Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-57 - 1861-58

240 LVIII. ülés 1861. július 10-kén. zottmányt is kiküldeni. Ezen bizottmány akkor értekezett velünk, a mikor az országos bizottmány teendőjét elvégezte, s jelentését már beadta. Ennek méltóztassanak tulajdonítani, hogy az ezen tárgyra vonatkozó körülmények nincsenek kijelentve a bizottmány jelentésében. A városi választmány velünk értekezvén, egész készségét nyilvánította ismét a város részéről a szükséges pénzösszeg előlegezésére, s bár előre megmondottuk, hogy noha 180,000 ezer ftra van tervezve a költség, de bizonyosan többe is bele fog kerülni, mind a mellett a város azt egész készséggel teljesíteni ajánlotta, mert nemcsak a haza érdekét, de Pestvárosának érdekét is látják abban, hogy a fővárosban legyen készen bármily körülmények között is egy oly kénj^elrnes helyiség, a hol az országgyűlés tartathas. sék. (Ugy van!) Erre nézve a város részéről csak azon egy kérés intéztetet a bizottmányhoz, hogy miután a város a beruházandó összeg iránt semminemű más garantiát nem kíván, mint, hogy mondja ki a képviselő- és felsőház egy országos határozatban azt, miszerint majd a mikor az országnak módjában lesz visszatéríteni az előlegezett összeget, az visszafizetendő lesz. (Éljenzósek). Azt hiszem, ezen hazafiúi áldozatkészségét a városnak méltányolni kell. (Ugy van!) Ámbár Pestvárosának leginkább érdekében van, hogy itt legyen az országgyűlés, de ez egyszersmind a nemzet és haza érdeke is. (Igaz!) Nemzet és haza érdekének tekintem részemről már azért is, mert az 1848-diki törvények rendelik : hogy a magyarhoni országgyűlés csak Pesten tartathatik, és ennek van megfelelve azáltal, ha egy szükséges s kellő kényelemmel felszerelt helyiségnek mielőbbi felállításáról gondoskodunk, már azért is, nehogy bármi körülmények között és meglepetések következtében azok, kiknek nem lehet kedvükre, hogy itt legyen az országgyűlés, nehézségül és okúi felhasználhassák azt, hogy Pesten országgyűlés tartására alkalmas hely nincsen. Ezek főkép azok, a melyeket a bizottmány! vélemény indokolására előadni szerencsém van. Még egy körülményt nem hagyhatok említés nélkül, (Halljuk!) annyival inkább, mivel a kiküldött bizottmány eljárása némikép nem helyeseltetik Kauser építőmester által, ö azt állítván, mintha t. i. iránta a bizottmány méltányos nem lett volna. Erre azt jegyzem meg, hogy midőn a bizottmány kimondta azt, miszerint az országgyűlés közös érdekében látja, gondoskodni a mélt. Főrendek részére is helyiségről, tehát oly ideiglenes országház építését tartja czélszerünek, melyben az összes országgyűlési törvényhozás működhessék, — ekkor Gorove bízottmányi tag, s tagtársunkat kérte íel a bizottmány, hogy miután Kauser építőmester már egy, csupán a képviselőház számára alkalmas tervet bemutatott, közölje vele e körülményt a végett, hogy ö is dolgozzon ki tervet mind a két ház számára. Ez kellő időben, a választmányi munkálat befejezése előtt egy pár héttel közöltetett vele, de ö nem dolgozta át tervét, s mégis aziránt panaszkodik, hogy nem volt fölszólítva. Ezzel tartoztam a bizottmány eljárásának igazolására. Miután a bizottmány előadásában ki vannak fejtve mind azon okok, melyek javaslatát indokolják, nem akarom azokat most ismételni, és csak befejezésül sorolom elő azon végzéseket, melyeket a választmány jelelentésében javaslatba hoz, úgymint : mondja ki határozatilag a ház, hogy a magyar kir. egyetem által tett ajánlatot méltánylattal fogadja s biztosítja az egyetemet, hogy ha az állandó országház fölépülend, a fölajánlott hely az egyetemnek vissza fog adatni. A másik az, hogy a ház mélt'nyos elismerését Pestváros irányában fejezné ki s egyszersmind biztosítaná arról, hogy mikor az ország a város által előlegezett költséget visszatérítheti, az vagy az országos pénztárból, vagy más módon vissza fogja téríteni. A harmadik : határozza meg a ház azon tervet, mely szerint az ideiglenes országház építendő lenne. A negyedik határozatra nézve azon javaslatot teszi a t. háznak, (Halljuk!) hogy miután az ideiglenes országházban mind a két ház részéről van helyiségről gondoskodva, szükséges a helyiségre nézve országos bizottmányt nevezni ki ; ennélfogva azt javasolja, hogy egy 5 tagú országos választmány neveztessék ki, (Halljuk!) — melyhez a mélt. Főrendek is neveznének tagokat, és ezen választmánynak legyen feladata a kivitelről gondoskodni, s ennek következtében, 5-ször azon szempontból is, mintán a munkálatban országos biztosításról van szó, azt javasoljuk, közöltessék a határozat hozzájárulás végett a mélt. főrendekkel is, — s végre, hogy mind a magyar kir. egyetem, mind pedig Pestvárosa a reájok vonatkozó határozatról elnökileg tudósíttassanak. (Éljen!) Bónis Sámuel: Én igen helyesnek tartom a bizottmány eljárását, és helyesnek tartom mindazon okokat is, a melyeket az előterjesztett tervek választására nézve ott előhozott ; azonban , ámbár magam is meglehetősen érzem ezen helyiség alkalmatlanságát, még is azt tartom, hogy ezen kérdés tárgyalását mindaddig'^el kellene napolni, mig a resolutio, azaz : a válasz, Bécsből le nem érkezik ; (Helyes!) és pedig azért, mert nem kívánok se azon hazafiúi készséggel visszaélni, mit Pestváros a haza irányában tanúsított, se nem kívánom azon helyiséget az egyetemtől ok nélkül elfoglalni, előbb, mint arra szükség volna. Meglehet,-hogy azon válasz, azon nyilatkozat, mit Ö Felsége az első leiratában igért, igenis oly őszinte leend, hogy országházra szükség nem lesz (Ig

az •) A mi azon argumentumot illeti, mely szerint ha más országgyűlés hivatik össze, akkor legalább ürügyül nem hasznaitatnék fel az : hogy Pesten nincsen helyiség, tehát menjenek Budára ; erre azt válaszolom, hogy hitem szerint, ha az újonan összehívandó országgyűlésnek nem lesz annyi hazafiúi érzelme, hogy a törvények nyilt rendeletét megtartsa, akkor akár miiyen ideiglenes országház építtessék Pesten, az nem fogja azt elzárni attól, hogy Budára át ne menjen. (Zajos helyeslés.)