Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-4

r IV. ORSZÁGOS ÜLÉS. hanem csak egy pillanatot kivánok vetni múlt és jelen helyezetünkre. Az 1861-diki országgyűlés az akkor fennállott jogeljátszás rendszerével szemben megtette, mit tennie lehetett, midőn kijelölte azon alapot, melyen legbiztosabban nyugszik a fejedelem és népek közti bizodalom: a jogfolytonosság alapját. De nem alkothatott, mert minden ereje a fenntartásra, a védelemre volt szükséges. (Ugy van!) Csak azon valódilag fejedelmi kezdemény, mely napjaink nagy, és remélem, szerencsés eseményei közé fog számíttatni nem csak hazánk, de a világ történelmében is, mentett föl bennünket ezen kinos helyzet alól. A szept. 20-dikai nyilatkozvány, és ennek nyomán a trónbeszéd, midőn jogunk alapját a sanctio pragmatica nyomán elismeri, a közösöknek vélt kérdésekre nézve oly javaslatokat vár tőlünk, melyek végérvényességéhez a birodalom minden népeinek szabad hozzájárulása kívántatik. Fölötte nagy és terhes föladat ez, uraim, mely meg terhesebb lesz az által, hogy midőn a kezdemény e kérdésben reánk bizatik, mi nem tudhatjuk, kik azok, kik a közös fejedelmen kivül hívatva lesznek e kérdés végeldöntéséhez járulni. (Helyeslés.) Azonban csüggednünk nem kell: mert nem lehet, hogy azon jogállapot, mely annak kebelében és viszonyaihoz képest néha megszakasztott, de következetes formatióban fejlődött, melyen az századokon keresztül fennállt, ellentétben legyen az összbirodalom életföltételeivel. Nem kell csüggednünk: mert nem először van a gondviselés akaratából hívatva a magyar nemzet európai kérdések eldöntéséhez járulni. Bízván tehát nemzetünk geniusában, remélhetjük, hogy az annyi megpróbáltatáson keresztül, erejében mindig gyarapodott nemzet, ez alkalommal sem fog hivatása alatt maradni. (Helyeslés) He, hogy a sikert lehetőleg biztosítsuk, ez országgyűlés egyik föladatának gondolnám, az 1861. országgyűlés működését mintegy kiegészítőlég,bebizonyítani, hogy e nemzet joga egyszersmind a birodalom érdeke; (Ugy van.') és ezért kívánatosnak tartom a birodalom másik felének népeit meggyőzni arról: hogy midőn e nemzet állami önállását feladni nem akarja, nem azért teszi ezt csupán, mert történeti joga, hanem azért, mert történeti hivatása van, melyet teljesíteni csak így képes ; (Helyeslés) hogy midőn e nemzet az 1848-ki törvények lényegéhez tántorithatlanul ragaszkodik, nem azért teszi ezt, mint elleneink állítják, hogy a birodalom másik felétől elszakadnia, hanem azért, hogy azzal századokon keresztül becsületes, őszinte és tartós kapocsban maradnia lehessen. Azonban államközi viszonyainkat illetőleg, a kezdemény reánk van bizva ugyan, de a végmegállapodás az alkotási téren nem egyedül tőlünk függ; hogy tehát szerencsés eredményre számíthassunk, szükség, hogy a birodalom másik felének népei átlássák : hogy, midőn a közös fejedelem Magyarország integritását állítja vissza, az összbirodalom alapját erősíti, mert Sz.-István koronája különböző népfajok érdekeit egyesíti egy ezredéves alkotmányjogai és szabadságai által, és azoknak súlypontját a birodalom belsejébe helyezi (Helyeslés); hogy midőn a közös fejedelem a pragmatica sanctio alapján a jogfolytonosság elvét ismeri el, épen ugy cselekszik az ő, mint a mi érdekünkben, mert jogfolytonosságot egy bizonyos naptól kezdeni nem lehet, azt csak folytatva lehet fenntartani. (Helyeslés,) Mielőtt tehát ezen elvet a birodalom két felében gyakorlatilag érvényesíteni lehetett volna, mindkét félnek vissza kellé adni, a mi kizárólag' őt illété. (Ugy van!) Kívánatos és szükséges, hogy a kik hívatva vannak az örökös tartományok népeinek sorsát vezérelni, az osztrák birodalom alkatrészeinek természetét fontolóra vévén, átlássák, hogy e birodalom nem tartozik azon államok közé, melyek a törvényhozás központosítása által erőben és állandóságban gyarapodnak, hanem oly kivételes helyzetben lévő állam, mely csak a történeti szövetség fenntartása által lehet nagy és hatalmas. (Helyeslés.) Végre szükség, hogy a birodalom másik fele átértse érdekét és feladatát, mely nem az, hogy Magyarországot hódítsa meg, hanem hogy általa azon állást szerezze vissza, mely a közös fejedelmet és az összbirodalmat az európai hatalmak tanácsában megilleti. (Elénk helyeslés.) Csak ha minderről meggyőződnek azok, kiket a fejedelmi szó a végleges közremunkálásra felszólít, várhatjuk azon eredményt, melyet mindnyájunknak egyaránt óhajtanunk kell: hogy a birodalom mindkét fele saját formái szerint, de egyaránt legyen szabad és alkotmányos. (Helyeslés.) Ily feladatokkal szemben ha netalán az elnöki kötelesség terhe reám is háramlanék, lehetetlen teljes elégtelenségem érzetében a házat nem kérnem, hogy midőn parancsát elfogadni köteleségemnek tartottam, tegye bölcs tanácsa és szíves támogatása által lehetővé, hogy annak megfelelhessek. De ha hivatalom terheire nézve még e remény sem tud megnyugtatni, teljes lelki nyugalommal fogadom annak erkölcsi felelősségét, mert a mint nem kétlem, hogy e nemzet képviselői örömmel fogják megadni azon biztosítékokat, melyeket a fejedelem jogai és a birodalom valódi érdekei követelnek, úgy erősen hiszem, hogy e ház rendeletéből annak egyik elnöke sem lesz hivatva oly föltételek elfogadását kimondani, melyek hazánk történeti füg-