Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-11

XI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 85 tak oda a román pártnak, hogy irják reá a román tagok neveit; és mqgcsalattak, mert nem oly embereket irtak be a tiszta papirosra, kiket ők kívántak. De a kérdés nem ez; hanem, ha a törvényt teljesítjük, az : vajon azon választmány ugy volt-e szervezve, mint a törvény kívánja ? A törvénye pedig azt kívánja, hogy ezen választmányban minden választókerület képviselve legyen. Hogy a törvény ezen rendelete meg volt tartva, bizonyítja az, hogy e részben kifogás nem tétetik, hanem felhozatik az, hogy olyanok Írattak be a választási lajstromba, kik nem bírtak elegendő birtokkal, elegendő moralitással. Azt gondolom, a t. ház, tekintve a törvényt, mindezen előterjesztéseket és kifogásokat tökétetesen alaptalanoknak fogja tekinteni, alaptalanoknak pedig azért, mert jól tudja, hogy a törvény 21. §-sa szerint a középponti választmány a bíró oly esetekben, midőn valakinek kifogása van a birtokra nézve; ahoz kellett volna tehát folyamodni és annak kellett volna előterjeszteni, és annak lehetett csak a kifogásokat megbírálni. Kérdés már, vajon ugy történt-e ez ? Felelet, ugy történt; mert felolvastattak a választási jegyzőkönyvek, melyekből kitűnik, hogy többen reclamáltak, az ügy tárgyaltatott, és a kiket a középponti bizottság nem talált elegendő képességgel biroknak, a lajstromból kitörültettek. Azt mondja igen tisztelt barátom, az előttem szóló aradi képviselő, hogy ez a reclamátio nem olyan volt, mint más közönséges, mert itt nem arról volt szó, képesek-e az illetők, vagy nem, hanem egy egész osztály képességéről volt szó. Igen sajnálom, hogy azt kell mondanom, hogy ily hatósággal nem csak a középponti választmány, hanem mi sem vagyunk felruházva. A bizottság előtt csak olyanok ellen tehető panasz, kik az öszszeirásba mint választóképesek beírattak, vagy olyanok részéről, kiket az összeiró bizottság választóképeseknek nem talált s az elmozditottak sorába igtatott; de oly kérdés nem fordul elő, hogy bizonyos osztálynak lehet-e joga vagy sem ? Itt van 9, baj, t. ház! mert mielőtt a középponti bizottság a reclamatióboz fogott volna, ugy látszik, egy párt akart keresztülvinni oly határozatot, mely már magában törvénytelen lett volna, oly határozatot akart t. i. hozatni, melynek hozatalára csak a törvényhozás van jogosítva. Nevezetesen azt mondja, hogy miután bizonyos kertészek 1848-ban és 1861-ben is a választók közé soroltattak, az V. t. ez. azon pontjánál fogva, miszerint a régi joggal biró választók képességgel bírnak, e jogosság a kérdéses kertészekre nézve is mondassék ki. Azt hiszem, a felelet erre oly egyszerű, hogy valóban csodálkozni lehet, hogy épen oly férfiak, kik törvényes szempontokat akarnak elénk tüntetni, át nem látták, hogy ez pusztán csak az 1848. előtti választókra, t. i. a nemesekre és, a hol a megyék határozatai azt tartalmazzák, a honoratiorokra tartozik; ezek pedig egyenesen a törvénynek nem azon szabálya alá tartoznak, hol bizonyos census kívántatik. Azt mondják, itt nem csak az a baj volt, hogy ezen határozatot meg* nem hozhatták, hanem az, hogy miután az előterjesztett körülményeknél fogva ezen határozat meg nem hozathatott, az igazoló bizottmánynak azon része, mely a panaszkodók kilépése után benmaradt, folyvást működött. Tisztelt ház ! Én a központi bizottmány panaszkodó tagjainak azon eljárását, hogy megfeledkezve, hogy ők képviselők, hogy mint képviselők járnak el ezen igen fontos ügyben, s mint képviselők a közelebbi közgyűlésnek eljárásukról számolni tartoznak, a bizottmányi gyűlést bármi okból odahagyták, ezt egyenesen megrovás alá tartozó eljárásnak vélem. (Helyes!) Mert, a mint mondja igen tisztelt barátom, mi történt volna akkor, ha a másik rész is odahagyja a tért? Lehetetlen lett volna törvény szerint képviselőt választani. Én tehát nem csak, a mint ő teszi, nem tulaj donitok több súlyt folyamodók előadásának azért, mert választmányi tagok voltak, sőt megrovandóknak vélem, mint közjionti bizottsági tagokat, azért, mert megakarván hiúsítani az országgyűlési követválasztás lehetőségét, onnan eltávoztak. Másfelől pedig azok, kik ott maradtak, véleményem szerint nem csak jogosan jártak el, hanem kötelességeiket teljesítették. (Helyeslés.) Én tehát, tisztelt ház, megvallom, nem is tudok, nem is látok az egész előterjesztésben olyat, a min a tisztelt háznak még csak fenakadni is lehetne. Mert, ha a főforrás, t. i. az igazoló bizottmány eljárása helyesnek tartatok, ugy a belőle folyó következések is kifogástalanok. Ennélfogva egészen és átalában az osztály véleményének elfogadására szavazok. (Helyes! Szavazzunk!) Elnök : Az osztály véleménye az, hogy az aradmegyei középponti választmány eljárása ellen beadott panasz mellőztessék. Méltóztatnak ezt elfogadni? (Közfelkiáltás: Elfogadjuk!) Ennélfogva szükségtelen a szavazás. (Szükségtelen!) Határozatul kimondom, hogy az aradmegyei középponti választmány eljárása ellen beadott panasz mellőztetik. Ennélfogva a panasz most tárgyalt része az aradmegyei egyes választások tárgyalása alkalmával is mellőzendő. (Helyeslés.) Wlád Alajos : Ezen tárgy be levén fejezve, nem mulaszthatom el elismerésemet kifejezni azon bölcseségért, melylyel ezen ügyet elintézni méltóztattak. (•Zaj.) Vay Lajos báró : A tárgy érdekéhez szólni nem akarok; minthogy azonban ezen együttes kérvényen kívül még némely egyes aradmegyei képviselők ellen is adattak be panaszok, ezen pa-