Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.
Ülésnapok - 1861-39
XXXIX. ülés 1861. június 7-kén. 65 AJLA.IA* « ORSZÁGOS liLES. Június hó 7-én délelőtti 10 órakor. Elnök .• Az ülés megnyittatik. A mai jegyzökönyvet Tanárky jegyző úr fogja vezetni, a szólam kinánókat pedig Csengeri úr jegyzendi föl. Mindenek előtt a tegnapi ülés jegyzőkönyve fog hitelesíttetni. Ignjatovits Jakab jegyző felolvassa a tegnapi ülés jegyzőkönyvét, melyre semmi észrevétel sem tétetik. Elnök: A jegyzőkönyv e szerint meghitelesíttetik. Csanád megyének közönsége kéri a t. házat, hogy Széchenyi István gróf érdemeinek elismerése, s a nemzet hálája jelen országgyűlésen alkotandó törvények első czikkébe igtattassék. A kérvényi bizottmányhoz lészen kiadandó. A tegnapi napon a jegyzőre nézve véghezvitt szavazás eredményét vagyok bátor bejelenteni: Beadatott 202 szavazat, ezeknek liasonfele: 101 esett Bánó József úrra, Tóth Vilmos képviselő úrra 90, a többi 11 egyébb képviselőkre: 2, 3, 4-óvel. Ezen eredményből kitetszik, hogy átalános szótöbbség senkire , azok közöl, kikre szavazás történt, nem nyilatkozott, s minthogy a szabályok értelmében átalános szótöbbség kívántatik, véleményem az lenne, hogy a szabályok értelmében a két legtöbb szavazatot nyert képviselőre , úgymint Bánó József és Tóth Vilmos urakra újra kellene szavazni, hogy az átalános többség kitessék, s erre nézve tán a holnapi napot lehetne kitűzni. (Helyes!) Áttérve most a napi renden lévő tárgyra, a beadott fölirati javaslat czikkenkénti tárgyalására; itt mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy Nyáry Pál képviselő úr módosítványt adott be a felirati javaslat 7-ik lapjára vonatkozólag, e szótól kezdve: .,De miután Felséged" e szóig: „megszüntetését sürgetjük" (Felkiáltások : Nyomattassék ki!) Ha méltóztatnak rendelni, ki fogom nyomatni, hogy .annak idejében, midőn tárgyalásra kerül, közöttünk meglegyen. Mindezen módosítványokra nézve bátor vagyok a t. háznak figyelmébe ajánlani: hogy szorosan véve a módosítványok kinyomatása nem szükséges, nem is eszközölhető mindig; igen czélszerü azonban főkép hosszabb és részletesb módosítványoknál; — ha tehát a t. ház beleegyezik, ezen módosítván^ is ki fog nyomatni és a tagok közt kiosztatni, de nem azon czélból, hogy az az országgyűlési irományok közé soroztassék, s azért szám nélkül fogom kinyomattatni. (Helyes!) Most a napi renden levő tárgyalást fogjuk megkezdeni, a fölirati javaslatot Tanárky jegyző úr fogja fölolvasni. Tanárky Gedeon jegyző olvassa a fölirati javaslat megszólító czímét: mely így szól: „Fölséges császár és király." . Bónis Sámuel: A fölirati javaslatnak ezen megszólító cziméhez: „Fölséges császár és király" van észrevételem. Én e czímből ezen két szót: „és király" kívánnám kihagyatni (Helyes!) és pedig azért, mivel az ország képviselői ezen czímmel csak a megkoronázott magyar királyt illethetik; de kívánnám azon két szót kihagyatni óvatosságból is, mert ha ezen országgyűlés eredménytelenül oszlatnék fel, ezen czím odaadása idővel ellenünk érvül fog fordíttatni: s így csak ezt kívánom meghagyni: „F ö 1 s éges császár!" Van ugyan egy indítvány előttünk, mely ezen megszólítást ajánlja: „Fölséges úr!" ezt azonban részemről nem pártolhatom, mert ezen czímet kiki úgy magyarázhatja, mint neki tetszik; mi pedig világosan kimondtuk, hogy a tényleges hatalomhoz akarunk szólani; ezen czím alatt pedig: „Fölséges úr", ha azzal az ország képviselői élnek, mindig a király értetik. Ha a tényleges hatalomhoz fölírunk, az a császár, írjuk tehát: „Fölséges császár!" (Helyes!) és egyúttal kívánom, hogy mindenütt, a hol a felirati javaslatban ezen szó „Fölséged" előfordul, tétessék elibe ezen szócska „császári". (Helyes!) Eépv. háü napi. Ií. k. * '
