Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-35

XXXV. Ülés 1861. június 3-kán. 5 nehéz terheit ösmerjük. Egy erős Ausztria állana most; egy erős Magyarországgal karöltve a világgal szemközt , mintegy bevehetlen Gibraltár a népek miihóinak tengerében, mig igy, ezen egykor, de csak a Magyarországgal testvéri frigyben hatalmas Ausztria, prédára kiszemelt tárgya az európai politikának, az erő' sebbeknek, hatalmasabbaknak, kik osztozkodni törekednek, "készülnek fölötte, mmt osztozkodtak egykor Krisztus ruhái fölött! - , Hogy ez igy van, nem a mi, hanem azon szerencsétlen traditionalis német politikának bűne, mely Magyarországban századok óta követtetik, mely sokkal szűkebb keblű, mintsem méltányos, sokkal önzőbb, mintsem igazságos tudna lenni, melynek az az érdeme, mint Deliláé, hogy megfosztotta Ausztriát saját erejétől, midőn bennünket erőtlenné kivánt tenni. . • • ' ' A német kormányférfiak bécsi politikájának egység utáni törekvése, a szolgaság egysége utáni törekvés volt mindig, mely nem azt akarta, hogy a népek egyenlőn szabadok, hanem egyenlőn szabadság-vesztettek legyenek, mely az egyenlőséget ugy értelmezte, mintáz 1848-ki együgyű földművelő, ki azt kérdezte: hát kérem, most, miután egyenlőség van, a nemes ember is bot alá esik ? A német atyáskodó kormányférfiak is a helyett, hogy ugy magyarázták volna az egyenjogúságot, hogy miután mi bkunk, a többieknek is kell bírni szabad alkotmánynyal, — ugy értelmezték azt: hogy miután a többi országok nem dicsekedhetnek szabad constitutionalis intézményekkel, fosztassunk meg mi is azoktól. Es igy. nem a szabadság, hanem a szolgaság „Gleichberechtigung"-ját értették mindig. (Ugy van!) A német bécsi státusférfiak, ha nem is mindent, hanem sokat örököltek Caligula nézeteiből, elveiből , politikájából. Ez azt akarta, hogy bár csak volna birodalma minden lakójainak összesen egy feje, hogy azt egy csapással leütni lehessen; ugy azok azt akarnák, hogy mind azon országoknak, melyek egy családból bírják fejedelmeiket, egy alkotmányuk, egy Reichsrathjuk legyen, hogy azt egy nyomással elnyomni lehessen, és e tekintetben sokat hasonlítanak egyszersmind a delphinhez, mely nyugodtan nézte mint veszi föl magába a czápa a tenger kisebb lakóit, gondolván magában, minek falja ő egyenként azon apróbb teremtéseket föl, nem érdemes fáradnia, hadd falja föl azokat a czápa, és aztán ennek neki rohanván , bimi fogja valamennyit. Valóban kényelmes és okos politika, mely valamint 1849-ik évben az „octroyrte Verfassung"gal sikerült, fog bizonyosan 1861-ben a Reichsrathtal is sikerülni, ha ez tudniillik ugy alakuland, mint oda fenn kivannak. Hogy lássuk, miszerint a német bécsi kormány, mindent akart velünk tenni, csak nem boldogítani ; hogy szemei mindig rajtunk csüngtek, de csak mint a csörgőkígyóé, mely a tárgyat, melyre szemeit mereszti, prédájává szemelte; hogy szeretett, miként Saturnus, ki magzatjait egyenként elnyelte; hogy atyai és civilisatori gondoskodásának szeretete olyan volt mindég mint a majomé, mely magzatját csupa szeretetből agyonnyomja; hogy lássuk továbbá, miszerint hazánkban szüntelen a reactio tüzét szitogatta, azt idegenekkel elözönlötte, a szabadság eszméit üldözte, és minden lépései alkotmányos önállásunk ellen voltak intézve, melyet nemzetünk egy perezre sem, egy alkalommal sem adott fel; nem fog ártani ezen német bécsi kormány múltjának kis szűk rámába szorított tükrét elejébe tartani, melybe hiszem , nem nagy büszkeséggel tekinthet, hacsak Herostratesi dicsőségre igényt nem tart, melyet, őszintén megvallva, irigyelni nem tudnék tőle. Nem százados sérelmeink élősorolását akarom megkezdeni, mert tudom, hogy ezt megkezdeni igen könnyű, de bevégezni lehetetlen; nem a reeriminatiók terére akarok lépni, mert nem akarnék szerecsent mosni: hanem csak megemlíteni akarom futólag egyszersmind azt is", hogy fejedelmeink nem mint hódítók egy vesztett csata után vonultak be Buda ős várába, hanem mint a nemzet által a trón elfoglalására meghívott fejedelmek. ,'_', Bizonyítja ezt történetünk: Miután a vészteljes mohácsi csata után I-sŐ Ferdinánd nyilt levélben az országot biztosította volna, hogy annak jogait, szabadságait tiszteletben tartani, megvédeni fogja, 1526-ik évben Decemberhó 26-kán királyul választatott. A budai országgyűlésen pedig magát az ország jogainak tiszteletben tartására és annak oly módoni kormányzására, hogy soha senkinek oka ne legyen választását megbánni, magát újra lekötelezvén, újra megválasztatott, és 1527-ik évben novemberhó 3-án meg is koronáztatott. De mitől elődeink féltek, már nagyon is hamar, habár nem is egészen váratlanul, beteljesedni kezdett. Idegenek kezdtek befolyni az ország kormányzatának ügyeibe, és Ferdinándot a magyar királyt nem ennek, hanem a német fejedelemnek tanácsosai vették körül, minek következtében nem sokára keserű panaszok keletkeztek az országban, melyek azóta egyre keserítik nemzetünk biís lelkét. Már az 1546-iki pozsonyi országgyűlés tisztán kijelentette, hogy mindaddig nem lesz béke, mig a király az országban lakni és a békéről s rendről személyesen és nem a német tanácsosok tanácsa szerint gondoskodni nem fog, kérvény intéztetvén egyszersmind a királyhoz, hogy Törökországgal nem német, hanem magyar követek által al. kudozzék. Miksa alatt a német kormányférfiak befolyása nőttön nőtt, kik a mostani politikát már akkor köEépv. ház napi. II. k. á .-•