Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.
Ülésnapok - 1865-21
150 XXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. van szüksége, mért ne kívánhatná más is ? Nem is volt eset, hogy az irományok felolvasását a ház megtagadta volna. A mi Dedinszkv előadását illeti, arra is bátor vagyok pár észrevételt tenni. O, úgymond, egyenesen az igazolásra szavaz, mivel senkinek joga sértve nem volt. Már az osztálynak véleménye azt mondja, hogy okadatolva van az, miszerint 114 ember nem élhetett szavazati jogával, midőn 80 s egynehány képezte a többséget; már pedig, ha ott jogsérelem nem történik, a hol 114 ember nem élhet szavazati jogával, akkor nem tudom, hol történhetik másutt. Én tehát abban a véleményben vagyok, hogy ha csakugyan szavazás történik a felett, vajon az osztály véleménye áll-e meg, vagy pedig igazolás történik, és kívánja valaki az irományok felolvasását, azt — valamint eddig mindenkor — ugy most is kénytelenek vagyunk megengedni. Elnök: Méltóztatik tehát kivánni az irományok felolvasását? (Zaj. Felkiáltások: Kívánjuk! Meg kell történnie!) Várady Gábor előadó (olvassa Bdbarczy Antal 6. választására vonatkozó irományokat és ismételve az osztály véleményét.) Zichy Jenő gr. T. ház! Az osztály véleményét azon irányban, miszerint csak azon két pontra hívta föl a t. ház figyelmét: 1) hogy két lajstrom volt volna, melyek egyike a helytartótanács által lett megsemmisítve, 2) hogy 110 választó szavazati jogától elmozdittatott: igen helyesnek tartom; s a többieket magam is helyteleneknek látom, mert indokolatlanok. Ezeket mellőzve, ellenvéleményem okadatolása tekintetéből két körülményre bátorkodom a ház figyelmét felhívni: 1) arra, hogy 36 óráig szavazott az ellenfél azon lajstrom szerint, melyet utóbb helytelennek mondott ki, óvását pedig ez ellen nem jelentette be mindaddig, mig többségben volt, s csak a 36-ik órában, midőn a többségnek a másik részre való hajlását látta, mondotta ki óvását; 2) a 110 választónak szavazati jogától való elmozdíttatását illetőleg csodálkozom, hogy Tuczenthaler és Csontos számtalan sok beadványa mellett nem találom azt, melynek itt leginkább volna helye, melyben ok mint bizalmi férfiak ezen elmozdítást indokolatlannak látván, ezt támadták volna meg. Miután e két irányban a választás ellen beadott kérvényt kellőleg igazoltnak nem látom, pártolom Dedinszky József képviselőtársam véleményét és vele Babarczy Antal b. igazolását kívánom. (Zaj. Szavazzunk!) Csanády Sándor : T. képviselőház! Nem hittem, hogy valaha oly abnormis helyzet állhasson elő, mint a milyenben jelenleg vagyunk, hogy népképviselet utján az 1848-diki törvények értelmében történt választásokra egy kormányzó testület, mely az 1848-ki törvények szellemével ellentétben áll — mint a helytartótanács — befő-lyást gyakorolhasson, irántok intézkedhessek,(Ellenmondás a jobb oldalon.) E szerencsétlen állapotnak oka nézetem szerint az, hogy a képviselőválasztások végrehajtattak a nélkül, hogy a törvényes megyék helyreállíttattak volna; oka az, hogy az 1848-ki törvények alapján összeült országgyűlés kénytelen egy özönvíz előtti kormányrendszerrel állni szemben. (Derültség.) A felolvasott iratokból azon meggyőződésre jutottam, hogy a kérdéses választást már megelőzőleg is több törvényellenes eljárás történt. Ilyen törvényellenes eljárás az, hogy a szavazatok összeírását a községi elöljárók hajtották végre a nélkül, hogy az összeirandók jelen voltak volna. E törvénytelen eljárás ellen az illetők kénytelenek voltak a helytartótanácshoz folyamodni, s ez kényszerítve érezte magát a törvénytelen eljárások ellen nyilatkozni és az illetőket a törvényesség útjára utasítani. Törvényellenes eljárás történt továbbá, nézetem szerint, a választást megelőzőleg az által is, hogy a provisorius tisztviselők, részszerint ígéretekkel, részszerint ijesztgetésekkel oly nagy mértékben korteskedtek, hogy ezen korteskedésök ellenében kénytelen volt a központi bizottmány határozatikig folyamodni a helytartótanácshoz, hogy a törvények ellen eljáró hivatalnokokat tiltsa el a kor-teskedéstől. Törvényellenes eljárás volt még az is, hogy 114 szavazó, ki be volt irva a szavazók névsorába, szavazati jogától megfosztatott. Törvénytelenül járt el végre a szolgabíró, midőn, a szavazás folyama alatt, meglehetős számú szavazókat a katonaság közt, részszerint Ígéretek, részszerint fenyegetések következtében, a Babarczy-pártra vitt át. Minthogy tehát e választás alapjai törvényellenesek, én e választást, mint törvénybe ütközőt, megsemmisíttetni óhajtom. (Helyeslés. Ellenzés. Zaj.) Keglevich István gr. '.Lemondok a szóról. Patay István : Midőn ez országgyűlés kezdetével legelőször volt alkalmam e terembe jőni, azt haliám egy általam igen tisztelt követtársamtól, hogy tisztán a törvényességnél maradva, ne nézzük az egyéniséget. Ezt én részemről meg is tartottam, de fájdalom ez átalában több izben nem tartatott meg. (Derültség.) T. ház! Egy igazolási esetnél azt a kérdést hallottuk, van-e csak egyetlenegy választó, ki a szavazás alkalmával szavazati jogától elüttetett? és ezen kérdésre azt felelte a kérdő magának, hogy meg levén győződve, hogy ily egyén van, a választást megsemmisítendőnek véleményezi. Én sem nézem azt, ki a választott, hanem egyedül azt, történt-e rendetlenség a választásnál. Itt először a papság a vallás köpenyege alatt, az általam igen tisztelt papság (Derültség) mélyen belemarkolt a szabad választás jogába j.
