Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-65

LXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 119 tetni. (Éljenzés.) A vallás és közoktatás ügyében kiküldött bizottságnak lesz átadandó. Sár-Szent-Lőrincz lakosai panaszolják, hogy a tagosztályi pörükben hozott ítélet által megkárosittattak; kérik tehát a pörnek megújítását megengedtetni és egyszersmind amaradékföldek iránt törvényt alkottatni. A kérvényi bizottságnak lesz átadva. Pencz szőlőbirtokosai kérik a szőlőtizednek országos erővel leendő megválthatását kimondani. A kérvényi bizottsághoz lesz áttéve. Martini Ferencz államorvos kér magának bizonyos napidijakat kiadatni, melyek a fenlevő kormány részéről mind ekkoráig nem utalványoztattak. A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Manojlovics Emil kér magának július 1-ső napjától két havi szabadságot engedtetni. (Megadjuk!) A kért szabadságidő megadatik. Most a ház számadásainak megvizsgálására kikülclendő bizottság tagjaira nézve méltóztassanak szavazataikat beadni. Mielőtt azonban a szavazás megkezdődnék, Ghyczy Kálmán kér szót. Ghyczy Kálmán: T. ház! Az 1861-ik esztendei országgyűlés, aug. 8-án tartott országos ülésében, az 1861-iki esztendei országgyűlés költségei számadásainak megvizsgálására egy öt tagból álló küldöttséget nevezett ki. Ezen küldöttség, melynek részesei most már nem mind tagjai ezen háznak, tisztében eljárván s a számadásokat megvizsgálván, ezen vizsgálatról jelentést készített és a számadásokat jelentésével együtt az országos levéltárba tette be, mivel azon időben, midőn munkálkodott, az országgyűlés már szét volt oszlatva. Már most ezen küldöttség a neki meghagyott jelentést maga a tisztelt ház elé nem nyújthatván be, hogy ezen számadások az országos levéltárból a ház levéltárába áttétethessenek és a megvizsgálásukról szóló jelentése is a t. ház elé terjesztethessék, azon alázatos kéréssel vagyok bátor járulni a t. házhoz , méltóztassék ezen most választandó bizottságnak meghagyni, hogy, az elnök úr közbejöttével, ezen számadásokat és jelentést az országos levéltárból átvévén, saját jelentésének kapcsában az akkori küldöttségnek jelentésével együtt további intézkedés végett a t. háznak mutassa be. (Helyeslés.) Elnök: Ennélfogva azon küldöttség, mely a jelen országgyűlési számadásokat meg fogja vizsgálni, be fogja egyszersmind mutatni azon bizottság jelentését, mely az 1861-iki országgyűlési számadások megvizsgálását s e részbeli jelentését elkészítette, mely jelenleg az országos levéltárban van. Most méltóztassanak beadni a szavazatokat. (Atagok Joannovics György és Ráday László gr. jegyzők egyenkinti fölhívása folytán beadják szavazati jegyeiket az országgyűlés félévi számadásainak megvizsgálására kiküldetni határozott öt tagú bizottságra.) Elnök: A beadott szavazatokat a jegyző urak össze fogják számítani, s az eredmény a holnapi ülésben lesz kihirdetendő. Napirenden van a nemzetgazdasági választmán ynak az inség ügyében tett jelentése. Ez lesz fölolva sandó. Ocsvay FerenCZ jegyző (olvassa a nemzetgazdasági érdekek tárgyában kiküldött bizottság jelentését az inség ügyéhen.) Joannovics György jegyző: Deák Ferencz képviselő ur kért szót. (Halljuk!) Deák Ferencz: T. ház! Midőn a t. ház a nemzetgazdasági érdekek tárgyában működő választmányt megbízta, hogy a fenyegető inség elhárítására szükséges ^intézkedések iránt javaslatot tegyen, akkor még Ü Felsége nem kezdte meg azon intézkedéseket, melyeket utóbb mint e ezélhoz vezetőket és szükségeseket, mint tudva van, megkezdett. Most, miután O Felsége azon intézkedéseket csakugyan megrendelte, nem tartom szűkségesnek, hogy a javaslóit fölirat O Felsége elé terjesztessék, (Helyes!) s azon eszméket, melyek e fölirati javaslatban előadatnak, inkább a választmány jelentésére hozandó végzésbe szeretném foglaltatni. A végzést tehát következőkép indítványozom. (Olvassa:) „Indítvány az inség tárgyában kiküldött választmány jelentésére hozandó végzés iránt. Azon súlyos elemi csapások, melyek a múlt hóban az ország nagy részét érték, több vidékeket könnyen bekövetkezhető ínséggel fenyegetvén, kötelességének tartotta a képviselőház idejekorán felszólalni, hogy a veszély lehetőleg megelőztessék, vagy legalább súlya enyhitíessék. Meg van a képviselőház gvőződve. hogy a rendkívüli bajt egyedül magán segélyezések utján elhárítani nem lehet: mert az évek óta egymást váltó elemi csapások, az 1863. évi sxíiyos inség, melynek terhei még ina is nyomják a földmivelőket, a marhavész, mely éveken át nagy mértékben pusztított, ezeken felül az ország alkotmányos befolyása nélkül folytonosan növekvő közterhek kimerítették a nép erejét, s az jelenleg magán segíteni nem képes. A fenyegeti) rendkívüli veszély tehát rendkiviili eszközöket tesz szükség-esekké. Ma az országnak felelős kormánya volna, egyenesen attól vámok, sőt követeinők, hogy intézkedjék O Felsége hozzájárulásával a veszély elhárítására szükséges módokról: annak hivatalos köréhez tartoznék, hogy azon esetben, ha a rendkivüli segédeszközök megszerzése az országgyűlés közbejöttét megkivánandja, szólítsa fel0 Felsége nevében közreműködésre az országgyűlést is. Ha törvényhatóságaink alkotmányos állapotban volnának, azok a megyei közélet nyilvánosságának ellenőrködése mellett sok bajt megelőzhetnének s a veszélyt sokban enyhíthetnék. De miután ismételt fölirataink mind-