Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-68

170 LXVI1I. ORSZÁGOS ÜLÉS sem sújthat erősebben, mint azon állítás, hogy előadásában az alkotmányos szempontokat mellőzte. A legnagyobb vád ez; és én ezt határozottan visszautasítom mindaddig, mig erre Grhyezy Kálmán képviselő úr bizonyítékot föl nem hoz. Nem felelhetek előadásának minden egyes részletére, mert a terem akusztikája folytán nem bizom abban, hogy minden szavát tökéletesen megértettem ; fentartom ezt magamnak akkorra, midőn szavait a gyorsírói hű előadásból megismerendem. Egyet mégis bátor vagyok megjegyezni Grhyezy Kálmán képviselő úr előadására. Ü csodálkozik azon, a mit én a törvényes állapot helyreállításáról mondottam. Én nem nyilatkoztam arról, hogy a törvényes állapotot helyre kell-e állítani vagy nem, hanem csak a mikénti helyreállításról. (A bal oldalon nagy zaj.) T. ház, méltóztatnak tudni, hogy én el nem állok szavamtól, míg meg nem hallgattatom. Én tehát, mondom, nem azt tettem kérdés tárgyává, hogy az alkotmányos alap helyreálííttassék-e, és mintha arra kívántatnék a két tényezőnek beleegyezése, hanem a mikénti helyreállításról szóltam. a mi tisztán nem elvi kérdés, hanem csak gyakorlati. Én e tekintetben ma is úgy szólok, mint szólottam akkor, mikor ezen kérdés érdemleg tárgyaltatott. Ha ezt találja csodálatosnak Grhyezy képviselő úr, úgy nekem azon kellene csodálkoznom, hogyő is úgy szólott ma ezen tárgyban, mint akkor szólott. Én soha sem állítottam azt, hogy én a t. ház nevében szólok, én lelkiismeretem után szólok, és ezért felelni fogok mindenkor. (Helyeslés a jobb oldalon.) Dimitrievics MilOS jegyző: Grhyezy Kálmán személyes kérdésben kíván szólani. Ghyczy Kálmán : Könnyen megeshetik, hogy az ember a szavakat, főkép ezen teremben. nem érti meg' tökéletesen. En tartozom, a mennyiben ez a mélyen tisztelt grófnak és képviselő úrnak megnyugvására szolgálhat, azon kinyilatkoztatással, hogy midőn azt mondottam, hogy ő az alkotmányos szempontokat mellőzi, nem átalában értettem azt, hanem értettem ezen jelenlegi esetre vonatkozva, hogy t. i. ebben, legalább úgy. mint én óhajtottam volna, az alkotmányos szempontok megóvását nem tűzte ki föladatául. Ez volt kijelentésem, ezt akartam mondani. Ha nem így mondottam volna is, szavaimnak parlamenti életben, országos ülésben más értelme nem lehetett. (Helyeslés. Szavazzunk!) Tóth Vilmos jegyző : Somssich Pál! Somssich Pál : Rajtam volna a sor. de én annyira megérettnek tartom a tárgyat, hogy ha szavazni kívánnak, elállók a szótól. (Tóth Vilmos és Dimitrievics Milos jegyzők egyenkint fölszólítják: Bánó József Kudlilc István, Acs Károly. Rudnyánszky Flórián, Zichy Nándor gr., Ányos István, Kuba János, Simay Gergely, Jankovics Antal, Ráday László gr., Ragályi Ferdinánd, Tisza László, Stefanidesz Henrik, Tóth Kálmán képviselőket, kik mind elállnak a szótól.) Elnök : Nem levén senki a szólásra bejegyezve, az átalános vitatkozás be van rekesztve. Most tehát szavazás alá bocsátom a kérdést, hogy a t. ház az ínség ügyében O Fölségéhez fölírást kíván-e intézni vagy pedig végzést hozni. Méltóztassanak azok, kik a fölírást kívánják, fölállani. (Megtörténik.) Most méltóztassanak felkelni azok, kik a végzést kivánják. (Megtörténik.) A nagy többség végzést kivan. Következni fog a szakonkinti tárgyalás. Erre nézve két módositvány lett beadva. Ezek föl fognak olvastatni. Tóth Vilmos jegyző (olvassa Tisza Kálmán módosítványát az Ínség tárgyában hozandó végzés iránt beadott indítványhoz, mely is a negyedik bekezdéstől kezdve így lenne szerkesztendő) : „De miután ismételt felirataink mindeddig sikeretlenek maradtak, s a felelős kormány és a törvényhatóságok alkotmányos állása még most sincs visszaállítva, a képviselőház nem tehet vala egyebet, mint hogy hódoló tisztelettel megkérvén 0 Fölségét, hogy a fenyegető baj megelőzésére királyi hatalmánál fogva intézkedni méltóztassék, egyszersmind megújítsa alkotmányunk teljes visszaállítása iránt több izben kifejezett jogos kérelmeit már csak azért is: mert meggyőződése szerint csupán felelős kormány, és az önkormányzati jogaikba visszahelyezett törvényhatóságok utján lehet a szükséges intézkedéseket teljes czélszerűséggel végrehajtani. (.) Fölsége azonban, mielőtt a képviselőháznak e tárgyban megbizott választmánya munkálatát befejezhette volna, saját fejedelmi s atyai indulatából s önszántából az intézkedést, köztudomás szerint, kegyelmesen megkezdette. Örömmel győződött meg' ez utón a képviselőház arról, hogy ü Fölsége legmagasabb figyelmét az ínséggel fenyegetett nép sorsa ki nem kerülte. De valamint egyfelől nagy megnyugtatást szerez ez a képviselőháznak az iránt, hogy a fenyegető ínség nem fog egész nagyságában a népre nehezedni, úgy másfelől leverőleg hat rá az, hogy a megkezdett intézkedés nem törvényes kormány által, nem a jogaiba visszahelyezett törvényhatóságok utján a nyilvánosság ellenőrzése mellett czéloztatik végrehajtatni, mi miatt félnie kell még attól is, hogy 0 Fölségének legkegyelmesebb atyai szándéka, a czélszerütlen kezelés által, részben legalább, meg fog hiusittatni. Mindamellett azonban a legmagasabb fejedelmi intézkedés után nem látja czélszeriinek a képviselőház, hogy jelenleg O Fölségéhez felirattal járuljon, de határozatikig kimondja azt: l-ször, hogy a fenyegető ínség elhárítására biztosan czélhoz vezető módnak egyedül az alkot-