Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-96

XCVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 2. 1867.) 215 egyik vagy másik eleget nem tett, a bíró elé idézték. Ha a felelősség alatt most is csak ez értetik, nincs ellene kifogásom. De azon felelősség ellen igen is volna kifogásom , hat. i. —a megyék megtartván a magok autonómiáját — az egyes miniszter, vagy a minisztérium kikerülve a megyét, utasítaná törvény által meghatározott speciális eseten kívül az egyes tisztviselőt valaminek végrehajtására. A megyei autonómiának értelme az, hogy a megyének körében semmi se történhessék a megye tudta és törvényes befolyása nélkül. Szükséges tehát, hogy mindazon rendeletek, melyek a miniszterektől intéztetnek a megyékhez, a megyék által rendeltessenek végrehajtatni: mert ha nem ez történik, a megyei autonómia nem volna egyéb, mint üres hang. Gorove István közgazdasági miniszter: Hát a miniszteri felelőség ?! Nyáry Pál: Emlékezni fog a t, háznak igen sok tagja a múlt időkből azokra az úgy nevezett praesidiálisokra, a midőn a megyei alispánokhoz és. más tisztviselőkhöz küldettek a kormányrendeletek végrehajtás végett. Én azt hiszem, a magyar törvényhozás 1848 előtt is értette, mi a szabadság, értette, mi a constitutionalismus, értette, mi a megyei autonómia; de valahányszor valamely megyében ily eset fordult elő, az a törvényhozás által mindannyiszor törvénysértésnek ezimeztetett. Ha ez igy történt eddig, ha eddig a megyei alkotmányos szerkezetre nézve maga a törvényhozás nem hozott be ily lényeges változást: én azt gondolom, mi ezúttal nem mehetünk tovább, mint a mi a törvényekben van, és a mi az eddigi gyakorlattal is megegyezik. Azt mondhatná valaki: Hja, de nagy különbség van a felelős kormány és a nem felelős dicasterium közt. (Halljuk! Halljuk!) Igen is, van különbség; hanem ha szabadság szempontjából mérem, én mint kormány közt mindkettő közt látok hasonlatot: és ezért a biztosítékot nem tartom fölöslegesnek. Amott a dicasterialis kormány nem lévén felelős, nem nyújt biztosítékot a szabadságnak a hatalom ellenében; emitt a minisztérium a mennyiben a törvényhatóságoknak, vagy nálunk a megyéknek hatóságát csorbitná meg, a hatalom centrálisaié hajlamának nyitna naponkint nagyobb nagyobb tért, és végre azt, a mit intézményeink meg nem engednek, a kormányzatot a legalsóbb fokig magához ragadná. Egyébiránt nyíltan kimondom, óvakodni akarok attól is, hogy a megye saját törvényes körén tul ne menjen. Ennélfogva én azt gondolom, hogy a mit Tisza Kálmán előterjesztett, a mi által a miniszteri hatáskör épen nincs korlátozva, és a mi az eddigi gyakorlattal is megegyezik, elfogadahtó, az t. i., hogy a végrehajtásért magok a törvényhatóságok tétessenek felelősökké. Elnök: A szólásra senki sincs fölírva:. ennélfogva méltóztassanak szavazni. A kik az eredeti szerkezetet kívánják megtartani, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) A többség a szerkezet megtartása mellett nyilatkozik. Ráday László gr. jegyző (olvassa a miniszteri előterjesztés határozati javaslatának harmadik pontját, és azután Tisza Kálmán módosítványát, mely szerint a határozati javaslat 3-dik pontjának első sorában foglalt ezen szavak után: T

a megyei és kerületi törvényhatóságok" tétessék: „szabad kir. városok ;

u ügy ezen pont 5-dik sorában ezen szavak után: „megyék és kerületek" tétessék: „szabad kir. városok. a Végre e pont végéhez e következőket kívánja csatoltatni: „A szab. kir. városok és első biróságu rendezett tanácscsal ellátott községek azon kiadásainak méltányos megtérítéséről, melyek azok által az igazságszolgáltatás költségeinek fedezésére fordíttatnak., a minisztérium szintén intézkedni fog. ) Tisza Kálmán: Azt tartom, ez indítványozott módosítvány maga-magát igazolja, a mennyiben meggyőződésem szerint nagyon is méltányos volna, hogy a mely városok a törvényszékeket magok tartják fen, vagyis a törvénykezéseknél oly költségekhez járulnak, a mely költségei a törvénykezésnek más hatóságoknál azon országos adóból fedeztetnek, melyben pedig részt vesznek a városok épen oly mérvben, nagyon méltányos volna, hogy tisztán és csupán ezen törvénykezési költségek méltányos megtérítése iránt intézkedések tétessenek. Ajánlom tehát módosítványomat. Deák FerenCZ: Azzal, ha itt a városokat is fölemlitenők, a dolgon segítve nem volna, sőt megnevezésük által a dolgot még homályosabbá s még roszabbá tennők. Mert ez a §-us azt mondja, hogy a megyéknél előbb az volt a jog és gyakorlat, hogy a megye elkészítette a költségvetést, fölterjesztette helybenhagyás végett, az adót kivetette, azt beszedte és a kitűzött czélokra fordította. Ez kétségtelen joga volt a vármegyének. Ezen joga az ujabb időben megszűnt; s e jogot a megyék méltán reclamálhatják. De mivel az adó kivetésében a házi költség is benfoglaltatik, ez is két hónapra ki van vetve; ennek leszámítása sok nehézségekkel járna: s ezért javasolja a minisztérium a megyékre nézve azt, hogy e jelen évben ne történjék a háziadóra nézve uj kivetés, hanem azon adókból, melyet a minisztérium beszed, a megyéknek költségvetése a maga módja szerint megállapíttatván, a szükséges összeget a minisztérium a megyének kiadja, s a megye azt kezeli. A városokra ez nem úgy áll: mert a városoknak is megvolt azon joguk, hogy a költségvetést megkészítették s fölterjesztették, helybenhagyása után pedig kivetették s beszedték az adót. De a városok I ezen gyakorlatból nem lettek kizárva; ők ezt most