Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-12

90 XII. ORSZÁGOS ULES. oszthatom az osztály véleményét ez ügyben; to­vábbá jogosítva érzem magamat némileg hozzászó­lani azért is, mert, azon kerületben birok, és így természetes, hogy érdekkel viseltettem ezen válasz­tás iránt, és ismerem egyszersmind azon körülmé­nyeket, melyek ott fenforogtak. Ennélfogva bátor leszek igen röviden a tárgyhoz szólani, és elmon­dani az okokat, melyeknél fogva az osztály véle­ményét elfogadhatónak nem tartom. Nem tartom elfogadhatónak pedig 1-ször azért, mert igen óhaj­tom , hogy midőn valamely választásnál az elnök eljárása kérdés alá vonhatónak látszik, élesen kü­lönböztessük meg, vajon az elnök eljárása valóban ugy támadható-e meg, hogy a törvények világos rendeletét megszegte, vagy pedig ezt határozottan állítani nem lehet, hanem oly körülmény forogván fenn, midőn a törvény egyenes utasítást nem ad, ő e részben — ha szabad magamat így kifejeznem — mintegy m-m a törvény ellen, hanem a mellett intézkedett. (Helyeslés.) Nem oszthatom az osztály véleményét továbbá ez ügyben azért sem, mert az elnöknek vádolt eljárása nem pártérdekből, sem egyik vagy másik félnek való kedvezésből, hanem, mint az iratokból kitűnik, egyenesen az ellenfél vi­lágos óhajtására és a másik félnek beleegyezése folytán történt, miről a most olvasott jegyzőkönyv meggyőzhet benninvket. Nem pártolhatom az osz­tály nézetét azért sem, mert a törvénynek a válasz­tásokról szóló 5-dik szakaszában, ha végig nézzük, egyetlen egy olyan tételt sem látunk, mely vilá­gosan eltiltaná azt, hogy kétfelé ne történhessék a szavazás. De ha ezt el is fogadjuk, még sem lehet az osztály véleményét pártolni, mert szerény néze­tem szerint a vád súlya tulajdonkép nem is a két­felé való szavazásra nehezül: mert midőn a felek köl­csönös beleegyezése folytán az elnök úgy intézke­dik, hogy két egymáshoz igen közel levő szavazó­asztalon az ő folytonos, és lehetséges fölvigyázása mellett történik a szavazás, nem is mondhatjuk, hogy kétfelé történt a szavazás, hanem csak egy helyen történt, épen úgy, mint például valamely tanácskozásnál, hol jobbra-balra vannak asztalok, és, az elnök azt mégis tudja figyelemmel kisérni. A főelv, melynek bennünket vezérelni kell, nézetem szerint az, hogy a jegyzőkönyvből, mely tökélete­sen rendben van, ki nem tűnik az , hogy ezen, a törvénybe világosan nem ütköző választást az el­lenfél megtámadta volna akár óvás, akár más va­lami által; csak utólagosan jutott arra a gondolat­ra a bukott fél, hogy ezen körülményt felhozza, támasztékot remélvén ebben a választás meg­semmisítésére. Én így fogom fel ezen körül­ményt, minélfogva az osztály véleményét nem pár­tolandónak és Zsoldos Imrét igazolandónak vélem. Zichy Jenő gr.:Én sem tartozok azok közé, kik az osztálynak véleményét pártolhatnák. Ha a tárgy megfordítva állana, és Zsoldos Imre, a meg­választott követ élt volna azon csellel, hogy ő kí­vánta volna, hogy két asztalnál történjék a szava­másik párt óvás nélkül állt volna el £l SZc\" vázastól: akkor tökéletesen érteném az osztály in­dítványát. De így, a mint a dolog előttünk áll, hogy a kisebbségben levő párt most, bukása után, a többséget ezen csellel ki akarja játszani, sehogy sem találom helyesnek az osztálynak véleményét. Emlékeztetem t. követtársaimat, kik 61-ben itt vol­tak, hogy május 1-én, a XV-dik ülésben oly eset tárgy altatott, hol nem két, hanem öt helyen tör­tént a szavazás , és a t. ház igazolta az ily módon megválasztott képviselőt. (Felkiáltások: Ki az f) Az Vojnics Lukács volt Bácskából. Én, t. ház! pártot lom Keglevich Béla indítványát, és miután az it­fenforgó tények olyanok, hogy azokat nem tagadja senki, és így vizsgálatról szó sem lehet, azért azt mondom, hogy Zsoldos Imre tagtársunk igazolan­dó. (Helyes!) Somossy Ignácz: Tisztelt ház ! Én a IV-ik osztályban , hol ezen ügy tárgyaltatott , azon ki­sebbséghez tartozom, mely az osztály véleményét nem helyeselte. Czélja a törvénynek és szabályok­nak, melyek hozattak: biztosítani, hogy a többség nvilatkozhassék. Az alkalmazásban azonban több­nemű eltérés történik. Csak két példára hivatko­zom. A törvény a szavazást nyilvánosnak rendeli, a nevek följegyzésévcl; ennek ellenében, mi a tit­kos szavazásnak egy alkalmazását már elfogadtuk. Az összeíró küldöttségekre nézve is ki van a tör­vényben mondva, hogy bizonyos kijelölt helyen teljesítsék az összeírást; mégis az alkalmazásban, mint czélszerűbbet, a járó küldöttségeket fogadtuk el. Ezen esetben sokkal kisebb eltérés történt: a szavazás egy helyen , de két asztalnál történt, és, mint a jegyzőkönyv igazolja, utólag minden köz­ség leszavazásával a szavazatok összeszámítása nyil­vánosan történt. Ez oly eljárás, mely magában is, így felvéve , már elegendő volna a felek jogainak biztosítására; de mindezeken felül áll még azon körülmény; hogy ezen eljárás épen azon résznek a kérésére történt, a mely jelenleg illoyaliter pa­naszt nyújt be ellene. (Helyes!) Méltóztassanak megnézni a jegyzőkönyvet; nem azt állítja, hogy két helyen történt a szavazás. Még a másik fél is azt mondja, hogy nem két helyen, hanem egy he­lyen , csupán két különböző asztalnál történt. A többség is feltűnő, mert 450-nel haladja meg a ki­sebbséget ; a többség tehát sehogy sem foroghat­ván kétségben, s azt sem mondhatván a kisebbség, hogy valami részben megcsalatott volna, a meny­nyiben ez eljárás az ő kívánsága szerint történt, én az osztály véleményével ellenkezőleg az igazo­lás mellett szavazok. (Helyes!) Zsedényi Eduárd: Az osztálynak ezen vá-

Next

/
Thumbnails
Contents