Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-49

XLIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 21 hontmegyei esetre, hol a tisztviselői visszaélés meglehetősen föl volt mutatva, s én minden tiszteletem mellett is, a melylyel az ott megválasztott képviselő személye iránt viseltetem, mégis igazolásának ellene szavaztam. Én tehát teljes következetességgel, midőn a hivatalbeli visszaélés be van bizonyítva, az igazolásnak ezen alapon ellene szavazok. Hogy mi különbség van az összeírásnál elkövetett hiba meg a között, a mi itt történt, a midőn ugyanis az összeírásba bevezetett választók szavazati joguktól megfosztattak? azt Madarász képviselőtársam kifejtvén, arra visszamenni nem akarok. Mindazokat, a miket erre vonatkozva elmondott, pártolom, s az általa elmondott véleményt magamévá teszem. Említve volt még. hogy az összeírásra nézve a felek közt egyesség jött létre. E tekintetben már több ízben is ugyan, de különösen egy alkalommal megsemisített a t. ház egy választást, a hol tisztán be volt bizonyítva mind a két félnek beegyezése a törvénytelen eljárásba, sőt a hol maga a most panaszló, meg nem választott képviselőjelölt a múlt országgyűlésen ugyanezen módon volt megválasztva, s kimondotta a t. ház, hogy a felek egyezkedése arra nézve, mi a törvénynyel ellenkezik, nem érvényes. (Helyeslés.) Azt hiszem, a t. ház jelenleg is ugyanazon elvet fogja alkalmazni. A hivatalbeli visszaélésről még csak egyet. Egy előttem szólt képviselőtársam arra nézve, hogy minő e választás irányában a hivatalnok helyzete? fölhozta a strázsa és katona példáját. Én részemről az analógiát tökéletesen elfogadom : mert igenis épen annyira gyakorolhatja egy mostani provisorius hivatalnok szabad akaratát a választás körül, mint a mennyire szabad akaratja van a katonának, a mikor nem is strázsa, (Derültség) azon különbséggel, hogy ha a katona valamit tesz, a mi a kapitánynak nem tetszik, a katonát elzárják vagy vesszőt kap, a hivatalnokot pedig hivatalából kiugrasztják. (Derültség. Helyeslés.) Én a megsemmisítésre szavazok. (Helyeslés.) Bözörményi László: Tisztelt ház! Nagyon röviden fogok szólani, s ezzel, azt hiszem, kedvére szolgálok a t. háznak, (Derültség) mert meg vagyok győződve, hogy ezen hosszas tárgyalás által magok azon urak, a kik az igazolást véleményezték, nem jó szolgálatot tettek azon képviselő urnák, a kinek választása forog kérdésben. Tisza Kálmán képviselőtársunk megfelelt ugyan nagy részben arra, mire nézve szólani akartam • de van még két kérdés, melyeket szó nélkül nem hagyhatok. Egyik az, hogy Zichy Nándor gr. képviselőtársunk, egy értelemben Keglevich István gr. képviselő úrral, azt mondotta, hogy itt megegyeztek a felek abban, hogy az igazolás tárgya ne legyen a szavazás, vagyis a szavazástól elmaradottak kérdése. Bár igaz, a mit Tisza Kálmán képviselő úr mondott, hogy az egyezkedés nem érvényes ; de itt maga az egyezkedés ténye is hiányzik: mert — én legalább ugy emlékszem — itt nem e fölött történt megegyezés, hanem a fölött, hogy a szavazástól elmozdítottak mindkét fél részéről olyanok levén, kik be voltak irva, ez a tény elfogadtatott, s erre nézve kölcsönös megegyezéssel további vizsgálat nem kívántatott. A második kérdés az, hogy a hivatalos nyomásra nézve az állíttatott, hogy nincs bebizonyítva. De az igazoló bizottság előadása nem hogy gyengítette volna a hivatalos nyomás bizonyítékát, hanem erősítette; és én, az előadottak ellenére is, azt tökéletesen bebizonyitottnak tartom: mert nem mondja egy szóval sem a Babarczy részéről beadott védelem, hogy a polgáimiester és szolgabíró nem gyakoroltak beavatkozást, hanem csak azt mondja, hogy a másik részről is gyakoroltak hivatalos nyomást. Akár legyen igaz. a mit állítanak Babarczy védelmezői, akár csak az egyik legyen igaz: de tény, hogy hivatalos beavatkozás történt; ezt az ellenfél is elismerte, s azt adatok is kétségtelenül bizonyítják. Épen azért megvallom, ha a tisztelt ház elnézne olyan esetet, hol nem csak az van föltétlenül bizonyítva, hogy választási joggal bírók és összeirottak választási joguk gyakorlatától elüttettek, hanem be van bizonyítva az is, hogy hivatalnoki befolyás által a választási szabadság gátoltatott: igen veszedelmes praecendens állíttatnék föl. A mi e kérdésben fő figyelmet érdemel, nagy fontosságú az elnök levele és bizonyítványa, melyet a főispánhoz vagy helytartóhoz küldött, s melyben maga megmondja, hogy a szolgabíró és polgármester oly nagy mértékben gyakorolta befolyását még a hely színén is

; hogy kénytelen volt őket onnan elutasítani. Ezek oly világos tények, hogy csodálkozom, hogy a nyomás lételét még kétségbe lehet venni. A megsemmisítésére szavazok. (Szavazzunk!) Hedry Ernő: A törvénynek minden esetben egyforma alkalmazása szokta igazolni a jogosságot. Ez oknál fogva hozattak föl praeuendentiák, melyeknek azonosságából lehessen következtetni a mostan tárgyalás alatt levő választmányi jelentés helyességét. Én részemről szintén osztozom azon nézetben, hogy a mi egy esetben igazság, az a másikban is legyen igazság. Hogy magammal következetes lehessek, praecedenseket hozok föl, de nem megyek oly messze hátra, mint egyes képviselőtársaim tevék, s csak a mai és tegnapelőtti ülés tárgyalásaiból hozok föl praecendenseket. A mai ülésben az érsek-ujvári választás ügyében fölhozatott, hogy ott sem történt a hely színén az összeírás. Ennek ellenében aztán reclamá-