Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-10

72 X. ORSZÁGOS ÜLÉS. elfogadni? (Elfogadjukl) Zsarnay Imre képviselő úr tehát igazoltnak nyilvánittatik. (Közhelyeslés.) Királyi Pál előadó (olvassa a Ill-dik osztály jelentését, Zichy Jenő gróf, biharmegyei élesdi választókerületi képviselő választására vonatkozólag; az osztály igazolást véleményez. Közhelyeslés.) • Elnök: Méltóztatnak e véleményt elfogadni ? (Elfogadjuk!) Ennélfogva Zichy Jenő gróf képviselő az igazolt képviselők sorába felvétetik. Királyi Pál előadó (olvassa a Ill-dik osztályjelentését Wodiáner Albert báró érsekújvári választókerületi képviseld választásáról; az osztály igazolást, véleményez.) Simonyi Lajos b. Tisztelt képviselők! Az osztály véleményétől eltérő nézetem levén, óhajtottam, hogy az erre vonatkozó iratok a ház előtt olvastassanak fel. De miután az osztály előadott véleménye elég oly indokot szolgáltatott nekem, a mely véleményemet támogatja, szükségtelennek tartom az irományok felolvasását. Meg kell itt mindenekelőtt emlitenem azt, hogy a kérvényben előadatnak oly vádak, melyeket helyeseknek nem tartok; hanem fölhozatik benne egy oly súlyos vád is, mely a tisztelt ház figyelmét méltán igényli. Különböző nemei vannak azon eszközöknek, melyek a szabad választást meggátolják, vagy meghamisítják. Ilyenek a hivatalos beavatkozás és a választásnál elkövetett erőszakoskodás. Hanem ezek között egy sincs, mely a választásokat annyira demoralizálja, mint a vesztegetés; mert ezen esetben a választó bizalmát, a közügy iránti érdekeltségét, lelkiismeretét eladja, s a választók ily esetben megvétetnek, mint a vásáron az állatok. Tudom, éles a kifejezés; de szükségesnek tartom, hogy itt éles kifejezéssel éljek ezen visszaélés ellen, mert ezen visszaélés által veszélyeztetve látom alkotmányunkat. A tisztelt választottat e tekintetben igen súlyosan érinti ezen vád, és azért az ő érdekében óhajtom, hogy ezen vád derittessék föl. De nyújt még a felhozott választás egy oly adatot, mely bennünket mindnyájunkat csodálkozással tölthet el. Ez az, hogy van sok honfitársunk, kik a választásnál az elnökséget elvállalják a nélkül, hogy az erre vonatkozó törvényeket csak némi figyelemre is méltatnák. (Igaz!) A választási törvény világosan rendeli, hogy a szavazás megkezdetvén, félbenszakitás nélkül folytatandó mindaddig, mig csak szavazó jelentkezik. S a kérdéses ügyben mit tesz a választási elnök ? Egy tagnak felszólalására a választást félbenszakitja, tesz egy arithmetikai számitást, s a többi választóknak, kik a szavazásra jelenkeztek, kimondja, hogy nincs többé joguk szavazni, haza mehetnek, rajok szükség többé nincs, mert a többség már megvan. Ezen eljárásra tisztán ráillik azon közmondás: tarde venientibus ossa. Én tehát e választásban, mivel ily törvénytelen eljárás történt, szükségesnek látom, hogy a ház további törvénytelen eljárások meggátlására ezen választást az érvényesek közé ne sorolja, s érvénytelenségét mondja ki. (Helyeslés.) Szász Károly: Előttem szólott képviselőtársam b. Simonyinagy részben elmondotta a fenforgó kérdés iránti nézetemet; mindazonáltal szükségesnek tartom a ház figyelmét még egyszer felhivni azon pontra, melyet ő részben megemlített, de melynek egész horderejét tökéletesen ki nem fejtette, t. i. a szavazás félbeszakítására nézve. A törvény e részben világos. Az 1848. V. t. ez. 33. §. azt mondja, hogy a szavazás mindaddig félbeszakítás nélkül folytatandó, mig egy szavazó jelentkezik. Miért történt ez ? Azért, nézetem szerint, mert megtörténhetik, hogy a szavazatszedő küldöttség részrehajlással járván el, sokan szavazhatnak, kik arra nem jogosultak, ennek kiderítése pedig a későbbi vizsgálat alkalmával egyedül a be| végzett szavazás által történhetik meg. Ha a tisztelt ház ezen eljárást helybenhagyása által érvényesiti, a következő választásoknál könnyen megeshetik, hogy oly szavazók fognak becsempésztetni, kik választásra nem jogosultak, kik összeírva sincsenek; meg fog történni, hogy valaki álnév alatt kétszer-háromszor fog szavazni, mire az országban a mostani igazolás eseteiben, fájdalom! elég példát találhatunk. A jelen esetben a választási elnök a jelentkező választóknak nem engedte szavazati jogukat gyakorolni, mondván . hogy a választás be van fejezve, mert az átalános többség már eléretett. Ha a kérdésben levő képviselőt igazoljuk, azon kérdés merülhet föl, vajon azok, kik szavaztak, birtak-e választási képességgel és voltak-e összeírva ? Az ugyanis, hogy az átalános többség egy számszerinti többség által kimutatottnak látszik, még- annak valóságát nem egészen bizonyítja; mert valamint az összeadásnak kivonás a próbája, ugy a bevégzett szavazás lehet egyedüli próbája annak, nem többen szavaztak-e, mint a mennyien össze voltak iíva. Ha választási törvényünk megváltoztatik, a szerint fogjuk intézni a szavazást, de addig, mig a törvény idézett §-a érvényben van, addig nem ismerem el a választási elnök azon jogát, hogy egy kivonási arithmetikai műtétei által a szavazást bevégzettnek nyilvánítsa és bárkit szavazási jogától megfoszszon. A mi a megvesztegetésről mondatik, az az osztály véleménye szerint eléggé okadatolva nincs, de az emiitett törvény megsértése elégséges arra, hogy a kérdésben levő képviselő választását se ne igazoljuk, se vizsgálat tárgyává ne tegyük, hanem egyenesen megsemmisítsük. (Helyeslés.) Madarász József: Tisztelt képviselők! Méltóztassanak megengedni, hogy az előttünk