Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-86

168 LXXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Jan. 15. 1867.) kotmány ellen vétenek. íme tehát, t. ház, Magyarország alkotmányában benne van a felelősség. És fölhatol e felelősség Magyarország törvényeiben egészen a koronás királyig is. Nézzék át, t. képviselők , az arany bullának 1222-ben hozott ama czikkét — mert az aran}^ bullából csakis a fegyveres ellenállhatás czikke töröltetett el, a többiek folyvást, mindannyi királyok esküivel biztosítva, érvényben maradtak — mely a nádornak megparancsolja, hogy az írást mindig szeme előtt tartván, se maga el ne térjen az ott elő'mondottaktól, se a királyt vagy nemeseket vagy bárkit bele ne vegyen, hogy attól eltérjenek. És ha ez ellen az hozatnék föl , hogy ez a nemzetnek kierőtetése volt, akkor nézzék meg Hunyady Mátyás dicső igazságos királyunknak a nádori tisztségről alkotott czikkét, nézzék meg az 1485: VII. t. czikket, melyben az van: „ha megtörténnék, hogy a király együgyű vagy hanyag, akkor a nádor köteles tisztét teljesi teniéshiányait pótolni." Szükségesnek tartottam tehát e törvényeknek fölidézését indítványomban azért, mert rígy gondolom, hogy a tisztelt képviselők is velem azt vélik, hogy egyszer határt kell szabni annak, hogy Magyarország alkotmánya ellenében folytonosan lehessen bünködni: és határt kell szabni annak is, hogy az alkotmány elleni bűntény elfátyoloztassék. Ha az állana, hogy az absolut rendszer követői soha felelősségre nem vonathatnának , vagy nem vonatnának ; ha az absolut rendszer hívei soha meg nem büntettethetnének, hanem csak is — mint fájdalom most is történik, hogy mind Bachnak, mind Schmerlingnek hivatalnokai, kik pedig hivatalokra sem. alkalmaztathatnak — folytonosan fizettetnek, és fizettetnek akkor, midőn hazánkban a nép éhséget szenved; (Helyeslés) ha ez történhetnék is, határ nélkül és örökre igy lehetne ez: akkor önakaratunk ellen, amaz általam megtámadott vélelem elfogadásával, mi tennők az absolut rendszernek a legjobb szolgálatot; pedig úgy hiszem, ez sem akaratunk. (Helyeslés.) Áttérve, t. képviselőház, raagára a hadkiegészítési pátensre, törvények szempontjából nem fogom azt bővebben indokolni: önmagokat magyarázzák azok; s a föliratban is igen bőven s alkotmányosan ki van magyarázva, hogy az törvénytelen, érvénytelen s foganatosíthatlan. Mivel azonban azt hiszem, hogy jelenleg Európa átalakulásának mozzanatait éljük és e szerint hazánk képviseleti s országgyűlési élete is lehet hosszabb, vagy rövidebb : bocsásson meg a t. képviselőház, hogy én politikai tényekből arra meríthessek érveket, hogy nem csak a kiadott törvényellenes pátensnek visszavételét, de alkotmányunk teljes visszaállítását is, mind Magyarország állami életének érdeke, mind az örökös tartományok alkotmá nyossága, mind Európa alkotmányos államai, sőt maga a fejedelem és fejedelmi ház érdeke is követelik. Követeli Magyarország állami élete azért, mert az ujonczok megajánlási joga és alkotmányosság nélkül nincs önálló állam. Ezek szükséges életföltételei minden önálló államnak. Követeli az örökös tartományok alkotmányos léte azért, mert az alkotmányos Magyarország és az alkotmányos örökös tartományok egymás között bizonyosan elintézik érdekeiket testvériesen. Követeli Európa alkotmányos államainak érdeke, mert csakis az alkotmányos örökös tartományokban és — ha ez nem történnék is — az alkotmányos Magyarországban látják biztositékát annak, hogy Magyarország vére és vagyona alkotmányellenes czélokra nem fog fordíttatni. Követeli a fejedelmi ház és a fejedelem érdeke azért, mert népek és fejedelmek között köz egyetértés, közbizalom nélkül az élet nem élet, de egymás fölemésztése. És csakis az alkotmányos Magyarország adhatja meg törvényes királyának befolyását, és csakis ez tehet neki hasznos szolgálatokat; ellenben azon Magyarország-, melynek vére szándékoltatik fölhasználtatni az absolut rendszer által, átlengvén őt apáinak szabad szelleme, soha nem aljasulhat az absolut rendszer bűneihez. Európának jelen mozzanatai közt, megbocsátja nekem a t. képviselőház, hogy politikai | tényekből merítvén okaimat, szem előtt tartandom ugyan mindig azon kapcsot, mely az 1723 : és i 1848: III. t. ez, és 18. t. czikkének I. fejezete 6dk szakaszában kijelöltetik, vagyis a fejedelem ugyanazonosságát e tárgyban; mégis, mint Európának önálló államai között önálló Magyarország parlamentjének tagja, az önálló Magyarország érdekében kívánok nyilatkozni. Európának legfőbb átalakulási mozzanatai az olasz és német egységek, a lengyel s a keleti kérdések. Az olasz egység — tudjuk, t. képviselőház — igen csekély utójelenetek kivételével, ténynyé vált. Hazánknak s hazánk törvényes királyának nincs semmi egyéb érdeke, mint az alkotmányos Oíaszi országgal barátságos viszonyban élni, s ügyelni arra, hogy az osztrák absolut államférfiak által a magyar király soha oda ne tereitessék, hogy, a tarj tományok nélküli olasz fejedelmek érdekében, vagy alkotmányos érdekek és nemzetiségi törekvések ellen, valaha magyar harcz vívassák. A német egységre nézve Magyarország érdeke ugyanaz. Ez azonban sokkal nevezetesebb kérdés lévén, megengedik nekem a képviselők—habár mindazokat, miket mondandó leszek, majdnem jobban tudják, mint én, mégis, hogy következte| téseim alaposak lehessenek — megengedik, mondom, hogy kiterjeszkedjem a most múlt háború okai-