Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-6

30 VI. ORSZÁGOS ÜLÉS. Tisza Kálmán : Ha az osztály véleményét méltóztatnak elfogadni, szívesen elállók a szótól; ha nem, kénytelen leszek én is czáfolólag előadni véleményemet. (Halljuk! Zaj. Szavazzunk!) Én azt hiszem, hogy a felolvasott jelentésből meglehetősen ki lehet venni ezen ügynek állását; ki lehet venni jelesen azt, hogy mindazon panaszok , melyek később a választás alkalmával vagyis a választás helyén, nem ugyan helyiségén, de ugyanazon városban történt verekedéseket a más ilyes kihágásokat illetik, bizonyára nem szolgáltatnak okot az igazolás megtagadására, mert ugyanazon emberek, kik ezt fölemlítik, az elnökségnek igazságos, törvényszerű tapintatteljes eljárását megdicsérik : már pedig ha oly kihágás történt volna, mely miatt nem lehetett volna a választást törvényszerűen folytatni, és az elnök mégis folytatta, akkor ez eljárás sem igazságos, sem törvényszerű, sem tapintatos nem volna. Ugyanez áll arra nézve is, a mi felhozatik, hogy többen ismételve is szavaztak : ez is csak az elnökség eljárási hibájából történhetett volna, ha t. i. az elnökségnél kerestek volna orvoslást és az elnök nem teljesítette volna törvényszerű kötelességét; és a dolog természetéből foly, hogy az elnök eljárása ekkor ismét nem volt volna igazságos, törvényszerű és tapintatos, a minőnek az illetők magok is megdicsérik. Ha pedig fölteszszük, hogy az elnökségnél nem keresték a hiba kiigazítását, akkor ismét azt kell mondani, hogy magok vessenek magokra; akkor senki sem oka, hogy ez így történt; és valóban, ha elég volna utólag felmutatni, hogy tiz-tizenöt ember kétszer szavazott a nélkül, hogy felmutattatnék, hogy az elnökség erre figyelmeztetve volt és nem orvosolta a sérelmet : ez által a kisebbségnek legegyszerűbb s legbiztosabb út nyittatnék arra nézve, hogy mindannyiszor megrontsa a többség választását. Ennyit az elnöki eljárásra nézve. A mi az összeirást illeti, emlékezem az okiratokból — és ha hoszasabb vita alá bocsátjuk e tárgyat, akkor óhajtanám azokat fölolvasni. (Ellenmondások.) Vagy ne vitatkozzunk felettök, vagy ismerkedjünk meg a tárgygyal tökéletesen. Itten a megtámadások egyike az összeírásra van fektetve , mint azt a jelentés is mondja. Hogy az összeírás hibája orvosoltatását a központi bizottmánynál kell keresni, azt hiszem, ebben mindnyájan megegyezünk. És ha a középponti bizottmány eljárása bizonyul be törvénytelennek és helytelennek, akkor áll elő azon eset, hogy lehet a ház elé folyamodni. De emlékszem azon adatokból — és ezen körülmény nincs a jelentésbe felvéve, azért szükséges lesz fölolvastatni — hogy maga a kérvény azt mondja, hogy, nem tudom hány, de nagy számú ó-budai lakosok ellen a középponti választmányhoz folyamodván az illetők, azok az összeírásból ki is törültettek, és hogy egyátalában a központi bizottmány eljárásáról jónál és szépnél egyebet nem mondhatni. Ezt a kérvény maga is mondja, és így az összeírás ellen támasztott vádak szerintem alaptalanok, a mennyiben közülök azok, melyek a magok rendes fóruma előtt, a központi bizottmánynál bejelentettek, a kérvényezők saját mondása szerint eligazíttattak, a melyek pedig be nem jelentettek , természetesen el nem igazíttathattak ; de igen természetesnek találom, hogy mi azokat itt tekintetbe nem vehetjük, mert az első forumot semmiféle ügynél elkerülni nem szabad. Azt monda az előttem szóló t. képviselő úr, hogy az összeírás hol 300, hol 800 ftnyi értéket vett fel alapul; ő maga monda, hogy lehet ez anynyiban, a mennyiben rendezett tanácsú városokban 300 ft érték vétetek fel alapul, másutt pedig egy negyed telek, mely megérhet 800—1000 ftot a körülmények szerint. Nekem csak azon észrevételem van, hogy egyátalában nem bizonyíttatik ez be, hanem egyszerűen csak állíttatik, és így tán szükséges volna az okiratokat átnézni; mert ha emlékezetem nem csal, én úgy tudom, az egész állítás bizonyítéka nem áll egyébből, mint egy, nem tudom melyik község plébánosának a másik község plébánosához irt magán leveléből, melyben azt mondja, hogy a jegyző' mondotta volna, hogy ott 300 ft is elégséges. (Zsedényi közbeszól: Kétlielységnek bizonysága szerint.) Én nem emlékszem, s azért mondtam, hogy nézzük meg. Egyébiránt még ekkor is, ha meg volna állapítva, hogy egyik községben 800, a másikban 300 ft vétetett fel alapul , ha tehát egy helyt 300 ft, másutt pedig egy negyed telek kivántatott, még ez sem elegendő az összeírás törvénytelenségének bebizonyítására. En tehát az osztály véleményét helyeslem. (Helyeslés. Szavazzunk!) Elnök: A szabályok értelménél fogva mindenekelőtt arra kell szavazni, hogy az osztály véleménye elfogadtatik-e vagy sem. (Elfogadjuk.') Az osztály véleménye az, hogy Ács Károly ur a tökéletesen igazolt képviselők sorába vétessék fel. A kik tehát az osztály véleményét pártolják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség Ács Károly igazolása mellett van, e szerint ő az igazolt képviselők sorába tartozik. Ráday László gróf előadó (olvassa a IXik osztály véleményét Gyene Károly szatmárvárosi választott ellen, mely vizsgálatot ajánl.) Tóth Kálmán: En részemről nem értek egyet az osztály véleményével. Szerintem vizsgálatnak ilyen nehéz vádak esetében csak akkor van helye, midőn a vádak alaposságáról kétségeink vannak; de itt a jegyzőkönyv kétségtelenül bebizonyítja: 1-ször, hogy mintegy 20 — 30 financz szavazott; 2-szor, hogy a golyók száma nagyobb