Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-68

LXVHI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 163 hozzáfogott. Ily viszonyok alatt nem marad egyéb hátra, mint hogy nézeteinket határozatba foglalva, •ebben egyszersmind kifejezzük azon reményünket, hogy a szükséges segélyezés mielőbb eszközöltet­vén, az a nép szivét és bizalmát megnyerő pontos­sággal és gyorsasággal és kizárólag- a kitűzött czélra fog fordíttatni, és hogy, a mennyiben a kép­viselőház a fejedelem magas szándékait elősegit­heti, kész mindenre, mi a törvény és alkotmány körén belííl hatalmában áll. Mást a képviselőház fölfogásom szerint nem tehet, s épen azért, mert mást nem tehetünk, egész kiterjedésében elfogadom Deák Ferencz tisztelt képviselőtársunk indítványát. Mondatott itt, hogy ha ezen indítvány elfo­gadtatnék, ez által olyasmi határoztatnék el, mi t. képviselőtársunk Deák Ferencz más r alkalommal kifejezett nézeteivel meg nem egyez. Én részemről épen nem érzem magamat fölhíva arra, hogy ezen tisztelt képviselőtársunk következetessége mellett szót emeljek: a mennyiben azonban a képviselő­háznak eddigi nyilatkozatai épen úgy a mi factu­munk, kik azokat, miket Deák Ferencz indítvá­nyozott, elfogadtuk, én részemről tiltakozom a kö­vetkezetlenség vádja ellen. (Helyeslés.) En ugyanis eddigi és mostani eljárásunkban semmi követke­zetlenséget nem látok; sőt abban, a mit most te­szünk, látom világos és egyenes következését előbbi határozatunknak. (Helyeslés.) Azt hiszem., t. ház, a következetesség nem abban áll , hogy mindig egyet és csak is egyet mondjunk el. hanem abban, hogv híven ragaszkodva elveinkhez, szem előtt tartva kötelességeinket, tegyük minden pillanat­ban azt, a mit a nép érdeke, a mit kötelességünk tenni parancsol. (Helyeslés.j Vannak körülmények, hol ugyanazon állitások ismétlése czélszerü; sépen azért igen czélszerünek tartom. hogy az indítvá­nyozott határozatban mondassák ki, hogy az or­szág minden bajainak gvökeres orvoslását csak va­lóságos alkotmányosságtól, törvényeink tettleges helyreállításától várja. Czélszeríinek tartom, hogy ez a határozatban megemlittessék, mert oly hely­zetben vagyunk. hog­v meggyőződésein szerint, valahányszor a képviselőház felszólal, ezen alap­elvét nem hallgathatja el. De ha jó ezen meggyő­ződésünket minél többször, minden alkalommal kimondanunk, egyedül ezen elveknek kimondása • által még nem tettünk eleget kötelességünknek — s most legyen szabad nekem is egy latin idézettel élnem. A nagyCato minden alkalommal elmondá: -„Carthaginem censeo esse delendam." Kövessük e példát, s mondjuk el mindig, hogy ezen ország soha megelégedett, soha boldog, soha biztos nem lesz addig, míg az alkotmány helyre nem állítta­tik, míg viszonyainknak törvényes alapja nem -lesz. De ne felejtsük el, hogy midőn a nagy római minden beszédét a „Carthaginem esse delendam"­mal kezdette vagy végezte, e mellett pontosan telje si­tette minden egyes pillanatban kötelességét, arra fordítva gondját, hogy a római nép úgy kormá­nyoztassák, hogy egykor sokszor ismételt óhajtása teljesülhessen. Ekként cselekedjünk mi is. (Tetszés.) Tóth Vilmos jegyző: Orczy Béla báró ! Orczy Béla b.: T. ház ! Igen röviden egy észrevételt kívánok tenni, illetőleg egy felvilágo­sítást kérni Kállay Ödön képviselőtársamtól azon átalánosságra nézve , melylyel ő múltkor, midőn módositványát beadta és annak támogatására föl­szólalt, a 63-ki események fotytán felmerült vissza­éléseket fölemlítette. Igen rövid leszek. (Halljuk!) Ha azon megjegyzés, melyet a t. képviselő úr nyi­latkozatába foglalt, határozottan csak azon hiva­talos eljárásokat illeti, melyek által a. szűkölködők a segély kiosztásánál megrövidíttettek, akkor tö­kéletesen igazoltnak tartom e kárhoztatást, és va­lóban magam is meg vagyok győződve, mint ezt t. képviselőtársam Eötvös József b. is mondta, hogy ily visszaélések ellenében a legjobb óvszer alkotmányunknak helyreállítása : mert csak alkot­mányos kormány és helyhatóság ellet. Őrködése mellett lehet jövőben hasonló visszaélések előfor­dulását meggátolni. Sőt többet mondok : akkor a közvélemény ellenőrködése mellett lehet majd a hűtlen kezelőket kérdőre vonni é* a megsértett tár­sadalomnak elégtételt szerezni. Azonban oly átalá­nosság, milyennel Kállay t. képviselőtársam, vád­jának felhozatalánál élt, könnyen félremagyará­zásra szolgáltathat alkalmat, a mennyiben azon átalános vád azon törekvéseket is érintheti, me­lyek az inség enyhitésére, segélyeszközök előte­remtésében és kiszolgáltatásában, egyletek és tár­sulatok körében történtek. Annyival is inkább hi­vatva érzem magamat a felszólalásra, mert mind­nyájan meg vagyunk győződve, hogy országos intézkedések csak akkor lesznek teljesen czélra vezetők, ha azokat az ország lakosságának erköl­csi támogatása kiséri, ha azokat előmozdítja a közjó iránti buzgóság s azon átalános részvét, melylyel mindenki az országos bajon segíteni éa a baj elhárítására szolgáló intézkedésekhez hozzá­járulni kivan s mely hazánkban soha sem hiány­zik. Most hasonló viszonyokban talán még szomo­rúabban leszünk, mint 63-ban, ismét országos, áta­lános részvétre lesz szükség, hogy a bajon segí­teni lehessen, s ugy hiszem, az országos segede­lem és buzgóság sem fog elmaradni: azért óvato­san kívánok kerültetni mindent, mi a társulatok vagy egyletek eljárását a segélyzés körül rósz színben tüntethetné fel; már pedig oly átalános kifejezés által, milyennel nevezett képviselő úr a 63-iki példát felhozta, könnyen érintethetnének a segélyzési ügyben működött társulatok és egyle­tek. Azért bátor vagyok felvilágosítást kérni Kál­21*

Next

/
Thumbnails
Contents