Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-15

XV. OESZÁGOS ÜLÉS. 125 vérengzés, sőt több emberhalál kíséretében történt meg, a mi egy élénk választási drámát valóban szo­morú tragédiává változtatott. (Fölkiáltások: De iszo­nyú tragédiává !) Itt véleményem szerint egyátalán nem tesz különbséget az, vajon az érdekelt követje­löltnek volt-e ezekre befolyása vagy sem, s átalában az ilyen jogsértések kitől származtak, Péter vagy Pál eszközölte-e, hogy a kiket a törvény szavazati joggal felruház, annak gyakorlásától elüttettek. Miután itt a választás épsége, teljessége és törvényessége meg van sértve, igazolásról szó sem lehet, hanem csupán arról, hogy ezen esetben vizsgálatnak vagy megsemmisítésnek van-e inkább helye. Véleményem szerint vizsgálatnak csak ott van helye, hol azon tény, mely a megsemmisítést maga után vonja, nincs tisztába hozva. A jelen esetben azon tény, melyet kiemeltem s melynek okvetetlenül megsemmisítést kell maga vitán von­nia, hogy t. i. azok, kiket a törvény szavazati jog­gal felruház, annak gyakorlatától elüttettek . min­den kétségen felül be van bizonyítva, s igy véle­ményem szerint a megsemmisítést kell kimonda­nunk. (Helyeslés.) A mi pedig a criminális kihágá­sokat s az ezek iránti vizsgálatot illeti, az nem a ház­hoz, hanem az illető hatósághoz tartozik. (Helyes­lés. Szavazzunk!) Perczel Béla: Az eddigi igazolási tárgya­lások folyamán, de mai napon is fölemlíttetett, hogy választási törvényeink hiányosak. Jóllehet én 'sem vonom kétségbe választási törvénycink számos hiányait, mindazonáltal még sem hallgat­hatom el abbeli meggyőződésemet, hogy a válasz­tási kihágásoknak legnagyobb része , melyek miatt a képviselőház előtt panasz tétetett, legke­vésbbé azon választási törvények elégtelenségének és hiányainak,mint inkább fennálló törvényeink vét­kes és szántszándékos megvetésének tulajdonítható. (Helyeslés.) Következéskép én is osztozom előttem szóló igen tisztelt képviselőtársam, Tóth Lőrincz véleményében, hogy ily esetben a t. háznak a legigazságosabb, de a legszigorúbb eljárást kell követni. A felorvasott irományokból, t. ház! az iszkázi ütközetnek, hogy ugy mondjam, valóságos csataképét láttuk felhozva előttünk; öt ember agyonveretett, száznál több a választók közül vé­resen megveretett, és ez által választási jogától vagy a választásban részvéttől megfosztatott. Hozzájárul még mindezekhez azon körülmény, mely ezen előzmények után tekintet nélkül nem hagyható, hogy t. i. a kérdésben forgó képviselő csak 75 szavazattöbbséggel lőn képviselővé vá­lasztva. Ha. mondom , mindezen körülményeket figyelembe veszem, lehetetlen meggyőződnöm ar­ról, hogy a kérdésben levő választás a somlyó­vásárhelyi választók többségének kifolyása le­gven; következéskép e választásnak, mint az ed­digi választások legbotrányosbikának, megsemmi­sítésére szavazok. (Helyeslés. Szavazzitnk!) Halász Boldizsár: T. képviselőház! Nem szükséges ismételnem azon borzasztó eseményeket, melyeket már az előttem szólottak elmondottak, hogy t. i. a korteskedési düh annyira ment, hogy nem csak agyonverték az ellenpártiak egymást, ha­nem a holt tetemek felett is dühöngtek. Én csak tényekre szorítkozom. Tény, hogy a kérelmezők bepanaszolták ezen vérengzéseket, és a másik fél az ellenkérvényben ezeket a világért sem tagadja, hanem csak azt mondja, hogy nem ő az oka; te­hát el van ismer% r e, hogy vérengzés történt, mi a szavazás szabad gyakorlatát korlátolta. Már ha mások nem is, de azok csakugyan akadályozva voltak ezen jog gyakorlatában , a kik agyonveret­tek (Derültség) ; ezek legalább physice; azok pe­dig moraliter, kik az agyonveréstől félvén, nem szavaztak. T. ház! Észrevételt kell tennem egy pár indokra, mely fölhozatott. T. képviselőtársam, Bo­bory Károly oly indokát hozza fel a vizsgálatnak, melyet részemről el nem fogadhatok, t. i. hogy van itt egy képviselő, kire vonatkozólag szükséges a vizsgálat. Ez nézetem szerint nem tartozik a ház elé. Egy más indokot Detrich képviselőtársam ho­zott föl, hogy az illető igazolandó képviselő úrra vonatkozólag a megsemmisítés amnestia. Engem nem vezérel, mint bírót, az amnestia, vagy bünte­tés, de ha indokolva látom, kimondom. Én tehát a tényeket constatálva látván, és nem találván sem­mit, mi a vizsgálatot szükségessé teszi, a megsem­misítésre szavazok. Erre még egy más körülmény is indít, melyet ne méltóztassanak figyelem nélkül hagyni, hogy t. i. maga a jegyzőkönyv törvénytelen. Ki van emelve a kérvényezők által és egy szóval sincs ta­gadva az ellenkérvényben, hogy a jegyzőkönyv nem azonnal, nem azon napon és nem azon helyen kelt, hol a választás történt. A 48-iki törvények 5-dik §-ának 43-dik czikke pedig világosan azt mondja, hogy a szavaztató bizottmány jegyző­könyvet vezet a választás fényéről és a mint befe­jeztetett a választás, azonnal kiszolgáltatja a jegy­zőkönyvet. Ha egyéb nem, már ez is elegendő ok arra, hogy a választás megsemmisíttessék. (Sza­vazzunk, szavazzunk'.) Tóth Vilmos jegyző: Még a következő képviselő urak vannak följegyezve: Tisza Kálmán, Kálóczy Lajos, Zsedényi Eduárd, Zichy Jenő gr., Miske Imre b., Kudlik István, Thalabér Lajos, Ivácskovics György, Bezerédy László, Kurcz György, Eötvös József báró, Faragó Ferencz, Bánó Miklós , Bónis Samu, Besze János , Klauzál Gábor és Andrássy Gyula gróf. (A nevezett képvi­selők elállanak a szótól.) Elnök: Az osztály véleménye a vizsgálat;

Next

/
Thumbnails
Contents