Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-24

182 XXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. semhogy őseinek örökségét feláldozza, de kész is hallgatni törvényes uralkodójának első szavára, mely neki a szent béke olajágát nyújtja, — nyújtja pedig egy Felséges Királyné kíséretében (Zaj), ki nemzeti nyelvünk iránti buzgalmával bizonyítja, hogy nemzetünk életét hordja nemes szivében. (Éljen !) Apáink e jellemével lépjünk tehát 0 Fölsége trónja elé , őszintén, utógondolat nélkül, helyreigazítván a kiegyenlítés iránt eddig divatozó fogalmakat. Mondjuk meg legalázatosabb feliratunkban, hogy semmi nem jellemzi úgy Magyarország törtenetét, mint az önállás és függetlenség érzetének hű ápolása, mely n. József óta úgy tűnik fel, mint a nemzetnek oly értelmű tiltakozása, hogy az örökös tartományokkal való egység eszméjébe felolvadni, s egyéniségéről lemondani nem akar. Ezen érzet fó rugója hazánk szellemi mozgalmának, s igy az a kérdés: mikép biztosíthatja az ország autonómiáját, belpolitikánknak mindig fő életkérdése volt. Hiszen függetlenségéért tévé ki nyolcz század óta ezer halálos csapásnak nemzetünk férfias mellét, és alkotmányos állásunkra a történet és a siker elidegenithetlen birtok szentségének bélyegét üté: az alkotmányosság tehát és a függetlenség első nélkülözhetlen föltételei a kibékülésnek; első részét képezik a pragmatica sanctiónak, ágy, mint azt maga a felirati javaslat emliti. De ezen pragmatica sanctiónak második része fölött, hol a szövetkezett népek és állományok közt minden kül és bel megtámadások elleni kölcsönös védelem megállapíttatik, egyszersmind pedig ezen népek szellemi és anyagi kifejlődését gátló megkasonlások csiráinak eltávoztatása végett az unió kimondatik, ezen része fölött némileg eltérőleg a felirati javaslattól, csak akkor tanácskozhatnánk, ha a pragmatica sanctiónak első részében politikai létünknek lefektetett talpkövén már is bizton állanánk, azaz ha az 1848-ki törvények iránt a kormánynyal tisztában volnánk. Ez vélekedésem szerint az egész fennálló viszály megoldásának egyedüli kulcsa, melynek hiányában a közös ügyek feletti értekezlet semmi eredményt nem igér; oda pedig más úton nem juthatunk, mint a revisio által. Ha tehát ezen képviselőház elérkezettnek véli azon fordulati időszakot, hol ü Felségének jelen kormánya a fennálló törvények alapján meg akarja a viszályt oldani, hol mi, mint hű népének törvényes képviselői, a jelen pangó állapotot alkotmányos élettel és a nemzetnek valódi jóllétével fölcserélni törekedvén, az 1848-iki törvények iránti kölcsönös értekezletet elő akarjuk segíteni, nem elégedhetünk meg a felirati javaslat azon nyilatkozatával, hogy a mennyiben egyedül valamely törvénynek a törvényhozás rendes utján leendő megváltoztatása szükséges javaslatunkat fel fogjuk Ő Felsége elé maga idejében terjeszteni; de azt véleményem szerint határozottan ki kellene jelenteni, hogy igen is készek vagyunk az Ő Felsége részéről, az 1848-iki törvények tényleges végrehajtása iránt ezen fölirati javaslatban foglalt felvilágosítás ellenére, netalán fennforgó nehézségeket is az országgyűlés utján megoldani, ha legkegyelmesebb nézeteit, melyek alkotmányunk alapelveivel természetesen nem ellenkezhetnek, a törvények egyes czikkeire nézve, szabatosan formulázva, elénk terjeszteni méltóztatik. Ezek azok, a mik szerint én ezen felirati javaslatot változtatni kivánom. így a kiegyenlítési kérdést a gyakorlati vitatkozás mezejére viszszük át, s azon merev állásból, melyet eddig elfoglaltunk, kibontakozván, a kiegyenlítés iránti hajlamot nyíltan bebizonyítjuk. Ha alkudozásunk nem sikerül, államjogi tekintetben ott leszünk, ahol jelenleg vagyunk, mert a módosítások feletti értekezések nem sérthetik azon elvet, hogy addig, mig a törvények az országgyűlések által nem módosíttatnak, erejökbenfennmaradnak. Politikai tekintetben pedig igen sokat nyerünk, mert ezen nyilt vita föllebbentvén a fátyolt, mely állapotunkat fedezi, mindenesetre helyzetünknek tiszta megismerésére fog vezetni. Tennünk kell, uraim, mielőtt elvonulna felettünk is a kedvező idő; tennünk pedig úgy, hogy a tett helyes legyen, és megteremje a várt gyümölcsöt, csak ugy lehet, ha minden vakitó körülményből kifejtekezve, teljes világban látjuk a kormány nézetét az 1848-ki törvények iránt, melyek után sóvárgunk. (Zaj. Szavazzunk!) Ghyczy Kálmán *. T. ház! Csupán átalánosságban vonatkozva azokra, miket előttem emiitettek, mindenek előtt ki kell jelentenem, hogy én nem osztom azon véleményt, miszerint közjogi kérdéseink kiegyenlítésében szellemi és anyagi érdekeink véglegesen határozó legfőbb szempontul legyenek tekintendők. Elismerem ezen érdekeknek nagyszerű fontosságát; de épen azért, mivel ezt elismerem, óhajtom, hogy az előnyök, melyeket azok ápolásából nyerni reménylünk, ne múlékony ködképek, hanem magunk és utódaink számára állandóan biztosított nyeremények legyenek. Ez állandó biztosítás csak ugy érhető el, ha biztosítjuk azon jogunkat, hogy ezen nagyfontosságú érdekeink iránt Felséges Fejedelmünk hozzájárulásával magunk intézkedhessünk. Hogy ez jövőre megtörténhessék, szükséges, hogy a múltra nézve kimutassuk, miszerint ezen jog gyakorlatában voltunk és hogy annak gyakorlata bennünket jogilag jelenleg is megillet. (Helyeslés.) Közjogi kérdéseink kiegyenlítésében tehát — nézetem szerint — fő kiindulási pont csak a jogalap lehet, s magának azon kérdés kifejtésének is, melyet Bartal György képviselőurtegnaptöbb oldalról tag-