Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-25

XXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 197 tolnamegyei pinczehelyi tisztelt képviselő úr a javaslat részletes tárgyalására vonatkozó módositást adott be a 31-ik és 32-ik szakaszokra nézve. A t. ház megegyezésével ki fog nyomatni. (Zaj.) Vagy ha kívánják, azátalános tárgyalás befejezése után fognak csak ezen módosítások felolvastatni és akkor a t. ház el fogja rendelhetni a kinyomatást. (Helyeslés.) Az ülést befejezem. Holnap folytatjuk a tárgyalást. Az ülés végződik d. u. 2

S

U órakor. XXV. ORSZÁGOS ULES 1866. február 17-dikén Szentiványi Károly elnöklete alatt. Tárgya : A fölirati vita folytatása. Az ülés kezdődik d. e. 10

l

/

i órakor. Elnök: A mai ülés jegyzőkönyvét Ráday László gr. fogja vezetni, a szólókat Tóth Vilmos jegyző jegyzi fel. Az utolsó két ülés jegyzőkönyve fog meghitelesítés végett felolvastatni. Dimitrievics Milos jegyző (olvassa afébr. 15. és 16-dikán tartott ülések jegyzökönyvét.) Tóth Vilmos jegyző: A följegyzettek sororozata szerint Tóth Lőrincz képviselő ur következnék, ez azonban Lónyay Menyhért urnák engedte át a szót. Lónyay Menyhért: Mélyen áthatva a jelen országgyűlés fontosságától, melynek oly nagy és nehéz föladat jutott, tartózkodva veszek részt ezen első nevezetes tanácskozásban, melynek meglehet az egész országgyűlés menetére nevezetes befolyása lesz: nem azért, mintha enmagammal nem tudtam volna tisztába jönni az iránt, a mit tennünk szabad és mit tennünk kötelesség, vagy mintha nem bírnék saját véleményem bátorságával, de mert a jelen kényes helyzetben, a megoldandó nagy föladatokkal szemben, melyeknek miképeni megoldása hazánk és a monarchia sorsára nevezetes befolyással lehet, fontossággal bir nem csak az, mit mondunk, de az is, minő alakban adunk kifejezést legbensőbb meggyőződésünknek. A fontos felirati javaslat átalános tárgyalásánál nem tartanám helyesnek, ha egyes részletekbe mennénk, sőt a részletes tárgyalásnál is mellőzendőnek vélek minden, az elvkérdéseken túlterjedő nyilatkozatokat. A felirat kilátásba helyezi a közös ügyek iránti bizottság kiküldetését; midőn ezen bizottság munkálata fog tárgyaltatni, akkor lesz helye az egyes részletek bővebb megvitatásának. (Helyeslés. Halljuk!) Engedje meg a tisztelt ház. hogy egész átalánosságban elmondhassam a jelen helyzet fölötti nézeteimet. Mindenek előtt bevallom , hogy a kiegyenlítést, még pedig a mielőbbi őszinte kiegyenlítést óhajtom, alkotmányos önállásunk megőrzése s biztosítása mellett a birodalom közös érdekeinek kellő tekintetbe vételével. Meg vagyok győződve, hogy a kiegyenlítés előbb-utóbb sikerülni fog, és sikerülnie kell,mert ez a dolog természetében fekszik. Vannak bizonyos dolgok, melyeket a félreértés s a hefyzet kellő fel nem ismerése egy ideig hátráltathat, de végre is eljön az idő, midőn a félreértések elenyészvén, a kölcsönös jogok és kötelezettségek elismertetnek s méltányoltatnak. Ezen pillanattól, melynek elérkeztét, ugy hiszem , mindnyájan őszintén óhajtjuk , fog kezdődni azon korszak, mely képes lesz orvosolni a természetellenes állapot által okozott mély sebeket, biztosítani alkotmányos és állandó alapokon erejét azon államnak , mely magában oly sok életerőt rejt, s melyet csak a természetellenes alapok keresése által lehetett meggyöngíteni. (Helyeslés.) A monarchia belügyeinek rendezése s ezzel annyira összefüggő tekintélyének megerősítése könnyen elérhető, ha erre az egyenes, őszinte és becsületes ut választatik; ellenben nehéz, sőt elérhetlen, ha a megoldásnál az osztrák államférfiak által századokon át követett politikából és czélzatokból — bár más formában — minél több kívántatik megmentetni. Ha ez utón valami megoldás szi-