Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.
Ülésnapok - 1865-1
. ORSZÁGOS ÜLÉS 1865. dec. 14-dikén Bernáth Zsigmond korelnöklete alatt. Tárgyai: A trónbeszéd felolvasása. A házszabályok fölolvasottaknak nyilváníttatnak. Azon indítvány, hogy a képviselői megbízó levelek vizsgálatára az osztályoknak irányadó nyilatkozat adassék, félrevettetik. Az ülés kezdődik d. u. 1 % órakor. (Bernáth Zsigmond, mint korelnök éljenzések közt elfoglalja az elnöki széket. Csáky Albin gr., Petényi Zsigmondb., Szirmay Géza, Zichy-Ferraris Viktor gr. és ifj. Zichy József gr., mint körjegyzők elfoglalják helyöket.) Korelnök: Mélyen tisztelt képviselő urak, kedves társaim! A pillanat, melyben ez alakitó tanácskozmány megnyitását igénytelen középszerűségemnek parancsolni méltóztattak, kétségenkivül nemzet-életünk egyik legjelentékenyebb és legnagyobb horderejű mozzanata. Századunk első felének .utóéveiben Európa déli né]3ei között az alkotmányosság vágya élénken lobbant fel; csakhamar tért nyert és édes hazánkat villámsebességgel érte, épen akkor, midőn átalakítási munkálatainkkal foglalkoztunk; ezer éves alkotmányunkon pedig érzékeny rázkódtatással robogott át: miképen a bőséggel biztató mezőket a veszélyt szóró fergeteg, vagy mint a helységeket és városokat elhamvasztani szokott lángok eleme, pusztulást és szánandó romokat hagyott maga után. Ma már, hála a gondviselésnek, nem volna alkalomszerű fellebbentem azon fátyolt, melyet az 1861-diki esztendei, bár ki sem egészített országgyűlés, az ezen országgyűlést megelőzött sajgó eseményekre vont; de mostani helyzetünket észlelnünk kell, ez kötelességünk. A közelebb leélt négy éven és néhány hónapon át igen sokszor megváltozott kormányrendszer, legtöbbnyire karhatalommal kényszerített rij, meg új kísérletek világosan jelzik a mai állást. Itt állunk tehát mi is, a nemzet szabad szavazata által választottak, ezen kopár téreket ismét termelésre segítendők és ezen romokat ismét polgártársaink békés hajlékaivá varázslandók, és a KÉPV. H. NAPLÓ. 186 5 /G- !• mi legfőbb, egy új korszaknak szilárd alapokat vetendők. Nagy munka, roppant feladat, melynek sikeres megoldására e nemzet minden szellemi erejének közremunkálása kívántatik; anyagilag pedig, mint látni lehet, folytonos és soha nem lankadó áldozatkészségét fogja követelni. Igen, de ezen nép csüggedni nem szokott; ha baj van, fáradalmait , vagyonát, vérét, életét mindenkor készen áldozta a haza oltárára, midőn a szent ügy megkívánta, és áldozni fogja ezentúl is okvetetlenül, valahányszor arra törvényei által utalva lesz. (Helyeslés.) Nekünk pedig a mai ünnepélyes napon épen nincs okunk legkisebb nyugtalanságra és legkisebb félelemre, sőt inkább arra van okunk, hogy bátran nézzünk és tekintsünk teendőink halmaMa már nem légből kapott és léggel elzara. menő reményekkel van számításunk, hanem számíthatunk tényekre, még pedig olyan tényekre, melyek nem csak a jelenlevőket, hanem mindazokat is, kiket képviselünk, örvendeztetni fogják. (Helyeslés.) Ily tény, tisztelt képviselők! felséges Urunknak, a még ezen országgyűlésen fölkenendő, megkoronázandó apostoli Királyunknak azon megkülönböztetett kegyelme és kegyelmessége, melylyel ezen országgyűlést önszive atyai sugallatából, az 1848. évi V. törvényczikk rendelete nyomán egybehívni méltóztatott. és ezen fejedelmi tény által számos alkotmányos és sarkalatos törvényeink iránti királyi kötelességeit teljesítette. (Éljenzés.) Ilyen tény az, hogy királyhágóntúli polgártársaink előtt ezen országgyűlést megnyitni kegyeskedett, s e királyi tény által nem csak azon törvénynek tett ismét eleget, mely erről szól, hanem
