Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-39

78 XXXIX. ülés 1861. június 7-kén. (Helyeslés) sőt ellenkezőleg látjuk az antediluvianus szerkezetű társas kormány kinevezését, a törvénytelen adónak erőszakkali behajtását stb. A miket bizonyára a tisztelt ház nem akar elfogadni. Nem tagadhatjuk másfelől, hogy ő Folsége csakugyan kinyilatkoztatta, miszerint mind azokat, miket fölemlítettem, tenni akarja. Nézetem szerint tehát a harmadik pont így lenne formulázandó: „ekkor Fölséged úgy nyilatkozott, hogy az eddig követett absolut-rendszert félrevetve, az alkotmányosság ösvényére óhajt lépni és népeinek sorsukat saját kezükbe fogja visszahelyezni." Itt „visszahelyezés" szóval akarnék élni, a „letenni" szó helyett; mert a „letenni" könnyen azt fejezhetné ki, mintha ő Felsége jóakaratától függne a népek sorsát saját kezeikbe letenni vagy nem. — Nem is motiválja az eszmét azon kifejezés, főkép Magyarország népeit tekintve, melyeknek mindig kezeikbe volt letéve saját sorsuk, tehát csak visszahelyezni lehet sorsukat kezeikbe, kivánom tehát, hogy a tisztelt ház a „visszahelyezni" szót fogadná el: (Felkiáltások: Jól van! elfogadjuk!) Csengeri Antal: Ha ezen pontot méltóztatnak összefüggésben venni azzal, mi az előbbiben mondatik (fölolvassa), úgy fogja találni a tisztelt ház, hogy emez utóbbi eszme ad az előbbi pontnak súlyt. Elnök: A harmadik szakasz egy uj módosítvány által levén megtámadva, ez iránt szavazás szükséges. Első kérdés minden esetre, hogy megáll-e a szerkezet vagy nem ? de előbb méltóztassanak a módositványt még egyszer meghallgatni. (Tanárky jegyző olvassa Tisza László módositványát: „ekkor Felséged úgy nyilatkozott: hogy az eddig követett absolut-rendszert félretéve, az alkotmányosság ösvényére óhajt lépni s népeinek sorsukat saját kezükbe fogja visszahelyezni") — A szavazásra kitűzött kérdés az: elfogadtatik-e a harmadik szakaszra nézve a fölirási javaslat szerkezete vagy nem ? Kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Sokan felállanak.) Bátor vagyok kérni, hogy a második kísérletet is megtehessük a szavazásra nézve. Álljanak fel tehát azok, kik a szerkezetet nem fogadják el. (Felállanak) ügy látom, hogy a szerkezet mellett van a többség. Most következik a fölirási javaslatnak negyedik szakasza, melyet jegyző úr fel fog olvasni. Tanárky Gedeon jegyző felolvossa a fölirási javaslat negyedik szakaszát, mely igy szól: „Összegyültünk mi is, mint a magyar nemzet képviselői, hogy alkotmányos működésünket ismét megkezdjük s első lépésünk fájdalmas fölszólalás, melyet Fölségedhez intézünk, nem a múlt idők szenvedései miatt, mert azokra fátyolt vetünk, hanem azon jogtalanságok miatt, mik most is fönállanak s miknek azonnali elhárítása nélkül sem alkotmányunk visszaállítását, sem átalában az alkotmányosságot lehetőnek nem tartjuk." Elnök: E szakaszra névé két módosítvány van beadva. Legelőször érkezett hozzám Maróthi úr módositványa. Maróthy János: Én e pontokban némi nemzetiség' — és jog-ellenes kitételt látok; mert az van kimondva: „a magyar nemzet képviselői," holott mi nem a magyar nemzet, hanem „ az ország képviselői" vagyunk, és továbbá ezen kitételt: „hogy alkotmányos működésünket ismét megkezdjük," kihagyatni szeretném , mert a részek nincsenek képviselve, és igy nem vagyunk még az alkotmányosságban, E kifejezésben pedig: „melyet Fölségedhez intézünk, nem a múlt idők szenvedései miatt, „mert azokra fátyolt velünk" ez utóbbi négy szót hasonlóan szeretném kihagyni, és úgy módosítani, miként módosítvány ómban kitettem. Kérem méltóztassék fölolvasni módositványomat, melyet beadtam. Tanárky Gedeon fölolvassa Maróthy János következő módositványát: összegyültünk mi is Magyarország nemzeteinek képviselői és első lépésünk fájdalmas felszóllalás, melyet cs. Fölségedhez intézünk, nemcsak a múlt idők szenvedései miatt, hanem azon jogtalanságok miatt is, mik most is fönállanak." Vajay Károly: Mindenekelőtt kéjelentem , hogy az indítványt megtámadni nem akarom, hanem , — mikép már egyszer kifejezem magamat — ha lehet, szeretném azt erősebbé tenni. A negyedik pontba ezen szavak után „a magyar nemzet

u óhajtanám tenni: egy részének képviselői. (Zúgás.) Azt nem lehet mondani, hogy Erdély nem tagja a magyar nemzetnek; azt pedig szintén nem lehet mondani, hogy Erdély itt van. E szavak helyett: „mert azokra fátyolt vetünk; — miután kimondatott, hogy azokra fátyolt vetni nem akarunk — Maróthy János t. képviselő úrral egyetértőleg e szavakat óhajtanám tétetni: „bár azokra vérző szívvel emlékezünk." Lukinics Mihály: En a szerkezetből e szavakat: „melyet Fölségedhez intézünk, nem a múlt idők szenvedései miatt, mert azokra fátyolt vetünk, hanem..." kihagyatni szeretném, s ezen módositványt vagyok bátor indítványozni: „Összegyültünk mi is, mint a magyar nemzet képviselői, hogy alkotmányos működésünket ismét megkezdjük s első' lépésünk fájdalmas fölszólalás azon jogtalanságok miatt, mik most is fönállanak." Halász Boldizsár: En azt tartom, hogy mi nem képviseljük a nemzetet, hanem ha mindenki meglett volna híva, ki jog szerint ide való, akkor képviselnők az egész országot, de országgyűlésünk jelen helyzetében pártolom azon módositványt, hogy egy részét — de nem a magyar nemzetnek, hanem — Magyarországnak képviseljük. Mi a fátyolt illeti, erre nézve egyetértek Maróthy János t. képviselő úrral, hogy t. i. ne legyünk