Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-53

so LIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. részemről teljes meggyőződéssel a választás megsemmisítésére szavazok. (Helyes! Éljen!) Mellőzve minden nem a tárgyhoz tartozókat, egyszerűen némely előttem elmondott oly észrevételekre vonatkozom, melyek a tárgyhoz tartoznak ; s nem szándékozom azon térre követni több előttem szólót, kik vagy személyes indokot vallottak be, mely őket vezeti, vagy kik mentették magokat, mintha személyes indokok vezetnék őket. Azt hiszem, a dolog természetében van, hogy itt bennünket mindnyájunkat az igazságnak kell vezetni. Árra nézve, hogy a választás okvetlenül rendben folyt, azt hallottam okúi fölhozni, hogy az illető megválasztott képviselő ur az egész választási idő alatt a kerületben meg nem fordult, a választás napján pedig másutt elnökösködött. Tökéletesen elhiszem, hogy ez igaz; csakhogy ez a választás érvényes vagy nem érvényes voltára semmi súlylyal nem bir: (Helyes!) mert a t. képviselő ur saját -kerületében megjelenhetett volna egyszer vagy tízszer is, a nélkül hogy a választás érvényességét megrontotta volna ; mig ellenben az által, hogy távol volt a hely színétől, nem rontja meg azt, hogy a hivatalnokok nyomása folytán a választás érvénytelenné tétessék. Nem akarnám, hogy szavaim gyanúsításnak vétessenek ; de bocsássanak meg, azon túlságos óvatosságnak ismételt fölhozása, hogy hiszen Czebrián gr. mindig házában volt, meg sem fordult a kerületben, igen könnyen azon gondolatot ébreszti az emberben, hogy ez tán épen azért történt, hogy az ott lefolyt visszaélésektől, távol maradása által, magáról a gyanút elhárítsa. (Zaj. Szavazzunk! Bal felöl: Helyes!) Azt monda egy képviselőtársam, hogy a választás szabadságát ne veszélyeztessük a házban hozandó megállapodásainkkal. Legyen meggyőződve, hogy a választás szabadságát senki jobban föntartani nem óhajtja, mint én. De megvallom, nem vagyok képes belátni, mikép veszélyeztethetnö'k mi a választás szabadságát az által, ha megsemmisítünk oly választásokat, melyekben a hivatalnokok korlátolták a választás szabadságát. (Helyeslés.) Ismételve fölhozatott három esküdtnek példája. Tökéletesen elhiszem, « az iratokból ki is tűnik, hogy valóban azon három ur a tiszteletbeli esküdségtől a választás előtt fölmentetett; de midőn minden részről el van ismerve, hogy mintegy 50—60 közül nyolcz helyeztetett vissza, és azon nyolcz közt csakugyan ott van ez a három is, még pedig az egyik épen előléptetéssel: bocsánatot kérek, ha kétkedni bátorkodom, vajon nem okvetetlenül jutalmazás forog-e itt fen? (Ellenmondás jobb felöl. Szavazzunk! Halljuk!) Azt is mondotta egy képviselő ur, hogy a . tanú csak ugy ér valamit, ha tökéletesen érdekletI len, ennélfogva az egy sem lenne tanú, ki ott tanús vallomást tett. Az csakugyan óhajtandó, hogy a ! tanú minél kevésbbé legyen érdekelve, De haképI viselő ur azon nézetben van, hogy csak az egészen . érdekletlen ember lehet tanú, akkor méltóztassék törvényjavaslatot beadni, mely szerint a választási visszaéléseket soha megvizsgálni nem kell és nem lehet: mert a dolog természeténél fogva a legnagyobb ritkaság oly tanú, a ki valamely választásnál ugy van jelen, hogy nincs érdekelve. De, ha elfogadnék a t. képviselő ur ezen elvét, az a jelen esetben épen ellene bizonyitana: mert, a mint az iratokból kivettem, egyetlen egy tanú van, a ki nem volt oda való, ez pedig épen a választás ellen tanúskodik. Fölemlítették, hogy a hivatalnokok részéről nem nyomás, hanem csak capacitatio történt. En I azt hiszem, hogy igenis nagy nyomásnak neveI zendő az, midőn a capacitatio közmunkákkal, útkihasítással, pörelvesztéssel fenyeget. Egyik képviselőtársunk, ha jól emlékezem. Borsodmegyéből, a 112-dik okmányt idézte; de tartalmát csak félig mondta el. Ezen okmány azt mondja — méltóztassanak bár fölolvastatni — hogy midőn a főszolgabíróhoz ment a jegyző tanácsot kérdeni, az azt mondta, hogy ha Kubinyi pártjára szavaz, bizony hivatalával játszik, ha azonban— a szavakért nem állok jót, de az eszme benne van — ha Czebriánra szavaz, minthogy Gács falu katholikus helység, neki mint protestánsnak nincs jövője, a másik helységben pedig elronthatná jövőjét. A főszolgabiró tehát nem arra figyelmeztette, hogy kire szavazzon, hanem körülbelől azt a tanácsot adta neki, hogy sehova se szavazzon. (Szavazzunk !) Méltóztassanak megbocsátani, ha a sok félbeszakítás közbe n^m jön, eddig előadásomat már régen bevégeztem volna. Néhány szót kell még elmondanom. Méltóztassanak kihallgatni, mert én mindenkit türelemmel kihallgatok, és az ellenvéleményüeket még nagyobb figyelemmel, mint elvbarátimat. Ha jól emlékszem, az előttem szóló képviselő urnák azon kérdésére: miképen lehessen büntetni azt, a ki nem bünhödhetik, t. i. a megválasztott képviselőt? megjegyzem, hogy én nem úgy fogom föl a dolgot, mintha itt arról volna szó, hogy a megválasztott képviselő büntettessék. Azt hiszem, az egyikünk esze ágában sem fordult meg ; nem is vádoltatott ő személyesen, vagy legalább sokkal gyöngébben, mint mások. Nem a fölött tanácskozunk mi, hogy ki érdemelte a büntetést, de a fölött, hogy a választás minden idegen törvénytelen befolyástól menten, szabadon folyt-e le.Minthogy pe1 dig nekem az a meggyőződésem, hogy nem így