Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-25

•* XXV. OBSZ tani, azt most már csak igen rövid szavakba foglalom , hogy t. i. oly körülírással, oly elemzéssel, mint az európai politika, színvonalára emelkedéssel t. i. képviselőtársam Apponyi György gr. kifejezte, magam is legnagyobb örömmel elfogadom, és hozzá csatlakozom. Nem mulaszthatom el azonban ez alkalommal constatálni, hogy a válaszfelirati vitatkozásoknak hasznos és szükséges eredménye van. Fölemlítette egyik képviselőtársunk , hogy kívánatos volna, ha a válaszföliratban mindnyájan minden magyarázat nélkül megnyugodnánk. Én ezen nézetet nem oszthatom, mert alig tartom lehetségesnek, hogy egy nagyobb ügy iránt nyilatkozzunk a nélkül, hogy az minden oldalról megvitattatott volna ; kivált a politika terén az értelmezés adja meg gyakran a kifejezésnek valódi jelentését. Örömömre szolgál egyszersmind azon nézetegységet constatálni, mely az eddig történt nyilatkozatokból kiderül, t. i. azon nézetegységet, mely Eötvös József báró és sok más tag, Apponyi György gr., Bartal György, s egyebek nyilatkozatai között létezik. (Zaj. OÍió.'J És hogy a legmagasb trónbeszéd tűzte ki czélul a magyar politikának azt, a mi után évszázadokon át törekedett, t. i. alkotmányos épületünk betetőzésének lehetőségét, ezen czél utáni törekvésben kezet foghatni, örvendetes feladatunkul ismerem. Nem mulaszthatom el megjegyezni, hogy ezen betetőzés fogalmát épen gróf Apponyi képviselőtársunk nyilatkozatában határozottan körvonalozva látom, midőn kijelentette, hogy azon ügyek tárgyalását, melyek minket a birodalom népeivel közösen érintenek, épen a közös tárgyalás utján véli hatályosan elintézhetni. (Zaj.) Nem osztozhatom azok nézetében, kik alkotmányos viszonyainkat tisztán csak magyar szempontból kívánják tekinteni, (Zaj. Ohó!) jóllehet nem tudom azt megkülönböztetni a maga lényegében egy átalános magasztos szemponttól; mert a inagyar emberben az európailag civilizált embert tisztelem, s nem szeretném elkülönöztetni lényegünktől azt, a mi az általános művelődés jellege, attól, a mi a magyar ember sajátja. (Jobb oldalon: Helyes!) És azért én is azt hiszem, hogy csak az alkotmányos formák, osak a felelős miniszteri kormány által lesznek Magyarország, valamint a többi tartományok igényei is kielégíthetők (Helyes!) Engedjenek néhány észrevételre felelnem. Hallottuk már több oldalról kiemeltetni, hogy egyik, vagy másik részről tiltakozás történt volna a 48-ki törvények érvényesítése ellen. Én ugy hiszem, nincs magyar ember, ki a törvény érvényesítése ellen tiltakozhatnék. A törvény szent, mindnyájan ragaszkodunk hozzá , életbeléptetését mindnyájan kívánjuk; és csak abban lehet különbség, miként ÍGOSÜLÉS. 2J5 fogjuk fel a törvény életbeléptetését. (Zaj.) Nincs oly szent, nincs oly magasztos dolog, melyet az élet minden pillanatában tettlegesíthetnénk. En tehát, midőn fentartjuk és óhajtjuk a 48-ki, valamint minden törvényeink s törvényes közigazgatásunk mielőbbi helyreállítását, nem hunyhatok szemet azon nehézségek előtt, melyek 17 évi szünetelés után a törvények és a törvényes közigazgatás azonnali életbeléptetését környezik. Nem hallgathatom el csodálkozásomat afölött, hogyan lehetséges azok után, a mik 1861-ki feliratunkban és mostani válaszunkban mondattak, kétkedni a pragmatica sanetio mikénti magyarázata fölött, és nem látom szükségeseknek azon subtilis distinctiókat, melyek más magyarázatot látnak megférhetőnek , mint a minőt a magyar jogtudomány és történelem természet szerint nyújt. Örömmel constatálom, hogy miköztünk a pragmatica sanetio magyarázatára nézve nem lehet különbség. Meg kell jegyeznem továbbá azt is, hogy nem láthatok abban különbséget, hogy a pragmatica sanetio által e birodalom összetartása, egysége s nagyhatalmi állása biztosíttatott. Magában a válaszfeliratban azt mondjuk, hogy közös érdekünk abban rejlik, hogy közös védelmet létesítsünk külés belellenség ellen. Már pedig, ha a nagyhatalmi állás az, mely biztonságunkat külellenség ellen leginkább biztosítja, nem tudom, miként lehetne a birodalom egységében és az állami egységben oly subtilis distinctiót tenni, miszerint nem lehetne feladatunk, szintúgy mint a birodalom többi részeinek, oda törekedni, hogy saját érdekeinket a birodalom érdekeivel együtt leghatályosabban előmozdítsuk ? (Zaj.) Sok, kisebbszerii megjegyzésem volna még, melyeket azonban, minthogy nem lényegesek, nem tartok fölemlítendőknek. A válaszfeliratra hármas megjegyzésem van : constatálom legelőször,' hogy a ház hálás elismeréssel vette Ö Felségének nyilatkozatát, mely a trónbeszédben foglaltatik; constatálom továbbá, hogy a ház késznek nyilatkozik azon kérdések tárgyalásába ereszkedni, melyek alkotmányos bonyodalmaink tisztázására szükségesek; constatálom harmadszor azon tényt, hogy ezen tárgyalások folyamára nézve kijelentette, hogy már is hozzáfogunk a közös érdeket tárgyazó javaslat elkészítéséhez, így fogván föl ezeket, a trónbeszédre adandó válaszfelirathoz föltétlenül csatlakozom. (Helyeslés.) Tóth Vilmos jegyző : A ház szabályai 46ik pontja alapján Bartal György képviselő ur szót kér. Bartal György : Azon hosszas előadásnak egyes részletei, melylyel a t. házat az első alkalommal fárasztani bátor voltam, oly béketűréssel, és figyelem-feszültséggel fogadtattak e ház részéről, hogy lehetlenség ez alkalommal, midőn sze-