Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-38

XXXVIII. ülés 1861. június 6-kán. 50 ben kijelenteni. (Helyeslés) Most átmennénk a június hóra elkészitett költségvetésre. Keglevieh Béla gróf jegyző majd fölfogja olvasni. , Fölolvastatik a háznak június hóra eső költségvetése. Elnök: Nem tudom bele méltóztatik-e nyugodni e költségvetésbe? (Közfelkiáltás: Helybenhagyjuk!) Egyszersmind bátor volnék felszólítani a tisztelt házat, adatnék az illető bizottmánynak ismét utasításba, hogy a júliusi költségvetést előre készítse el, mert a júliusi költségvetésben a lakbéri összeg is újra meg fog említtetni. Méltóztatik ebben megnyugodni ? (Helybenhagyjuk!) Most jőnek a hátra levő igazolási esetek. Szilágyi Virgil előadó úr fölkéretik jelentésének megtevésére. (Halljuk!) Szilágyi Virgil előadó fölolvassa a kilencztagű állandó igazolási bizottmánynak Batthyány Zsigmond gróf zalamegyei szentgróti kerületbeli és Bika Simon biharmegyei élesdi keriiletbeli képviselők megválasztatására vonatkozó javaslatait, melyek szerint a hiányok pótlása végett visszaadott jegyzőkönyvek most kiigazítva újra beadatván, a nevezett képviselők igazolandóknak véleményeztetnek. (Egyértelmüleg helybenhagyatik). Fölolvastatik a bizottmánynak Simonyi Ernő nyitramegyei privigyei kerületbeli képviselő megválasztatására vonatkozó, — és az illetőt igazolandónak véleményező javaslata, mely hasonlóan közfelkiáltással elfogadtatik. Olvastatnak a Bánffy Elek báró krasznamegyei zilahi kerületbeli képviselő megválasztatását illető irományok és a bizottmány véleménye, mely szerint vizsgálat rendelendő el. Elnök: A bizottmány Bánffy Elek báró megválasztatására nézve vizsgálatot vél rendelni. Méltóztassék nyilatkozni, vájjon elfogadtatik-e ezen javaslat? (Felkiáltások: Jól van!) Décsey László: Megvallom, hogy Zilah város ezen fölszólalásaBánffy Elek képviselőtársunk megválasztására nézve, nem volt előttem váratlan, nem pedig azért, mert mint sokan velem együtt visszaemlékeznek, 1848-ban midőn szintén Zilah városa a hozzá törvényszerüleg csatolt Krasznamegye egy részével képviselőt választott, már az akkori eljárásából kitűnt, hogy ezen város a hozzá törvényszerüleg csatolt Krasznamegye részével együtt választani képviselőt nem akar, s hogy az ily módoni választással megelégedve nincsen; még pedig azért, mert Zilah városának, mint a régi időkben Erdélyhez csatolt, de mégis Magyarországhoz törvényesen tartozó városnak külön képviseletijoga volt az erdélyi országgyűlésen, és most a képviselet azon változtatásában, hogy Kraszna megye egy részével válaszszon képviselőt, jogsérelmet lát, sőt a mint tudom és a hírlapokban is olvastam, a képviselőházhoz folyamodványt is nyújtott be az iránt, hogy neki a régi képviselőségi jog adassék vissza, és hogy Kraszna megye azon részétől szakasztassék el. Már 1848-ban, mint mondám, igen hibás eljárás történt a követválasztásokra nézve, jelesen Krasznamegye -egyik része külön követet választott, hajói emlékszem Lázár Jánost akkori alispánt s Zilah városa is külön képviselőt választott Sámi Lászlót; a minek következése az lőn, hogy az akkori képviselőház mind Lázár mind Sámi választását megsemmisítette, s csak később kölcsönös egyezkedés folytán s hosszas correspondentiák következtében történhetett 1849-ben február hó végén a választás, s az elválasztott képviselő csak martíus hóban foglalhatta el képviselői állását Debreczenben. Mindezek után tehát tisztelt ház, nem volt előttem váratlan Zilah városának felszólalása, melyet most azzal indokol, hogy nem volt vele kellőleg tudatva a követválasztás határnapja. Részemről nem birom fölfogni, hogy miután a választás főhelye Zilah városa, az összeírás Zilahban töicént, a reclamatio helyéül Zilah városa volt kijelölve, szóval ott történt az egész eljárás, és mint a jegyzőkönyvből kiviláglik a szavazás reggel 10 órakor kezdődött, és másnap reggeli három órakor végződött: hogy miképen lehessen azt következtetni, hogy Zilah városával nem volt kellőleg tudatva a képviselő választásának határnapja. (Ügy van!) Megvallom, az igazoló bizottmánynak véleményét, mely szerint vizsgáló bizottmányt nevezzünk ki, nem oszthatom, mert tökéletesen helyesnek találom a jegyzőkönyvet s részemről Bánffy Eleket igazolt képviselőnek óhajtom tekintetni. (Helyes!) Bagossy Sándor: Nem bocsátkozom azon eljárásoknak vitatásába, melyek a kérdésben forgó képviselőtársunk megválasztatása körül és alatt történtek, mert ugyanazon a napon történvén az én megválasztatáson! is, az ottani eseményeknek szemtanuja nem lehettem. A mely okok Bánffy képviselőtársunk ellenében főihozattak, azok a tisztelt ház előtt felolvastattak, és méltóztattak azokból nézeteiket megállapítani. De én tisztelt ház, egy mellékokot látok, melyet szó nélkül nem hagyhatok. A főok ugyanis nem annyira a választásban magában, mintáz 1848-ki V-ik törvény czikkben rejlik, mely Krasznamegye és Zilah városa között folytonosan súrlódást és ingerültséget tartott fenn. Én 1848-ban a pozsonyi országgyűlésen látván azon összeütközést, melyet ezen törvényczikk előidézett, eziránt szót emeltem s kiigazítását kívántam. Fölemlítettem, hogy helyiségi tekintetben is mi anomália van a beolvasztásban, mert Zilah városa soha sem volt kiegészítő része Krasznamegyének, hanem Közép-Szolnokmegyének fővárosa volt, s geographiai helyzeténél fogva Krasznamegyével szorosabb érintkezésben sincsen. Krasznamegyéhez sohasem tartozott s mindig Közép-Szolnökrrsgyébe volt bekebelezve, s igy helyhatóságilag sem lehet Krasznamegyével összeolvasztva. En tehát látván ezen anomáliát, szorgalmaztam, kértem s íolfejtettem annak okát, hogy az országgyűlés igazítsa ki a fónnemlitett torvényczikket. De én — és e részben az akkori törvényhozók emlékezetére hivatkozom, kikkel együtt valék Pozsonyban, s kik közöl többeket szerencsém van személyesen ismerni, 15*