Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.
Ülésnapok - 1865-47
XLVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 9 Tökéletesen egy értelemben vagyok Bónis Sámuel képviselő úrral, hogy mivel Décsey úr ellen nem bizonyult be az. hogy a verekedés előidézésében legkisebb részt is vett volna, vagy hogy ő okozta volna ezen kihágásokat: ném látok semmi okot arra, hogy a költségek rá hárittassanak. Ezen módosítással tökéletesen elfogadom a bizottság véleményét. (Helyeslés.) Hodosiu József: Én is a megsemmisítés mellett vagyok, és ezen értelemben csak egy praecendens esetet akarok felhozni. Wodiáner Albert b. megválasztatása épen azon indokból semmisittetett meg, mivel a választók választási joguk gyakorlatában meg voltak akadályoztatva. A megsemmisítés mellett szavazok tehát, mert itt is épen a törvény nem tartatott meg. Ugyanis a választási törvény 30. §-a azt mondja, hogy ha tiz választó szavazást kivan, a választást szavazásra kell bocsátani. Már pedig épen azon tiz választó, ki szavazást kivánt, akadályozva volt joga gyakorlatában. Itt a törvény sértetett meg: ennélfogva a megsemmisítésre szavazok. ~ Madarász József: Én nem magára a választás tárgyára, hanem arra nézve óhajtom és tartom kötelességemnek véleményemet nyilvánítani, a mit Fehérmegye csákvári kerületének, és később Buda városának igen tisztelt képviselője Eötvös József báró előadott. Én is azt tartom, hogy minden választási kihágásnál és a választások megsemmisítésénél tekintetbe veendő, vajon a választók szavazati joguktól megfosztattak-e vagy nem ? De a verekedést nem tartom tisztán poenális esetnek, hanem tartom egyúttal oly körülménynek, melynek vizsgálat által kiderítése mindenesetre befolyással bír a választás megsemmisítésére vagy meg nem semmisítésére. Elfogadom azon esetet, melyet Buda városa elsó' kerületének képviselője felhozott, hogy t. i. olyanok, kik nem is választók, verekedést idéznek elő a választásnál, vérengzésre adnak okot, s a választás egyátalában meg nem tartható. E verekedés megsemmisítést vonhat maga után; de viszont e körülmény még magában a verekedésben sem rejlik annyira, hogy a képviselőház igazolást is ne mondhasson ki, ha kiderül, hogy azon párt, mely magát a választás helyén kisebbségben látja, fölfogad 10 vagy 20 egyént, kiknek mondja: Menjetek, kezdjetek verekedést! Ha a vizsgálatból kiderül, hogy csakugyan a kisebbség küldötte ama húsz verekedőt : akkor, legalább én, bizonyára mindig az illető képviselő igazolására fogok szavazni. Azért, mint mondám, a verekedést nem tekinthetem tisztán poenális, hanem a körülmények szerint a megsemmisítést vagy igazolást magában foglaló esetnek is. Ha mindazok, kik magokat bármikor kisebbségben fognák érezni, akár mások, akár saját EÉPV. H. NAPLÓ. 186 5 / 6 . II. pártjok által verekedést idéznének elő, mindannyiszor a választást igazolandónak és semmi esetre megsemmisítendőnek tartanám. (Helyeslés.) Ezt tartottam kötelességemnek előadni; a többire nézve szavazást kérek. (Szavazzunk!) Elnök: Ennélfogva, csupán a választás kérdését tekintve, a költségek kérdését pedig mellőzve, méltóztassanak azok, kik a bizottság- véleményét vagyis a megsemmisítést pártolják, fölállani. (Megtörténik.] A többség a megsemmisítés mellett van. Most méltóztassanak azok, kik a költségekre nézve a bizottság véleményét pártolják, vagyis hogy a költségekben Décsey marasztaltassék el, fölállani. (Senki sem áll fel.) A bizottság véleménye tehát a választásra nézve elfogadtatik, de nem fogadtatik el azon része, hogy Décsey László a költségekben elmarasztaltassák. Ráday Gedeon gr.: Először is azon kérdést kell föltenni, ki viselje a költségeket, ha Décsey nem marasztaltatik el. Elnök: Bocsánatot kérek, a ház szabályai szerint a kérdést mindenekelőtt ugy kell föltenni, pártolja-e a ház a bizottság véleményét vagy nem. (Helyeslés.) A bizottság véleménye az, hogy Décsey László a költségekben elmarasztaltassák: következőleg a kérdést ugy kellett előadni. Mintán azonban a t. háznak nem csak többsége, hanem általánosan az egész ház azt. jelentette, hogy Décsey László a költségekben el nem marasztaltatik, méltóztassanak már most arra nézve szólani, hogy ki marasztaltassék el. Halász Boldizsár*. Azt tartom, hogy a körülmények, a tanúvallomások és az illető vizsgáló biró urnák jelentése szerint keresnünk kell a bűnöst. Én azt hiszem, a tisztelt bizottság minden esetre könnyebben bűnösnek találhatta volna, ha akarta volna, Buda Sándort, mint Déeseyt. Buda Sándor fölszólította Déeseyt, hogy a tömeget tekintsék meg, és a ki kisebbségben talál lenni, lépjen le; mire Décsey azt mondván, hogy azt nem teszi, Buda haragosan kiment a nép elé. Sőt a vizsgálati iratokból kitűnik, hogy a 80 sebesült között 40 volt, kinek szavazati joga nem volt; tehát Buda szándékosan hagyta a tömeg között azokat, kiknek szavazati joguk nem volt, és leginkább azok kezdették a verekedést. Én tehát részemről teljes lelkiismeretem szerint azt indítványozom, hogy a költségekben Buda marasztaltassék el. JuSth József: T. ház! Ugy hiszem, hogy midőn ezen kérdéshez szólunk, minden esetre figyelemmel kell lennünk a törvényre. A törvény azt mondja, hogy a vesztes fél fizeti a költséget; már pedig Buda nem vesztes fél. A t. ház kimondta, hogy Déeseyt nem akarja elmarasztalni; Budát nem szabad elmarasztalni, mert ő nem vesztes fél, mert győzött folyamodványával, melyben a vá2
