Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-57 - 1861-58

LVni. ülés 1861. július 10-kén. 2S7 felejthetetlen emlékű hazánkfia Teleki László gróf halála fölött. Továbbá eddigi hallgatásának okául föl­említi, miszerint csak most alakult meg — mint alkotmányos testület ; de annál kedvesebben emlékezik most, elhunyt hazánkfia tetteiről és emlékéről. Kedves tudomásul vétetik. Egy névtelen kérvény érkezett be, mely a deák nyelvnek újbóli behozatalát tárgyazza, (Halljuk !) de oly rosziil van irva, hogy csaknem lehetetlen olvasni. (Derültség.) Ghyczy Kálmán : (Halljuk!) Legközelebbi kiküldetésemről, melylyel megtiszteltettem , t. i. a folyó hó 6-kán kelt föliratnak Ö Felsége kezéhez a felsőház elnöke gróf Apponyi György úr ö nagyméltóságával együtt eszközlött átadásáról,— mely ügyben ez alkalommal a múltkorinál szerencsésebb sükerrel jártunk el, — kötelességemnek ismerem a t. ház előtt jelentésemet benyújtani, s bemutatván, azt felolvastatni tisz­telettel kérem. (Atalános éljenzés.) Jelentés a f. hó 6-kán kelt Fölirásnak ö Felségének lett átadásáról : „Az országgyűlés mind a két házának egyértelmű határozata által, a f. hó 6-kán kelt fölirásnak Ő Felségének személyesen leendő átadására a főrendek elnöke nagymit. gróf Apponyi György tirral kiküldve levén, miután kiküldetésünk Ö Fölségének gróf Apponyi György úr által táviratilag bejelentetett, s e jelen­tés következtében f. hó 7-én szinte táviratilag arról értesítettünk, hogy ő Felsége bennünket a fölirás átvé­tele végett f. hó 8-kán kegyelmesen fogadni méltóztatik; ennek folytán azonnal útnak indulván, £ hó 8-kán az evégre kijelölt s tudtunkra adatott délután két órakor a cs. k. várlakban megjelentünk s ott keresztül menve az előszobákon, melyeknek elsejében számosabb udvari házi tisztek, másodikában pedig több cs. kir. belső testőrök állottak, ö Felsége által belső szobáinak egyikében következő módon fogadtattunk : ,,ő Felsége a nevét viselő huszárezrednek egyenruhájában panyókásan és karddal övezve, s nmlt. báró Vay Miklós, gróf Széchen Antal, Szőgyéni László és első hadsegéde gróf Crenneville Boulier Ferencz urak által környezve állott, midőn elejébe bocsáttattunk s ez alkalommal Ö Felségét gróf Apponyi György úr, a következő beszéddel üdvözölte : „Felséges Császár és Király ! Legkegyelmesebb Úr ! Az országgyülésileg egybegyűlt Magyaror­szág főrendéinek és képviselőinek megbízásainál — és Felségednek legkegyelmesebb engedelménél fogva, szerencsénk levén Fölséged előtt megjelenhetni a végett, hogy az országgyűlésnek föliratát mély alázattal átnyújthassuk, — szoros kötelességünknek ismerjük Fölséged előtt kinyilatkoztatni : miszerint az országos főrendek és képviselők, Fölségednek múlt hó 30-kán kelt legkegyelmesebb leiratából annál nagyobb fájda­lommal értették meg az okokat, melyek a föliratnak elébbi átnyujthatását akadályozták, minél távolabb estek czéljaik, Fölséged fejedelmi jogainak bár mikénti félreértésétől, avagy kétségbevonásától ; mit is tényleg bebizonyitandók, siettek Fölségednek legmagasabb akaratát betölteni, és közakaratból eredt egy­hangú végzéseik által eltávolítani mindent, a mi az abbeli magyarázatnak alkalmul, és az érintett akadály­nak okúi szolgált ; mitsem óhajtván buzgóbban, mint azt, hogy őszinte felszólalásuk, mielőbb vehesse igénybe Fölségednek legmagasabb figyelmét és igazságszeretö méltánylatát; a legalázatosabban esedezvén Fölséged előtt : hogy az ezen föliratban nyiltszívüen kifejtett, a trón és hazánk javát egyiránt érdeklő ki­vánatokat atyailag méltányolni és teljesíteni méltóztassék." Ezután én ekképen szólottam : „Fölséges Császár és Király ! Legkegyelmesebb Úr ! Magyarország országgyülésileg egybegyűlt főrendéinek és képviselőinek föliratát Fölségednek ezennel mély tisztelettel átnyújtani szerencsénk van. Az országnak abban, az országgyűlése által Fölséged és a haza irányában egyiránt kötelességében álló nyílt őszinteséggel, törvényeink alapján jól kifejezett hő kivánatai foglaltatnak, melyeknek valósítá­sát épen ugy lételének és jólétének föltételéül, mint a korona hatalmának és méltóságának minden jövendő időkre szilárd biztositékául tekinti. (Zajos közhelyeslés.) Méltóztassék Fölséged az összes nemzet forró közóhajtásának tiszteletteljes nyilvánítását kegye­sen fogadni." Beszédein végeztével az országgyülésileg egybegyűlt főrendek és képviselők lepecsételt föliratát ö Fölségének saját legmagasabb kezébe átadtam, melyet Ö Fölsége átvévén, hozzánk magyar nyelven a következő szavakat intézni méltóztatott. „Megelégedéssel értettem az országos rendek és képviselőknek minap nyilvánított kívánságom tel­jesítésében tanúsított köteles készségüket. (Zúgás. Halljuk!) Remélve, hogy ugyan ily érzelemmel foga­dandják jelen fölirásra az yrszág java és népeim közboldogsága érdekében adandó válaszomat; ezt az or­szágos rendekkel és képviselőkkel mielőbb tudatni fogom." Mi pedig kiküldetésünket ekképen bevégezvén, Ö Fölségének színe elől eltávozánk. Kelt Pesten, július 9-kén 1861-dik esztendőben. Ghyczy Kálmán s. k. a képviselőház elnöke." Elnök : Ugy hiszem ezen jelentés mindenekelőtt kinyomatandó lenne (Helyeslés). Mielőtt a napi­rendre átmennénk, Ráday Gedeon gróf képviselő úr kivan szólani. Ráday Gedeon gróf: Mielőtt a napirendre átmennénk, a kérvény-bizottmány nevében van a t. ház­hoz egy alázatos kérelmem. (Halljuk!) Mi a múlt napokban minden kérvényt, melyek a kérvény-bizott­mányhoz áttétettek, átvizsgáltunk, és valamennyit tárgyaltuk is ; de a tárgyalás alkalmával tapasztaltuk, hogy azok között sok oly különböző természetű és érdekű kérvények vannak, miszerint szükséges a t. ház felhatalmazását ós beleegyezését alázattal kikérni, a végett, hogy azon kérvényeket, melyek leginkább égetők és inkább egyesek érdekeit tárgyalják és érintik, mint péld. : árvaügyek és hasonlók külön soroz­Képv. ház napi. II. köt. 60

Next

/
Thumbnails
Contents