérdésnek -az indítványtól bármily különbözéssel történő föltevése ellenkezik a házszabályokkal. A kérdés ily föltevése : tényleges módosítása, még pedig tárgyalás nélküli módosítása az indítványnak. Épen azért tisztelettel fölkérem az elnök urat, úgy mint az egész házat, méltóztassanak a kérdésnek ily föltevésétől óvakodni, mert ez jövőre csak zavarná a ház tanácskozásait. A házszabályok értelmében és az eddigi gyakorlat szerint a kérdést így kell föltenni: elfogadtatik-e átalánosságban a miniszteri előterjesztés vagy nem ? (Zaj.) Ghyczy Kálmán: Nézetem szerint az elnök által föltett kérdésnek tisztán kérdésnek kell lenni; motivátio abban nem foglaltathatik: mert a szavazásnál igennel vagy nemmel kell felelni; motivál-