Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-68

170 LXVI1I. ORSZÁGOS ÜLÉS sem sújthat erősebben, mint azon állítás, hogy előa­dásában az alkotmányos szempontokat mellőzte. A legnagyobb vád ez; és én ezt határozottan visszau­tasítom mindaddig, mig erre Grhyezy Kálmán kép­viselő úr bizonyítékot föl nem hoz. Nem felelhe­tek előadásának minden egyes részletére, mert a te­rem akusztikája folytán nem bizom abban, hogy minden szavát tökéletesen megértettem ; fentar­tom ezt magamnak akkorra, midőn szavait a gyors­írói hű előadásból megismerendem. Egyet mégis bátor vagyok megjegyezni Grhyezy Kálmán kép­viselő úr előadására. Ü csodálkozik azon, a mit én a törvényes állapot helyreállításáról mondottam. Én nem nyilatkoztam arról, hogy a törvényes ál­lapotot helyre kell-e állítani vagy nem, hanem csak a mikénti helyreállításról. (A bal oldalon nagy zaj.) T. ház, méltóztatnak tudni, hogy én el nem állok szavamtól, míg meg nem hallgattatom. Én te­hát, mondom, nem azt tettem kérdés tárgyává, hogy az alkotmányos alap helyreálííttassék-e, és mintha arra kívántatnék a két tényezőnek bele­egyezése, hanem a mikénti helyreállításról szóltam. a mi tisztán nem elvi kérdés, hanem csak gyakor­lati. Én e tekintetben ma is úgy szólok, mint szó­lottam akkor, mikor ezen kérdés érdemleg tár­gyaltatott. Ha ezt találja csodálatosnak Grhyezy képviselő úr, úgy nekem azon kellene csodálkoz­nom, hogyő is úgy szólott ma ezen tárgyban, mint akkor szólott. Én soha sem állítottam azt, hogy én a t. ház nevében szólok, én lelkiismeretem után szólok, és ezért felelni fogok mindenkor. (Helyeslés a jobb oldalon.) Dimitrievics MilOS jegyző: Grhyezy Kál­mán személyes kérdésben kíván szólani. Ghyczy Kálmán : Könnyen megeshetik, hogy az ember a szavakat, főkép ezen teremben. nem érti meg' tökéletesen. En tartozom, a mennyi­ben ez a mélyen tisztelt grófnak és képviselő úr­nak megnyugvására szolgálhat, azon kinyilatkoz­tatással, hogy midőn azt mondottam, hogy ő az alkotmányos szempontokat mellőzi, nem átalá­ban értettem azt, hanem értettem ezen jelenlegi esetre vonatkozva, hogy t. i. ebben, legalább úgy. mint én óhajtottam volna, az alkotmányos szem­pontok megóvását nem tűzte ki föladatául. Ez volt kijelentésem, ezt akartam mondani. Ha nem így mondottam volna is, szavaimnak parlamenti élet­ben, országos ülésben más értelme nem lehetett. (Helyeslés. Szavazzunk!) Tóth Vilmos jegyző : Somssich Pál! Somssich Pál : Rajtam volna a sor. de én annyira megérettnek tartom a tárgyat, hogy ha szavazni kívánnak, elállók a szótól. (Tóth Vilmos és Dimitrievics Milos jegyzők egyen­kint fölszólítják: Bánó József Kudlilc István, Acs Ká­roly. Rudnyánszky Flórián, Zichy Nándor gr., Ányos István, Kuba János, Simay Gergely, Jankovics An­tal, Ráday László gr., Ragályi Ferdinánd, Tisza László, Stefanidesz Henrik, Tóth Kálmán képviselőket, kik mind elállnak a szótól.) Elnök : Nem levén senki a szólásra beje­gyezve, az átalános vitatkozás be van rekesztve. Most tehát szavazás alá bocsátom a kérdést, hogy a t. ház az ínség ügyében O Fölségéhez fölírást kíván-e intézni vagy pedig végzést hozni. Méltóz­tassanak azok, kik a fölírást kívánják, fölállani. (Megtörténik.) Most méltóztassanak felkelni azok, kik a végzést kivánják. (Megtörténik.) A nagy többség végzést kivan. Következni fog a szakon­kinti tárgyalás. Erre nézve két módositvány lett beadva. Ezek föl fognak olvastatni. Tóth Vilmos jegyző (olvassa Tisza Kálmán módosítványát az Ínség tárgyában hozandó végzés iránt beadott indítványhoz, mely is a negyedik bekez­déstől kezdve így lenne szerkesztendő) : „De miután ismételt felirataink mindeddig sikeretlenek marad­tak, s a felelős kormány és a törvényhatóságok alkotmányos állása még most sincs visszaállítva, a képviselőház nem tehet vala egyebet, mint hogy hódoló tisztelettel megkérvén 0 Fölségét, hogy a fenyegető baj megelőzésére királyi hatalmánál fogva intézkedni méltóztassék, egyszersmind meg­újítsa alkotmányunk teljes visszaállítása iránt több izben kifejezett jogos kérelmeit már csak azért is: mert meggyőződése szerint csupán felelős kormány, és az önkormányzati jogaikba vissza­helyezett törvényhatóságok utján lehet a szüksé­ges intézkedéseket teljes czélszerűséggel végrehaj­tani. (.) Fölsége azonban, mielőtt a képviselőház­nak e tárgyban megbizott választmánya munká­latát befejezhette volna, saját fejedelmi s atyai indulatából s önszántából az intézkedést, köztudo­más szerint, kegyelmesen megkezdette. Örömmel győződött meg' ez utón a képviselőház arról, hogy ü Fölsége legmagasabb figyelmét az ínséggel fenyegetett nép sorsa ki nem kerülte. De valamint egyfelől nagy megnyugtatást szerez ez a képvi­selőháznak az iránt, hogy a fenyegető ínség nem fog egész nagyságában a népre nehezedni, úgy másfelől leverőleg hat rá az, hogy a megkezdett intézkedés nem törvényes kormány által, nem a jogaiba visszahelyezett törvényhatóságok utján a nyilvánosság ellenőrzése mellett czéloztatik végre­hajtatni, mi miatt félnie kell még attól is, hogy 0 Fölségének legkegyelmesebb atyai szándéka, a czélszerütlen kezelés által, részben legalább, meg fog hiusittatni. Mindamellett azonban a legma­gasabb fejedelmi intézkedés után nem látja czél­szeriinek a képviselőház, hogy jelenleg O Fölsé­géhez felirattal járuljon, de határozatikig kimondja azt: l-ször, hogy a fenyegető ínség elhárítására biztosan czélhoz vezető módnak egyedül az alkot-

Next

/
Thumbnails
Contents