Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.
Ülésnapok - 1865-83
LXXXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 18. 1866.) 155. rozni; hanem Deáky Lajos tagtársunk azon észre- 1 vételére, hogy a napi dijak kifizetését letiltani addig nem lehet, mig maga a vizsgálat befejezve nincs, a ház utalványozta a napi dijakat s egyszersmind a központi bizottságot uj választás eszközlésére utasította. Ennyi történt akkor ezen ügyben ; méltóztassanak csak utána olvasni. Három hónap múlva már most Hrabovszky Zsigmond, lemondása daczára, megválasztatott, és, gondolom, június elején beadta megbízó levelét, mely akker az állandó igazoló bizottsághoz utasíttatott. Az országgyűlés elnapoltatott, és így az igazoló bizottság csak hat hónap múlva adja be jelentését. Már most nem tudjuk, beérkezett-e azóta a vizsgáló biztos végső jelentése, nem tudjuk az eredményt, nem tudjuk, ki viselte tehát a költséget. A jelentésnek egyik passusából azt látjuk, hogy azt párthívei fizették. A bizottság azt mondja jelentésében, hogy semmi összeköttetésben nincsenek azon panaszok, melyek az első választás ellen tétettek, a mostaniakkal; azt mondja — és ebben igazsága van — hogy hiszen Hrabovszky azért nem tétetett a képviseló'ségre képtelenné : és igy, miután másodszor megválasztatott, nem volt oka a bizottságnak elolvasni a biztos jelentését. Már most az iránt kérek felvilágosítást , elolvastatott-e a biztos jelentése ezeu bizottságban, hogy azt oly határozottan mondhatja, hogy a két ügy egymással semmi összeköttetésben nincs ? másodszor, meg van-e a bizottság a választás tisztaságáról ugy győződve, hogy fölöslegesnek tartotta a további tárgyalást ? Mert ez összeköttetésben van. Tessék ez iránt fölvilágosítást adni: és azután a ház határozhat. (Helyeslés.) Zichy Antal előadó : T. képviselőház! A bizottság, niidon ezen ügyet tárgyalás alá vette, azonnal ugy látta a dolgot, hogy itt úgynevezett „question préalable", előleges kérdés elintézendő. Azért volt a bizottság véleménye is két részre osztva. Méltóztatott a t. ház az egész fölolvasást végig hallgatni és engem véleményünk első részének előadása után félbe nem szakítani. Bátor vagyok tehát ujolag visszatérni, s figyelmeztem a t. házat, hogy itt mindenek előtt azon elvi kérdés döntendő el, mielőtt a dolog érdemébe bocsátkoznánk : vajon a bizottság föladata volt-e tisztán azon választást megvizsgálni, melynek aetái kezénél voltak, t. i. Hrabovszky Zsigmond utóbbi megválasztását? vagy pedig föladata volt-e kiterjeszteni figyelmét és véleményt adni Hrabovszky Zsigmondnak legelső, korábbi megválasztására is, mely tényt az állandó igazoló bizottság Hrabovszky Zsigmondnak közbejött lemondása által tökéletesen megszűntnek és elenyészettnek hitt? (Halljuk!) Bátor voltam, tőlem kitelhető rövidséggel ugyan, de mégis kimerítő módon előadni a bizottság indokait, melyek azt azon nézetre vezérelték, hogy a két esetet egymástól különböző' esetnek vélje. A bizottság ki nem mondta sehol, mint Zsedényi képviselőtársunk méltóztatott vele mondatni, hogy az első megválasztás semmiképen sem függ össze a másodikkal; sőt a bizottság nem titkolhatta el maga előtt, hogy ugyanazon indokok — melyek, ha valók, lehetetlen, hogy mindnyájunk roszalását ne vonják magokra — befolyhattak a második választásra is; de a bizottság előtt fontosabbnak látszott azon elv, mely szerint a két eset, jogi szempontból véve, egymással össze nem zavarható, és külön tárgyalandó. Azon vizsgálat eredményét, niebyet a képviselőház megrendelt, a bizottság annál kevésbbé tudhatta, mert a t. háznak nincs még beadva : tehát Zsedényi képviselőtársunk interpellátiójára, vajon olvastuk-e az actákat? egyszerűen nemmel felelek. Nem olvastuk azért, mert azok nekünk nem voltak kiadva. {Helyeslés.) De bátor vagyok kérdeni: vajon azon vizsgálatnak, melyet a t. ház elrendelt, mi lehetett volna eredménye? Az eredmény a megválasztott képviselőre nézve legterhelőbb esetben más nem lehetett volna, mint ama választás megsemmisítése. Ezen választás megsemmisítése pedig egy uj választás elrendelését vonhatta volna maga után; de semmikép sem hiszem, hogy a képviselőház föl legyen jogosítva , hogy akár azt, kinek megválasztását egy ízben megsemmisítette, örökre eltilthassa képviselői állásától, (Fölkiáltások: Lehet!) akár pedig az illető választókat korlátozhassa szabad választási jogaik gyakorlásában. Meglehet, t. ház, hogy azon vizsgálatból Hrabovszky képviselő ellenfelei elegendő okokat meríthettek volna, hogy ellene bűnvádi keresetet indítsanak. Ezen alkalom most is fenhagyatott, és ha elegendő adatok merültek föl, az illetőknek mindig jogukban lesz, Hrabovszky képviselő ellen a maga módja szerint keresetet indítani, a mint hogy kereset indítva is volt; és Papp Zsigmond úr képviselőtársamnak legelső megjegyzésére , ki a kir. táblai ítéletet föloldónak nem tekinti, csak azt felelem, hogy nem is ezen fordul meg a dolog, s nem arra fekteti a bizottság a súlyt, hogy azon ítélet föloldó — noha kénytelen vagyok annak nevezni, mert az ítélet maga magát annak nevezk Itt az mondatik : (olvassa) „Az első bíróság ítélete föloldatik." Nem az ügy érdemében mondatott ki a föloldás , hanem fen van hagyva, hogy miután a bíróság ki fogja venni először Hrabovszky nyilatkozatát , s szükség esetében szembesítéseket fog elrendelni, stb., majd akkor Hrabovszky ellen pert indithasson. De épen most jövök azon másik fölötte fontos elvre, mely a bizottság figyelmét ki nem kerülhette: vajon t. i. bárkinek is perbe foga20*