Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-52

62 LII. ORSZÁGOS ÜLÉS. értve már az eddigi bizottságokat is. Mivel arra is kell ügyelni, hogy a legalkalmasabb specialitások választassanak szakok szerint, és kiki maga legjobban tudja, mire van leginkább készültsége, hajlama és kedve, a tizenkettes bizottság azt indítványozta, hogy a képviselő urak szoríttassanak föl, nyilatkoztassák ki magok, melyik bizottságba óhajtanak választatni. Ez azonban nem korlátlan, mert minden bizottságnak meg lesz határozva a száma. Teszem — hogy példával illustráljam a dolgot — a ház a municipiumok ügyének rendezése iránti javaslat elkészítésére 50—60 tagot akar megválasztani; de jelenti magát 120 tag; ezek mind abba a bizottságba bele nem férnek, s a ház többségétől függ azokat választani, kiket akar. Azért igen jó lesz, ha az egyes tagok, kik egyik vagy másik bizottságba inkább akarnának belépni, mindjárt két bizottságot jelölnének ki, például a megyei és törvényhatósági, vagy pedig a codificationalis bizottságot, hogy azután az egyikbe vagy a másikba választathassanak. Másik eszme az, hogy senkit sem lehet akarata ellenére túlterhelni. Azt, hogy valaki több bizottságban vegyen részt, nem lehet követelni, ha csak erre az illető maga késznek nem nyilatkozik. Mi azt gondoltuk, hogy az egyes képviselők kivánataiknak ilynemű bejelentése nagyon czélszerü. (Helyeslés.) Ha a jelentkezés ekként megtörtént, a t. ház a j elentkezettek névsorát ugyanazon tizenkettes bizott ságnak adhatná ki a végre, hogy ez a jelentkezéseket a lehetőségig figyelembe véve, praecise határozza meg a számot, melyik bizottságba hány tag választassák. (Helyeslés.) Mi ugyan bizonyos minimum és maximum között indítványoztuk a számot, de meglehet, hogy a jelentkezők száma szerint az egyikbe többet, a másikba kevesebbet fogunk indítványozni. Ha mindez tudva lesz, hozzáfoghatunk a választáshoz. Mindenki tudni fogja, melyik képviselő minő bizottságba kivan megválasztatni, és én hiszem, hogy a t. háznak lesz annyi_ discretiója, hogy például azt, a ki a közgazdaság

1 bizottságba kivan megválasztatni, nem fogja a nevelés ügyében működő bizottságba küldeni. (Derültség.) Ha azonban a t. képviselők elfogadják azon eszmét, hogy az egyes képviselők jelentsék be, minő bizottságokban kívánnak részt venni, most kellene a fölött határozni, hol történjék a bejelentés : az elnöknél ? vagy a háznál ? vagy egyszerűen levél által ? Megjegyzem még, hogy igen czélszerü volna, ha azon tagok, kik egy vagy más bizottságban működnek, ha azt hiszik, hogy több bizottságban részt venni nem lesz idejök, ezt szintén bejelentenék. Én mindjárt el is kezdem. A t. ház bizalmából benne vagyok a hatvanhetes és a horvát bizottságban. Én bizony nem érzem magamat elég erősnek arra, hogy még több bizottságban vegyek részt. (Fölkiáltások: Még az erdélyiben !) Ha parancsolni méltóztatnak, az erdélyiben is részt fogok venni. Hozzáteszem még, hogy a bejelentést nem tekintem kötelezettségnek: . mert a ki nem akarja magát bejelentem, az nem teszi; de akkor ne is vegye rósz néven, ha a képviselők többsége oly bizottságokba találja küldeni, hová legkevésbbé menne örömest. Ha valaki épen nem akarna bizottságban részt venni, azt is teheti; csakhogy ezt nem teszem föl senkiről. Méltóztassanak tehát az iránt intézkedni, hogy a bejelentések hol történjenek. Gál János: Midőn az april 12-dikei ülésben a tizenkettes bizottságnak az erdélyi unió végleges rendezésére kiküldendő bizottság munkassági köréről felolvasott javaslata alkalmából egy indítványt akartam módosítvány alakjában bejelenteni, de a melynek mint módosítványnak akkori bejelentésétől a házszabályok értelmében elmozdíttattam és mostanra utasíttattam: czélom az volt, hogy mivel Erdélyben most is az osztrák magánjogi büntető törvény, törvénykezés és osztrák birói szervezet tartatik fen, ezek megszüntetése ne a magánjogi uj codex kidolgozásának hosszadalmas menetére utasittassék, hanem az unió végleges rendezésével, vagyis Erdély törvényes állásának helyreállításával együtt történjék meg. Czélom volt továbbá, hogy mivel Erdély, történjék bár vele közjogi viszonyok tekintetében a legjobb, bizonyos tekintetben mégis osztrák provinciának marad mindaddig, mig ott az osztrák magánjog, melynek hatása az utolsóig minden családra és viszonyaikra kihat, és az osztrák birói szervezet és büntető jog, melyek alkotmányus municipális életbe be nem illeszthetők, fentartatik : Erdély uniójának végleges alkotmányos szervezése a codiíicatiotól föl ne függesztessék, hanem minél előbb történjék meg. Előttem akkor a tizenkettes bizottságnak csupán szerkezete volt ismeretes, melynek szavait, ugy a hogy állanak, ezen óhajtásomra nézve kielégítőknek nem találtam. Illetékes helyről azonban, ezen tizenkettes bizottságnak az erdélyi dolgok tekintetében legilletékesebb tagjától később azon fölvilágosítást nyertem, hogy a tizenkettes bizottság a jelen szerkezetet épen oly értelemben vette, hogy az osztrák magán és büntető jog, és birói szervezet Erdélyben megszüntetésének kérdése is épen az erdélyi unio-bizottság körébe fog tartozni. Ha tehát a tisztelt képviselőház is ily értelemben fogadja el a jelen szerkezetet, ez által részemről egy külön módosítvány indítványozása szükség fölöttivé válik: mert ezen értelmezésbe az