Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-11

í XI. OESZÁGOS ÜLÉS. járásunkat és kötelességünk teljesítését inkább ezen szempontból fogom fel, nem pedig ugy, hogy az ellenjelölteknek bármely képzelt, vagy ha nem is képzelt, támasztott jogai felett őrködjünk. Ezen te­kintetből indulva ki, s a kérdéses esetet fontolóra véve, ugy látom, hogy ezen ügyben a választók jogának korlátozása, vagy megsértése egyátalában szóban nem forog-, mert mindegyik választó szava­zási joga t szabadon gyakorolta; szabadon gyako­rolta akkor, midőn először leszavazott azokra, kik a választáskor képviselőjelöltekül léptek föl, és sza­badon gyakorolta másodszor akkor is, midőn a kérdés már csak a viszonyos többséget nyert két jelöltre szorítkozott a czélból, hogy kitudassék, va­jon e két legtöbb szavazatot nyert közül az átalá­nos többséget melyik nyeri'? Ha a törvény szava oly világos volna, hogy tágasb magyarázatot nem engedne, azt mondanám, hogy korlátolva van el­járásunk. De ha figyelembe veszszük a törvény 35­dik szakaszának szavait, nem állíthatjuk, hogy ez oly világos és minden kivételen felül levő volna, hogy semmi más magyarázatot ne engedne. (Zaj.) Méltóztassék figyelembe venni, hogy az idézett sza­kasz szerint csak az aránylag legtöbb szavazatot nyertek között kell történni ujabb szavazásnak ; de azt, vajon azokat, kik ugyanazon egyénekre már leszavaztak, ismét kell-e szavaztatni, vagy ezek szavazata egyszerűen beszámíttassák: a törvény­ben szigorral kifejtve nem látom, és azért az elnök eljárása alapján a választást megsemmisíttetni nem kívánom. Még egy tekintet vezérel engem , t. i. hogy ne nyissunk tárt kaput arra, hogy az elnöknek bármi­nemíí fondorkodása vagy ellenkező érzete és a tör­vénynek ez által történt megszegése a megválasz­tott követ jogainak megcsorbítására szolgálhasson. Hallottam több helyről fölemlíteni, hogy ana­lógia van ezen ás a tegnapi megsemmisítési eset közt. Én, t. ház, a mai és tegnapi eset közt nagy különbséget látok. A tegnapi esetben, melyre visz­szaemlékezni méltóztatnak, a dolog úgy állt, hogy valami Turcsányi György nevezetű bizottsági tag, a ki annak a választott képviselőnek bizodalmi férfia volt, a választásnál az illető elnököt felszó­lítá, szüntetné meg már most a szavazást, miután az átalános többség már úgyis kiderült; így tehát magának ezen bizalmi férfinak közbenjárása- és fel­szólalására következett a törvény megsértése. De annyiból is nagy a különbség a tegnapi és a mai eset közt, hogy a tegnapi esetnél az elnöknek eljá­rása által csakugyan csorbát is szenvedtek a sza­vazók, a mennyiben t. i. szavazásra nem bocsáttat­tak. Kötelességünk volt tehát a tegnapi esetnél megvédni és megóvni azok jogait, kik ezek gya­korlatában megsértettek. De itt nem az az eset fo­rog fenn, mert itt magának annak nevében, a ki nek ellenében panasz tétetett, óvást tettek azon el­járás ellen, félve az illetők, nehogy a törvénynek túlszigorú magyarázása által valami sérelmet szen­vedjenek; ezt azonban az elnök nem fogadta; el így tehát csupán az elnöknek önkényes cselekedete vonná maga után azon igen sérelmes követke­zést, hogy az illető képviselőnek választása kér­désbe vétetik. Én meggyőződésem szerint az iga­zolás mellett vag-yok. (Szavazzunk! Megsemmisítés!) Csengery Imre előadó: Mint előadónak, kötelességem, egyik körülményre nézve felvilágo­sítást adni. Mik ép magyarázza egyik vagy má­sik képviselő a törvénynek ide vonatkozó szaka­szát, az természetesen kinek-kinek meggyőződésé­től függ. Vannak azonban oly tények, melyek megtörténtek és magyarázatot nem szenvednek. A törvénynek azon rendelete, mely szerint a másod­szori szavazás alkalmával azt kell kijelenteni meg­választott képviselőnek, a ki a másodszori szava­I zásban részt vett szavazók absolut többségét meg­nyerte , semmi magyarázatot nem szenved. (He­lyeslés.) Továbbá az, hogy itt a többség kijelentése nem ugy történt, hanem az első és a másodszori, tehát kétrendbeli szavazás eredménye összezavar­tatott ; és így a többség nem csupán csak a má­sodszori szavazásban résztvettek többsége szerint, hanem a két napi szavazás eredménye szerint mon­datott ki: ez oly t ény, mely magyarázatot szintén nem tür. (Helyes!) Az mondatott még továbbá, hogy mivel a szavazás csak a kisebbségben ma­radt két pártbeliekre szoríttatott, senkinek joga megsértve nem volt. Elkerülte talán a képviselő úr figyelmét a jelentés azon része, hol a folyamo­dók előadják, hogy igen is jogsérelem követtetett el, mert a második szavazásnál névszerint csupán csak e kisebbségben maradt két párt szavazói bo­csáttattak szavazásra; a kik pedig az első napon bármely oknál fogva a szavazásban részt nem vet­tek, vagy nem vehettek, második szavazásra nem bocsáttattak. Ez is ismét oly körülmény, melyről azt hiszem, hogy magyarázatot nem tür. (Helyes!) Azért, hogy valaki az első napon a szavazásban részt nem vett, de a másodnapiban részt venni kivánt, abból a törvény értelmében ki nem zárat­hatik. (Helyeslés.) Ezek azon felvilágosítások, me­lyeket előadni kötelességemnek tartottam. (Fölkiál­tások: Szavazzunk !) Elnök: Az osztály a választás megsemmisí­tését véleményezi; ennélfogva méltóztassanak fel­állani, a kik az osztály véleményét elfogadják. (Megtörténik.) Minthogy a többséget egész biztos­sággal kivenni nem lehetett, most méltóztassanak felállni azok, kik az osztály véleményét ellenzik. (Megtörténik.) A többség az osztály véleményét pár­tolja és így Markovics Antal választása megsem­misítettnek nyilváníttatik.

Next

/
Thumbnails
Contents