Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-40

88 XL. ülés 1861. június 8-kán. használtatik, hanem azon viszonyokra mondatik ki, melyeket a császár Ö Fölsége akart diplomája által kifejezni. Miután tehát ezt semmiesetre sem lehet magyar diplomának érteni, pártolom a szerkezetet. Bezerédy László: Csak azon észrevételemet akarom előterjeszteni, hogy már az előbb megállapított szakaszban az october 20-iki diploma előfordul. Ha már az előbbi czikkben használtuk e szót „diploma" ugy ide sem lehet más szót tenni. (Zaj.) Igen terjedelmes tömör munkában stylaris változtatásokat nem lehet tenni, miután nem tudunk reflectálni arra, mi a következő szakaszokban előfordul. (Szavazzunk!) Várady Gábor: Nem szólalnék fel, miután talán sikeretlen munka is volna a számszerinti többség ellenében indokokkal fölállani; de egy szó ellen van észrevételem, melyben én elvkérdést látok. A fóliratí javaslat 8-ik szakaszában ugyanis e szót olvasom: „többségében ;" én azt tartom, hogyha azon birodalmi tanácsban mind magyar ember ülne is, az nem többségben, hanem egészen idegen hatalom volna. En tehát ezen szót: „többségében

0 kihagyandónak vélem. Elnök: Bábesch Vincze, Bogdán Vincze és több képviselő urak a folirati javaslat 8-ik szakaszára módosítványt adtak be hozzám. A 8-ik pont ezen szavai helyébe: „nem magyar szempontból, nem magyar érdekek szerint" ezen szavakat indítványozzák: nem hazai szempontból, nem hazánk érdekei szerint." Továbbá e szó helyébe „nemzet" mindenütt e szó „ország" indítvánvoztatik. (Zaj.) Szalay László: En azt igen nagy bajnak, valóságos calamitásnak tartanám, (Halljuk!) ha mi nemzetiségi kérdésnek itt egyes szavak interpolatiója, vagy változtatása által akarnánk irányt adni. (Helyes!) De miután már fölállottam, engedje meg a tisztelt ház, hogy azt is elmondhassam, miszerint szintén nagy bajnak tartom, hogy most midőn a részletekhez szólunk, nem szorítkozunk akkor, midőn módosítványokat teszünk, csak pusztán oly módosítványokra, melyek a lényeget tárgyalják, hanem stylaris változtatásokat indítványozunk egyről egyre. Nincs az ok nélkül tisztelt ház, hogy valamennyi parliament, legalább azok, melyekről nekem tudomásom van, ily alkalmaknál mindig csak a lényegre szorítkoznak, s a stylaris változtatásokat, a mennyiben ilyenek szükségesek volnának, választmányra bízzák. Az én nézetem tehát az volna, hogy szóljunk most pusztán csak az elvekhez, a mennyiben pedig netalán szükségesnek látszanék a szavakhoz is hozzászólani, nem annyira azokhoz, melyeket már itt ismerünk, — mert hiszen nem csak mi, hanem egész Európa kimondotta megelégedését a méltóságos formára nézve, melybe ezen indítvány öntetett, —hanem netalán oly indítványokra nézve, melyek most fognak tétetni, s melyek lényegükre nézve elfogadtatnak, de melyekre nézve szükséges volna parányi stylaris változtatás: ha az egészszel készek leszünk, válasszunk néhány tagot, kik azt elolvassák, s készen hozzák a ház elé. (Helyeslés.) Elnök: A tisztelt háznak azon joga van, hogy a mely kitételeknek szerkesztését bizottmánynak kívánja átadni a szabályok szerint, ezen jogát minden alkalommal gyakorolhatja. Ráday Gedeon gróf: Osztom átalánosságban azon véleményt, hogy ha stylaris változtatások szükségesek , azok választmány által tétessenek meg. De megvallom előttem tisztában nincs, váljon lehet-e stylaris változtatásnak mondani azt, midőn az indítvánvoztatik, hogy a „diploma* helyébe „pátens* tétessék? Csekély felfogásom szerint ezt nem stylaris reflexiónak tartom, hanem olyannak, mely igen fontos, mert belőle következtetéseket lehet vonni, s igy én azt, mit Hunkár t. képviselő társunk és többen mondottak, hogy t. i. diplomát csak koronás fejedelem adhat ki, nem a stylaris reflexiók közé sorozandónak vélem. Kalauz Pál: (Zaj; Álljon el!) Csak egy perczig beszélek. Ha minden kitételnél már is nemzetiségi kérdés fog előfordulni, — mit én igen különösnek tartok, — annyira megyünk majd, hogy utoljára a kifejezést „magyar" nem is fogjuk használhatni és sz. István koronája talán polyglott koronának fog ezímeztetni. Azok közé tartozom, kik nem szívesen hallják e szót „Magyarok Istene" mert én a Magyarok Istenét a szabadság Istenének tartom, ki minden népnek Istene. De igen különösnek tartanám, ha nekünk mihelyt ily kitételek: „Magyar nemzet* vagy „magyar szempontból tekintve" előfordulnak, azokat mellőznünk kellene. Igen kérem azokat, kik ez irányban szóllottak, méltóztassanak ettől elállani, és vallják magokat magyaroknak , (Helyes!) miután a magyar érdek szintén az ő érdekük is, s e szerint a szerkezet mellett szavazok. Klauzál Gábor: Nem szólalnék fel, ha ezen kérdés, mely most előterjesztetett, és tanácskozás alatt van, már másodszor nem hozatott volna fel. — Tegnap a többség határozottan kimondotta azt, hogy midőn a fölirat a magyar nemzetről szól, a magyar nemzetet érti egész kiterjedésében minden különbség nélkül vallásra , nyelvre s nemzetiségre; s magam is igy kívántam ezen szavakat értelmezni. Ha mi e szó helyébe „magyar szempontból* ezt tennők: „hazai szempontból" összeütközésbejönne ezen egész szakasz czéljávalmert hiszen mindenkinek hazája az, a hol lakik, az osztráknak, csehnek , szilezitának van hazája. De mi itt e fóliratban épen azt akarjuk mondani, hogy: „nem magyar szempontból" azaz: „birodalmi szempontból" vagyis „a magyar korona szempontjából." Miután azok, kik e részben felszólaltak, meg vannak győződve, pedig meglehetnek győződve arról, hogy itt e teremben senki sincs, ki a nemzetiségek méltányos kivánatait egész lélekkel, szívvel, és őszinteséggel nem szeretné, nem óhajtaná kielégíteni: ne méltóztassanak ilyen fölakadásokkal midőn a „magyar," magát „magyarnak," „magyarnemzetnek* nevezi, az ellen fölszólalni , nehogy azon eszme támadjon irányunkba, mintha e tisztelt ház nem magyar ajkú tagjai magukat a magyar nemzettől izolálni akarnák; pedig meg vagyok győződve, hogy valamint az igen tisztelt képviselők között, úgy küldőik között is, nincsen senki, ki a magyar nemzettől el akarná magát vonni, Szükségesnek