Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-28

272 XXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. bárhonnan vett hazai elemekből megalakíttatván, önök az utóbbi irányában kevesebb kímélettel nem fognak eljárhatni. (Közbekiáltás: Ki tudja 9) Avagy már a személyiséghez fogják önök kötni a bizalmat, melyet a válaszfelirati javaslat 48-dik §-ának eme szép szavaival: „A felelős minisztérium birni fogja Fölséged bizalmát, birni fogja mint parlamenti kormány az országét is," bármi minisztériumnak azért, mert az ezimével magát az elvet már is salválja, előre felajánlanak ? Ám mondhatná valaki: szerezzen magának az uj minisztérium többséget! hívjon össze uj országgyűlést! Elismerem az ellenvetés horderejét; de óhajtanám, hogy önök velem együtt felismernék mindazon veszélvek súlyát, melyek nem csupán az oly drága idő elpazarlása miatt, hanem önmagára közjogi és belkormányzati függetlenségünkre hárulhatnának az esetben, ha 0 Fölsége önök kívánságának engedve, az initiativát, melyet példátlan bizalommal tett le magának a nemzetnek kezébe , visszavenni, és egy általa kinevezendő, a felelősség ezimével felruházott minisztériumra bizni jónak látná. Előnyösb lesz-e a helyzet minmagunkra nézve, ha az utóbbi, saját, előre meghatározott, O Fölsége által jóváhagyott, de az ország közohajának talán nem épen megfelelő programmjának foganatosítására a befolyásnak egész apparátusát mozgásba hozandja, melylyel minden létező kormányhatalom bír, de a melyet oly tökélyteíen, oly hiányos választó törvény, mint a mienk, a legmagasabb fokra emelhet? (Zaj. Ellenmondás. Halljuk!) Én, uraim, nem félek a küzdelemtől, mely engem ott találand, hová meggyőződésem és hazám érdeke állitandanak; de féltek egy kincset, melyet épen a fejedelemnek nemes eljárása hozott napfényre: a kölcsönös bizalomnak ama kényes csiráját,melyet a tavalyi nyár melege e hazának rónáin és bérczein előteremtett, de mely gyökereiben még sokkal gyengébb, hogysem azt egy ujabb átalános küzdelemnek tusai végkép ki ne irtsák! (Igaz!) Sajnálnám, ha e legmélyebb, legőszintébb hazafiúi aggályom ép oly ferde magyarázatokra adna alkalmat, mint ama pressió fölemlitése. melyet még szomorúbb körülmények gyakorolhatnának , megengedem, nem önök, hanem egy ujabb törvényes országgyűlés határozásaira. Nem fenyegetéskép hoztam föl azokat, (Zaj) mert fenyegetni ép oly kevéssé áll az én hatalmamban, mint másrészt enmagamat legtisztább meggyőződésem kifejezésében, legtisztább szándokaim valósitásában bármi oldalról jövő fenyegetés, gyanúsítás által visszarettenteni nem hagyom. De fölhoztam az eshetőséget azért, hogy óvatosságra és arra figyelmeztessem önöket, uraim! hogy ha a felelős minisztériumnak azonnali megadatását sürgetik, kell, hogy annak eme veszélyes következését is szem előtt tartsák, és •velem együtt méltányolják a jelen kormánynak valóban hazafias kiindulását, (Zaj) mely a választásokra, bármit mondjanak némelyek, a kezében levő hatalmat köztudomás szerint föl nem használta. (Zaj. Egy részről ellenmondás. Másrészről: Igaz! Ugy van!) Miután e ház nagy többségének beleegyezését, állitásom helyeslését látom ... (Elénk ellenmondás: Nem áll! Egy részről: Igaz!)... Tehát nagy részének... He kénytelen vagyok a néhány tagadónak kijelenteni, hogy én ugy értem, hogy a jelen kormány nem használta fel a kormányzati hatalmat egész mértékében. (Fölkiáltások: Ez más! Baloldalon: OM! Zaj. Az elnök csönget.)Méltányoljuk tehát azon kormányt, melynek további szándékairól kielégítő részleteket ugyan nem birunk, melynek dicséretes törekvéseit azonban egyes, habár csonka, de nagy küzdelemmel kivívott oszlopok, és mindenekelőtt ama magasztos tény, hogy a nemzetnek szabadon megválasztott képviselői a húsvéti olajágat Isten és világ előtt kivétel nélkül magokénak vallották, (Zaj) annyira jelezik, hogy azok hátterében, t. képviselőtársam Ghyczy Kálmán szava járásával szólván , a becsületes, a valóban hazafias szándékot és kitürést csakis a vak nem láthatja. (Mozgás.) Áttérek már a megyei rendszernek azonnali életbeléptetésére, a mely alatt én önökkel együtt az összes municipális önkormányzatot értem. Indemnity bilit adok én önöknek, uraim ! egyéniségem,nyilvános föllépésem bármi szempontbólleendő súlyos megítélésére; de remélem, hogy múltkori és mai föllépésem után minden váddal találkozhatom inkább, mintsem azzal, hogy egyéni nézeteim bevallására alá és föl elegendő politikai bátorsággal nem birok. (Helyeslés.) Igénybe veszem, uraim! a hitelt, melyet oly drágán, mert előttem örökké becses régi sympathiák árán szereztem, hogy önöktől, mint méltányos politikai ellenektől követeljem, hogy a megyei institutióra vonatkozó nyilatkozatomnak föltétlen hitelt adjanak; és bocsánatot kérek előre, ha ismét hosszú constructióval találkozandnak; (Hosszas derültség) de fogadom, hogy azt minden ember, kinek keblében magyar sziv dobog, első hallásra meg fogja érteni. (Halljuk!) Megvetném magamat,uraim! ha olyinstitutió iránt, mely országgyűléseink közvetett és mégis leghatalmasabb tényezőjét, a vis inertiaenek szétszórt, de ép ezért bevehetlen erődjét, a közszellem éltető gyúpontját, a nyilvánosságnak, a szabad szónak csarnokát, a közügyek körüli jártasságunk, politikai érettségünk, közigazgatási ügyességünk, praktikus eszünk, polgári bátorságunk, örökké nyitva álló, és még a nem jogosultak szellemére is kiható iskoláját, az individuális szabadságnak a, közkormányzat terjeszkedései ellenében menhe-