Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-51

LI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 43 döntvényeket, melyek szerint már azelőtt magyarázta volt a ház az illető szabályt. Es itt nem hivatkozom a jelen esetre, hanem hivatkozom az 1861-iki eljárásra, midőn a zborói kerület választmány elnöke Bujanovics Cajus marasztaltatott el és meg is fizette a költségeket. Azt méltóztatott mondani, ne hozzunk olyan határozatokat, melyeknek végrehajtása kétséges, Ss^e tekintetben ne compromittáljuk a haz végzését. Én nem tehetem föl, hogy Magyarországban legyen hatalom, mely a képviselőháznak törvényesen hozott végzését,mely rendes alapon nyugszik, végrehajtani ne akarná. (Zaj. Ellenmondások.) Midőn a t. ház mint biró mondja ki Ítéletét,minden esetre végre kell azt hajtani az illető közegnek; és a kire kimondja, hogy fizetni fog, azon a bírónak be is kell hajtani. Tökéletesen pártolom az állandó igazoló bizottság véleményét. (Zaj. Szavazzunk!) Tóth Vilmos jegyző: Besze János ! Besze János: Elállók. Tóth VilmOS jegyző: Kurcz György ! Kurcz György: Elállók! Tóth Vilmos jegyző: Dedínszky József mint előadó akar szólani. Dedinszky József előadó: (Szavazzunk!) Csak egypár szó megjegyzést kívánok tenni némely tényekre nézve, melyeket Perényi b. és Jekelfalussy képviselőtársaim nem ugy adtak elő, mint valósággal történtek. Azt mondják, a hiány csak az, hogy a kihirdetés nem a törvény 13-dik §-ában meghatározott módon történt; a bizottság véleménye pedig a 26-dik §-nak azon értelmet tulajdonítja, hogy az óra kihirdetésének is épen a 13-dik § szerint kell történni. De itt nem csak ezen hiány forog fönn, hanem az, hogy egyátalában semmifélekép nem adták tudtára a választók egy részének , mikor kezdődik a választás; az pedig föl sem tehető, hogy a törvény, mely az órának kihirdetését megrendeli, az itt gyakorlatba vett, jóformán azt lehet mondani, fülbesugással beérje. így azután az egyik párt azt mondja , tudtokra volt adva, a másik párt azt mondja, nem volt tudtokra adva. A választási elnököt helyettesitő elnök szintén azt mondja, hogy senkinek, sem az egyik,sem a másik pártbefieknek az időt, órát tudtokra nem adták.E tekintetben tehát kétségtelen az, hogy a törvény rendelete nem volt megtartva. Már most nem hiszem, hogy találkozzék, a ki a választási törvény hiányait azzal akarja még tetézni, hogy ezen hiányos törvényeket még hiányosabbá tegyük az által, hogy válogatás szerint, sokszor a személyek, sokszor a körülmények iránti tekintetből, még a törvény világos rendeleteinek alkalmazásától is elálljunk —nem, mintha ezen választásigazolása esetében veszélyes praecedenst állítanánk föl, mert azt tapasztaltam, hogy midőn a bíráskodást ily számos tagból álló testület gyakorolja, személyes ügyekben nem áll a praecedentia, mert ily körülmények közt a személyes ügyeknek nincs logikájok —hanem nem akarnám azt a generális precedentiát fölállitani, hogy a világos törvényektől el lehet állani; pedig én a törvénynekmulasztását tökéletesen bebizonyítva látom. A mi illeti a másik kérdést, t. i. az elnökök elmarasztalását, én igazolva látom az igazoló bizottság eljárását a t. ház eljárása által, — s itt ismét vonatkozom előbbi mondásomra, hogy személyes kérdéseknél nem szokott lenni precedentia; de mi a ház eddigi eljárása által utasítva voltunk a mi itélethozásunknál, ezen előbbi eljárás pedig arra utasított, hogy keressük, ki a hibás? E tekintetben világos a törvény rendelete, hogy az elnöknekkell végrehajtania az idő és óra nyilvánossá tételét. Mi, mintegy küldöttség tagjai, a ház praecedentiái után egyenesen oda voltunk utasitva, hogy az elnököket marasztaljuk el. Ha a t. ház jövőre másként akar elvileg határozni, nagyon jó : akkor ismét ehhez fogjuk magunkat tartani; de az eddigi eljárás bennünket az előterjesztett véleményre utasitott. (Szavazzunk !) Elnök: A kérdés két részre oszlik, t. i. a választás megsemmisítésére és a költségekben való elmarasztalásra. Ennélfogva méltóztassanak először fölállani azok, kik a választás megsemmisítését kívánják. (Megtörténik.) Buday Lőrinez úr választása, megsemmisíttetik. Most méltóztassanak fölállani azok, kik a központi bizottsági és választási elnököket kívánják a költségekben elmarasztalni. (Megtörténik.) A többség elmarasztalásukat nem kívánja. Már most méltóztassanak szólani arra nézve, ki viselje a költség-eket? (Zaj. A vesztes fél!) Kállay Ödön: A mint a tanácskozást értettem, azon vélemény fejlett ki, hogy egyrészt azt kívánták, hogy a közpénztár vigye a költségeket. másrészt a szabályok szerinti vesztes félt kívánták elmarasztalni: ennélfogva méltóztassék a kérdést ugy kitűzni, hogy azok is szavazhassanak, a kik a közpénztárra kívánják hárítani a költségeket. Elnök: Méltóztassanak tehát mindenekelőtt fölállani azok, kik a vesztes felet vagyis Buday Lőrinczet kívánják a költségekben elmarasztalni. (Megtörténik.) Méltóztassanak most fölállani azok, kik Buday Lőrinczet nem kívánják a költségekben elmarasztalni. (Megtörténik.) Ugy látom, hogy a többség a vesztes felet kívánja elmarasztalni: ennek következtében Buday Lőrinez a költségekben elmarasztaltatik és Beregmegye központi bizottsága uj választás eszközlésére lesz fölszólítandó. Most Hosszú József képviselő úr fog az állandó igazoló bizottság részéről előadást tenni. ÁCS Károly: Én az iménti határozatot .... (Nagy zaj. Rendre! Ki van mondva a végzés! Á& 6*