Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-24

194 XXIV. ORSZÁGOS ULES. mert alaptalanságának bebizonyítására épen a t. képviselőháznak az 1861-ki és jelen válaszfelira­taiból meritek okokat. (Halljuk, halljuk!) A tisz­telt képviselőház a jogfolytonosság elvéhez ra­gaszkodik , és mégis opportunitási szempontból szükségesnek látta 1861-ben Horvátország részére fehér lapot engedni, most 1866-ban pedig meg­nyugvást nyilvánít abban, ha küldöttségileg fo­gunk vele érintkezni. (Zaj. Szavazzunk!) Vajon a t. képviselőház ezen felfogása megfelel-e a jogfoly­tonosság merev életbeléptetésének, azt mindenki bölcs belátására bízom. (Zaj. Szavazzunk!) És ha a tisztelt képviselőház, vélekedésem szerint igen helyesen és bölcsen, mert épen czélra vezetőleg engedélyt tulajdonított magának a jogfolytonos­ság ilyetén megszorítására, méltóztassék türelem­mel lenni a törvényhozás másik tényezője iránt is, türelemmel lenni a törvényhozás ezen része és egyes tagjainak vélekedése iránt, ha azok, midőn a jogfolytonosságot nem a merev végrehajtásra szorítják, ez által hazafi kötelességeiket meg nem sértették. íme! egy elterjedt eszme volt közöttünk, hogy talán erősödnék a válaszfelirat hatálya az ál­tal, ha azt discussio nélkül itt egyhangúlag elfo­gadnék. Megvallom, némi nehézséggel küzdöt­tünk e tekintetben, mert igen fontosak voltak az okok, melyek eme véleményt támogatni látszottak, más részró'l pedig, főképen számra nézve, igen gyé­rek az erők. melyek emez átalános felfogás elle­nében küzdeni látszottak. De a discussio e tekin­tetben tökéletesen megnyugtat, és ugy látom, hogy a felirati javaslat erejében nem csak nem fogyott, hanem erősödött, mert én magamról ítélve, pedig a képviselőháznak én is egyik tagja vagyok, azt bizton merem állítani, hogy sokkal nagyobb meg­nyugvással és mélyebb érzéssel pártolom a discus­sio után, mint hajlandó voltam volna pártolni a discussio előtt. (Zaj.) Nem is láttam volna én az által a válaszfelirati javaslat érvényét, fokozva, ha az itten minden discussio nélkül elfogadtatván, épen oly kifejezése volt volna a mi vélekedésünk­nek, kik közös ügyeket ismerünk, és azokat elin­tézni önmagunk érdekében szent kötelességünk­nek tartjuk, és beleegyezését nyerte volna azok­nak, kik, miként Madarász képviselő ur, kö­zös birodalmat és közös ügyet nem ismernek el. Ezen nyilvánításommal ismétlem vélekedésemet, miszerint lelkem megnyugvásával a feliratot pár­tolom. (Helyeslés. Zaj. Szavazzunk!) Nyáry Pál: Valóban, ha azok után, miket hallottam, szükségesnek tartanám szót emelni fel­világosításául azon tiszta világosságnak, mely a fel­irati javaslatban foglaltatik, ezt szegy élnem kellene, annyival is inkább azon nyilatkozat után, melyet előttem szóló Babarczy képviselőtársunk tett. rr O t. i. azt monda, hogy kételyei voltak, hogy ag­gódott , és hogy ő a discussio által felvilágosíttat­ván, szavaz a felirati javaslat elfogadására. Ha ő felvilágosodott, és én most akarnék magamnak felvilágosítást szerezni, valósággal szégyenleni kel­lene magamat. (Derültség.) En a felirati javaslatnak nem csak elfogadására szavazok, hanem kérve em­lékeztetem, ha szabad, a t. házat arra, mit mindnyá­jan annyira érezünk, hogy ha valakinek, nekünk rövid az idő, s hogy üres discussiók által ezen tisz­ta tárgyat behomályosítani nem akarjuk, hanem egy szívvel és lélekkel mondjuk ki, hogy a javas­latot elfogadjuk. (Közfelkiáltások: Elfogadjuk !) Igenis, az ügyrend azt hozza magával, hogy minden javaslatnak, legyen az akár felirati javas­lat, akár törvényjavaslat, keresztül kell mennie az átalános és részletes vitán. Ha mi most kimondjuk az ügyrend szerint, hogy a )"avaslatot a részlete tárgyalásnak alapjául elfogadjuk, legközelebbi al­kalommal , azaz holnap fogjunk hozzá, és miután átalánosságban sem találunk benne semmi változ­tatandót, pontonkint menjünk végig rajta és min­den pontját fogadjuk el. (Helyeslés.) Megvallom , a mikor szólónak felírattam ma­gamat, többet akartam mondani. Nekem is — nem kételyeim voltak, hanem hallottam olyan ellenve­téseket, melyeket, azt hittem, nem szabad elhallgat­ni ; de miután a mai előadások folytán tisztelt bará­taim , egyrészről Eötvös b., más részről Grhyezy Kálmán, mindent elmondottak, és mindenre megfe­leltek, és, azt hiszem, sokkal jobban és ügyeseb­ben, mint ez tőlem telhetett volna: ennélfogva ezen tárgyban szót vesztegetni károsnak tartanám. (He­lyes !) Babarczy Antal b.: Csak egy személyes ész­revételem van. Én egyátalában nem mondhatom azt, hogy a feliratot a discussio előtt nem voltam elfogadandó. Mert ellenkezőleg, a felirat első felol­vasásakor megvolt bennem az elhatározás elfoga­dására. Csak azt állítottam, hogy a discussio folya­ma, és — engedtessék meg, azt itt most felemlíte­nem — épen ős Buda városa képviselőjének elő­adása az elfogadásra való meleg elhatározásomat még fokozta. (Zaj. Helyeslés.) Tóth Vilmos jegyző: Következik Andrássy Gyula gr. Andrássy Gyula gr.: Elállók. Tóth Vilmos jegyző: KövetkezikHunfalvy Pál. (Zaj. Holnap! Halljuk! Az elnök csenget.) Hunfalvy Pál: T. képviselőház! Nem fá­rasztottam még sokszor a t. házat, s ne is méltóz­tassék szerénytelenségnek venni, ha én most, mi­dőn ugy látszik, hogy a ház tökéletesen ki van me­rülve és nem igen hajlandó további felszólalókat meghallgatni, mégis ragaszkodom jogomhoz , és

Next

/
Thumbnails
Contents