Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-98

246 XCVIII. ORSZÁGOS 1 szagot, valóban ellenmondást találok abban, hogy mégis oly sürgetősen javasolja ezen ujonczállitást, és oly sürgetős szükségről szól, mely az ujonczál­litásnak csak a koronázásig való elhalasztását sem engedi meg. Még egyet, t. ház! Valóban a fölolvasott in­dítvány indokai közt igen fontos az, hogy ha oly sürgős volna a veszély, mely halasztást nem tűr, akkor a minisztérium bizony, ha nem rövid volna is azon föltételeket tartalmazó törvénytervezet, hanem ha iveket tartalmazna is, ügy hiszem, azo­kat is készen fogalmazva terjesztette volna a ház elé, hogy semmi kétség ne legyen a képviselő ház kívánságának tesjesitése iránt; de midőn ezt nem tette a kormány, akkor azt mutatja, hogy nem fo­rog azon mérvben fen a veszedelem, mely e rend­kívüli lépést indokolná. Még azt kívánom megjegyezni, hogy ellen­feleink közöl többen mondották, ne aggódjunk oly nagyon az iránt, hogy azon kiállítandó ujonczok törvény utján fognak-e kezeltetni, ne aggódjunk azért, mert már nem azon hatalom Ausztria, mi ré­gen volt. Megvallom, én az ily támogatást a kor­mány részéről nem köszönném meg nagyon ; nem is hiszem, hogy ez épen úgy álljon, mint ama kép­viselő úr előadta. De ezen indokolásuk maga mu­tatja, hogy csakugyan van ok aggodalomra, ha még nem oly gyönge Ausztria, mint ők hiszik. Én tehát, megvallom, nem tudok meggyőződ­ni a veszély sürgősségéről: és épen azért az indít­vány mellett szavazok. (Helyeslés a szélső hal oldalon.) Szentiványi Adolf: T. ház! (Szavazzunk! Eláll!) Látván, hogy a t, ház türelme ki van me­rítve, csak pár szóval fogom előadni, a mit én sza­vazatom támogatására szükségesnek tartok. Én pártolom a miniszteri javaslatot és megadom a 48,000 katonát; de midőn ezt teszem, őszintén meg­vallom, hogy a törvény szempontjából nem indu­lok ki, hanem mivel a helyzet rendkivüliségének engedek. Elismerem mindazt, a mit Madarász kép­viselő mondott, hogy a háború nem kívánatos a nemzetekre nézve; de akár jó, akár rósz a katona­rendszer Európában, mi azt meg nem változtat­hatjuk. Más részről,ha nem tagadhatjuk, hogy ezen tény ránk ny omást gyakorol, kénytelenek vagyunk önvédelmünkről és önbiztonságunkról gondoskod­ni : ez már magában véve is oly érv, melynek szám­bavétele fölötte szükséges. A másik az, hogy igen jól tudjuk, hogy csak imént csüggött még a pal­los, melyet a teljhatalom az átalános hadkötele­zettség pátensével fejünk fölé hozott; (Zaj ) és meg vagyok győződve, ha a katonaságot most meg nem ajánljuk, a legközelebbi következménye az lesz, hogy azt a hatalom mégis kiviszi. (Zajos ellenmon­dás.) Kérem, én csak a magam álláspontját akarom JLÉS. (Marcz. 4. 1867.) kifejteni, és tartozom azon őszinteséggel küldőim­nek és a t. háznak, hogy ezt itt kijelentsem. "Én azt koczkáztatni nem akarom, hogy a teljhatalom az átalános hadkötelezettséget ránk erőszakolja (Zaj), és fön akarom tartani alkotmányos befo­lyásunkat azon esetre, ha a védrendszert meg akarjuk változtatni. Ezek azon indokok, melyeknél fogva én a 48,000 katonát megadom. (Szavazzunk!) Gábriel István: T.ház! (Szavazzunk!) Csak annyit kívánok mondani, hogy t. képviselőtársam Ragályi Ferdinánd nézetei nyomán a szőnyegen forgó miniszteri előterjesztés ellen nyilatkozom. (Szavazzunk !) MiletiCS Szvetozár: Ismerve külső politi­káját a németekkel szövetségre lépett jelen magyar minisztériumnak; meggyőződve, hogy a megkí­vántatott 48,000 ujoncz az osztráknak arra fog szol­| gálni, hogy vagy Ausztria állását és befolyását Né­i metországban visszaszerezze, vagy a status quo-t Törökországban föntartsa, vagy hogy mind a ket­tőt tegye; látva tehát, hogy a megkívántatott mér­tékben adandó ujoncz aggressiv politikának és a keleti nemzetek elnyomásának volna eszköze : (Föl­kiáltások : Igenis, a muszka ellen f) a miniszteri elő­terjesztés ellen szavazok. Tóth TilniOS jegyző : Több mint húsz kép­viselő név szerinti szavazást kivan. (Fölolvassa a neveket) Elnök: Azt his zem, a szavazásra bocsátandó kérdés ekkép volna fölteendő: fölhatalmazza-e a ház a kormányt a halaszthatlan szükség tekin­tetéből az ujonczok kiállítására vagy nem ? (He­lyeslés.) Böszörményi László: A kérdés föltevésé­hez kívánok szólani. Ügyekeztem figyelemmel ki­sérni az eddigi szavazási eseteket, és úgy tapasz­taltam, de az alapszabályokban is az mondatik, hogy midőn két indítvány forog fön egymás mel­lett, mindig az először beadott indítvány el- vagy el nem fog-adása mellett tétetik föl a kérdés. De különben a kérdésnek -az indítványtól bármily kü­lönbözéssel történő föltevése ellenkezik a házsza­bályokkal. A kérdés ily föltevése : tényleges módo­sítása, még pedig tárgyalás nélküli módosítása az indítványnak. Épen azért tisztelettel fölkérem az elnök urat, úgy mint az egész házat, méltóztassa­nak a kérdésnek ily föltevésétől óvakodni, mert ez jövőre csak zavarná a ház tanácskozásait. A ház­szabályok értelmében és az eddigi gyakorlat sze­rint a kérdést így kell föltenni: elfogadtatik-e áta­lánosságban a miniszteri előterjesztés vagy nem ? (Zaj.) Ghyczy Kálmán: Nézetem szerint az elnök által föltett kérdésnek tisztán kérdésnek kell lenni; motivátio abban nem foglaltathatik: mert a szava­zásnál igennel vagy nemmel kell felelni; motivál-

Next

/
Thumbnails
Contents