Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-9

62 IX. ORSZÁGOS ÜLÉS. Zichy Antal: Bátor vagyok megjegyezni, hogy személyes felfogásom szerint egyelőre azok is igazolandók ; ha ellenük a kitűzött határidő le­folyta előtt folyamodvány érkeznék be, ügyök újólag tárgyalandó, ha pedig nem, akkor igazol­tak maradnak. Nyáry Pál: Tisztelt ház ! Feltételes ígfazo­lásról szó nem lehet, mert szabályaink kimondják, hogy az igazolt követ ellen kérvény nem fogadta­tik el. Már most ha feltételesen igazolnók azok­nak választását is, a kiknek 30 napja még el nem telt, ez szabályainkba ütköznék. Ennélfogva azt tartom, hogy azon két képviselő nem igazolandó­nak, hanem kifogástalannak nyilvánittassék. Itt csak a kifejezésben volt hiba. Keglevich Béla gróf: Azon észrevételt bá­torkodom tenni, hogy azon szabály, miszerint iga­zolt képviselő ellen panasz többé be nem vétethe- j tik, csak a ház alakulásakor igazolt képviselőkre alkalmazható. Az 1861-iki gyakorlat szerint később bejelentett tagok tagsági jogukat ugyan el nem vesztették, de igazolásuk csak a határidő letelte után tárgyaltatott s döntetett el. (Felkiáltások : A szabályok 30 napot kivannak.) Ghyczy Kálmán: Az 1861-ki gyakorlatra, tisztelt ház ! magam is ugy emlékszem , hogy az idő közben érkezett képviselőknek választási jegy zőkönyvei beadatván, ha kifogás nélkülieknek ta­láltattak, az illető kéj>viselők azon óvással jelen­tettek ki igazoltaknak, hogy a mennyiben a vá­lasztástól számítandó 30 nap alatt ellenök még panasz adatnék be, ez tárgyaltatni fog. Ez volt a 61-iki gyakorlat. Nézetem szerint ezt tán ez alka­lommal is el lehetne fogadni, annyival inkább, mert nem volna méltányos, hogy a meny­nyiben az idő közben választott képviselők ellen 30 nap alatt semmi kérvény nem fog beadatni, ők addig szavazási jogaiktól meg legyenek fosztva. Én tehát a föltételes igazolást igy magyarázom s az osztály véleményét elfogadhatónak tartom. (Helyeslése) Elnök: Méltóztatnak ezt elfogadni? (Elfo­gadjuk !) Ennélfogva Dobóczky Ignácz és Bánffy Albert báró képviselő urak az igazolt képviselők so­rába fölvétetnek; Németh Károly és Svastics Gábor képviselők szintén, azon megjegyzéssel, hogy elle­nök 30 nap eltelte alatt kérvények beadhatók. Még a múlt héten , pénteken kérvény adatott be Bujanovics képviselő ellen, a miért akkor az osz­tályelőadó jelentését elő nem terjeszthette. Most azonban, miután az osztály ez ügyben már tanács­kozott, ugy^hiszem, ezt vehetnők elő legelőször. (Helyeslés.) Várady Gábor előadó (olvassa az I-sö osztály jelentését Bujanovics Sándor sárosmegyei eper­jesi képviselő választására vonatkozólag; az osztály igazolást véleményez.) < : Elnök: Méltóztatnak az osztály véleményét elfogadni ? Klauzál Gábor: Ha senkisem szólal fel, én vagyok kénytelen az iratok felolvasását kérni. (Zaj.) Okadatolom kérésemet. (Halljuk!) Nekem, t. ház! épen a múlt napokban volt alkalmam hal­lani a t. képviselők által felhozott azon igen helyes elvet, hogy mindenféle beavatkozás és bárminemű tiszviselők által gyakorolt erkölcsi nyomás hely­teleníti magát a választást; pedig én egy adatban, mely előadatott, erkölcsi nyomást, a szolgabíró által a maga hivatalos állásában elkövetett nyomást lá­tok. Ennek következtében kérem az iratok felolva­sását ; ha pedig ez nem tetszik, kérem a vizsgála­tot. (Zaj.) Bánó József: Tisztelt ház! Én is ugyanazt akartam mondani, a mit előttem szóló képviselő­társunk mondott, t. i. hogy ezen okmány felol­vasását kérjem, és még azon felül azét is, a mely­re a jegyzőkönyv határozatát alapította, t. i. hogy ott egy lelkész a szószékről izgatta Podhorányi Nándor ellen a népet, és megtagadta valamely vá­lasztótól az esketést. Én ezt nem tartom oly cse­kély körülménynek, mint a jegyzőkönyv és az osztály végzése. Várady Gábor előadó: A jegyzőkönyv nem mondja azt, hogy csekély. Bánó József: A jegyzőkönyv azt mondja, hogy a törvénybe nem ütközik. Meglehet, hogy valamely világos törvénybe nem ütközik, de azért mégis igen veszedelmes módja lehet ez az izga­tásnak ; és én ismervén az ottani körülményeket, merem mondani, hogy ig'enis nem csak ott, hanem az egész országban,ha aszószékről lehetne izgatni, ez jövőre veszedelmes neme lehet az agitationak. Én tehát szintén az okmánynak felolvastatását ké­rem. Várady Gábor előadó: Csak az ide tar­i tozó okmány, vagy valamennyi olvastassák fel ? (Valamennyi!) Az egyik bizonylat tót nyelven van ugyan irva, de ide van csatolva magyar for­dítása is. (Olvassa az okmányokat.) Bónis Sámuel: Tisztelt ház! Az olvasottjelen­tésben van egy mondat, mely igen könnyen megy keresztül egy oly tényen, mely tény, habár nagy többsége van is a választottnak, ha constatáltatik, a választás megsemmisítését vonja maga után. Ezen tény a vesztegetés ténye. Ezt oly könnyen nem lehet elhallgatni, mert a személyes vesztege­tés minden más kifogás közt a legerősebb, s en­nélfogva az erre vonatkozó okmányokat is fel kell olvasni. Ha ez csak fél próba is, de mind a pa­naszkodónak, mind a bepanaszlottnak érdekében annál inkább vizsgálatot kell kívánnom, minthogy

Next

/
Thumbnails
Contents