Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-17

XVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 139 semmisíthetné és nem juttatná érvényre a több­ség akaratát. Én itt egészen egyszerűen az osztály első vé­leményét pártolom, és kérem a házat, hogy ez irányban méltóztassék határozni. (Helyeslés.) Szentkirályi Mór: Az osztály első vélemé­nye azon alapszik, hogy sem az nem tétetik ki a kérvényben, hol történt a verekedés , sem az nem neveztetik meg, a kit a verekedés közben állítólag agyonütöttek, tehát a kérvénynek nem volt hatá­rozott kifejezése, és hiányzott, a mint a eriminalis­ták mondani szokták, a corpus delicti. Hogy tehát a vélemény első alkalommal helyes volt, az, ugy gondolom, magából az előadottakból következik. Később az osztály véleménye megváltozott; miért? Mert nézetem szerint azon hiányok kipótoltattak, melyeket az osztály az első kérvényben tapasztalt: t. i. megneveztetett a hely, hol a verekedés történt, megneveztetett az idő, melyben történt, megnevez­tetett az egyén, a ki agyonüttetett. így tehát a kérvény tisztára hozza a tényálladékot, melyre épen az osztály véleményét alapította. Az igaz, hogy látleletek nincsenek; igaz, hogy tanúvallo­mások nem hozattak. De a verekedés nem oly do­log . melyet titokban lehetne tenni; az egész kör­nyék, az egész közönség tudja, hogy megtörtént. E tekintetben tehát fel nem lehet tenni, hogy a kér­vényezők olyasmit adjanak elő, a mi nem való, a mi valósággal meg nem történt. A mi pedig azt illeti, hogy egy ember halva maradt, ez hasonlag oly dolog, melyet hamisan állítani valóban senki­nek eszébe sem juthat. A tény tehát, úgy gondo­lom , világosan constatálva van; be van bizo­nyítva , hogy verekedés történt, valamint a haláleset is; van tehát alapja a vizsgálat el­rendelésének, de nem arra nézve, ki volt a gyilkos, hanem vajon a verekedés olyan volt-e, mely a választás eredményére határozó befolyás­sal volt ? ki kezdette a verekedést, s kik sértették meg a választókat szavazási joguk gyakorlatában ? Ezek épen az osztály második véleményének alap­jai, melyeket helyeseknek tartok. Én tehát az osz­tály második "véleményét pártolom. Tárady Gábor: Tisztelt ház! Ha a t. ház az igazolás mellett szól, nekem nincs szavam. (Hall­juh!) En, t. képviselőház, az osztály véleményében nem találhatok megnyugvást. Okaimat egyszerűen és igen röviden el fogom mondani. A vizsgálat meg- j rendelésének nélkülözhetlen két kelléke van. Az első, | hogy' oly vádak soroltassanak elő a panaszlevél­ben, melyeknek teljes beigazolása esetére a válasz­tás meg fogna semmisíttetni; a második pedig, hogy ezen elősorolt tények, ha nem is indokolva, j legalább egy része okadatolva legyen. Ha ezen kelléknek bármelyike hiányzik, nézetem szerint — de ugyhiszem,at.ház meggyőződése szerintis — avizs- I \ gálát törvényszerű elrendelésének helye nincs. Itt, t. 1 ház,az iratok tanúsága szerint a szükségeskellékeknek í mindegyike hiányzik; mert mik soroltatnak elő vá­j dul? Hogy részint a választást megelőzőleg, részint I utána kihágások történtek, hogy bizonyos nyomást ! gyakoroltak a választásra, s több ilyenek, a mik­| nek teljes bebizonyítása esetében sem látnám he­lyén a vizsgálat elrendelését, vagy a vizsgálat után | a választás megsemmisítését. Azonban föltéve, hogy í ezeknek bebizonyítása esetére a választás meg vol­na semmisítendő, teljesen hiányzik a második kel­lék : az okadatolás. Elismerem, hogy a ház rend­szabályának 10-dik szakasza nem egészen szaba­tos, nem szabatos ezen kifejezés „okadatolás;" de í a gyakorlat és azon értelmezés, melyejjjű t. képvi­selőház a jelen alkalommal, és a 61-ki igazolási ! kérdések tárgyalásánál ennek a kifejezésnek adott, tökéletesen kipótolja a szabatos kifejezésnek neta­láni hiányát: mert ez alatt: „okadatolás." nemcsak az értetik, hogy indokolva legyen a panasz, hanem bizonyítékokkal is támogatva; s ezen értelmezés al­kalmaztatott rígy most, mint a miílt alkalommal, j minden egyes esetben. Ha ez így van, t, ház — pe­dig így van — úgy nincs több szavam, mint meg­kérni a t. képviselőházat, méltóztassék az iratokat komoly figyelemre méltatni, s ezen iratok meg fog­: ják a t. képviselőháznak azon meggyőződést sze­| rezni, a mely bennem van. hogy itt az okadatolás­nak távol árnyéka sincs. Nagyon gondosak vol­tak a folyamodók, hogy panaszleveleiket, melyek j egyenkint csak panaszlevelek, jegyző. lelkész és községi elöljárók aláírásával, úgy pecséteikkel el­látták. Szóval, a kérvény külalakjára semmi észrevétel nincs; de a panasz pontjainak egyet­len egyike sincs igazolva. Hogyha egyetlen egy okadatolást mutathat fel a tisztelt osztály az állításoknak csak támogatására, nem beiga­zolására: úgy én a vizsgálat megrendelésére fogok szavazni: de mindaddig', mig az okadatolás árnyé­kát sem látom, az igazolás mellett szavazok. (Sza­vazzunk !) Szabadfy Sándor: Tisztelt ház ! Hogy ezen kérdéses esetben lelkiismeretes ítéletet hozhassunk, kérem a második kérvény fölolvasását. (Szavaz­zunk!) Wlád Alajos : Tisztelt ház! Azt mondta teg­nap tisztelt képviselőtársam, Eötvös Jósef b. ur, hogy a 48-iki választási törvénynek fő czélja az, hogy senki, a kit a törvény szavazati joggal felru­ház, annak gyakorlatától meg" ne fosztassák. Mi-* vei itt a kérvényzők arról panaszkodnak, hogy gátolva voltak szavazati joguk gyakorlatában, és azt is panaszosan előterjesztik, hogy egy pár halál­eset fordult elő: én azt tartom, hogy lehetetlenség azt oly könnyen mellőzni. (Zaj. Szavazzunk!) A legcsekélyebb tehát, a mit a t. képviselőház 18*

Next

/
Thumbnails
Contents