Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-54 - 1861-55

LV: ülés 1861. július 5-kén. 231 Elnök: A jegyzőkönyv eszerint meghitelesittetett. — A mai ülés tanácskozásának tárgya azon ke­gyes leirat, mely a hétfői ülésben kihirdettetett; — Tanárky jegyző ur föl fogja olvasni. Tanárky jegyző ur felolvassa a június 30-ról kelt legfelsőbb leiratot. Elnök: Méltóztassanak a tisztelt háznak tagjai erészbeni véleményüket nyilvánitani! Hunkár Antal: Tisztelt ház! (Halljuk!) megvallom, ezen kegyelmes leirat általi fájdalmas megle­petésemet el nem titkolhatom. Én azt látom, hogy Bécsben elfelejtették vagy nem jutott eszökbe, hogy V. Ferdinánd császárt és király ö Felségét, már az 1848-ki országgyűlés is „Felséges ur"nak szólította, és azért az országgyűlést semmi neheztelés nem érte. A mi tehát most történt, ezt én nem vehetem máskép, mint félreértésnek és balramagyarázásnak. Hogy azonban czélt érhessünk föliratunkkal, szükséges, hogy elhárítsuk és kiegyenlítsük az akadályokat. Miután azonban a fölirat, melyet O Felsége visszaküldött, már most nemcsak a többségé, hanem az egész háznak arra kell törekedni, hogy a nemzet jogos követeléseinek fölvilágositása, minélelöbb Ö Felségének kezeibe jusson, Ö Felsége pedig amint a leiratban nyilatkozott — annak tartalma fölött mielőbb nyilat­kozhassék. Van szerencsém tehát a tisztelt háznak egy javaslatot bemutatni, mely igy szól: (Halljuk!) „Mond­ja ki a ház, (olvassa) mikép fájdalmas megütközéssel vette a képviselőház, hogy az országgyűlés fölirata, a ház szándokától eltérő értelmezés miatt Ö Felsége által visszautasittatott; nem akarván azonban magát azon vádnak kitenni, mintha gátul szolgálna abban, hogy Ö Felsége a jelen leiratban tett ígéretéhez képest a fölirat lényegére nézve őszintén nyilatkozzék, azt ugy, mint eredetileg javasolva, és az indítványozó ál­tal módosítva volt,, felküldeni határozza". (Helyes!) Ha méltóztatik a tisztelt ház a föliratot elfogadni: akkor a két elnök megbizathatik, hogy azt, az az 1790-iki országgyűlés szokása szerint borítékba bepecsételve és czimezve Ö Felségének átadja, (Atalá­nos egyhangú zajos helyeslés.) Elnök: A szólásra nem levén senki följegyezve, bátor vagyok kérdezni, kiván-e valaki ezen indít­vány ellen szólani? (Fölkiáltások. Nem!) A tisztelt ház tehát ezen indítványt elfogadja, (Elfogadjuk!) Lónyay László: (Zaj, Halljuk!) Távol vagj^ok attól, hogy legkisebb ellenvetést tegyek ezen fölirat elküldése ellen, mely a nagy többség által elfogadtatott; de méltóztassanak megbocsátani, hogy aggodal­mamat el nem oszlathatom, miszerint mindjárt a praeambulum után következő ezen néhány szó, valóság­gal ellenkezik, az mondatván ugyanis: „hü Magyarországunk és ahhoz kapcsolt részek zászlósainak, egy­házi és világi főrendéinek, és képviselőinek, kik az általunk 1861-ki april 2-ra összehívott országgyű­lésen egybegyülvék". stb. Ez nem történt meg, mert a kapcsolt részek az országgyűlésre nem hivattak meg, s igy talán nem hibáznánk (Nagy zúgás és hangos „Maradjon fölkiáltások után a szónok a szólás­tól eláll.) Elnök: A ház többsége eszerint az indítványt elfogadván, jegyzőkönyvbe fog iktattatni: (Halljuk.) „miszerint fájdalmas megütközéssel vette a képviselőház, hogy az országgyűlés fölirata a ház szándokától eltérő értelmezés miatt Ö Fölsége által visszautasittatott; nem akarván azonban magát azon vádnak kiten­ni, mintha gátul szolgálna abban, hogy Ö Fölsége a jelen leiratban tett Ígéretéhez képest a fölirat lénye­gére nézve őszintén nyilatkozzék, azt ugy , mint eredetileg javasolva, és az indítványozó által módosítva volt, fölküldeni határozza". (Közhelyeslés.) Az aláírás módjára nézve ugy hiszem, hogy a tisztelt ház ez alkalommal is azon módot követ endi, melyet a legközelebbi alkalommal is követett. (TJgy van.) A fölírást a tisztelt ház határozata szerint az elnök és az, a kit a mélt. főrendi tábla evégett megbíz­ni fog, személyesen fogják Ö Felségének átnyújtani. A czim a borítékra az 1790-ik évi országgyűlésen követett szokáshoz alkalmaztatva fog iratni, és ezen alkalommal isafölirás meghitelesités végett a t, ház előtt fölolvastatni. A lepecsételés azután a két el­nök egyenes közbejöttével fog megtörténni. (Helyes!) Igy fogtam én föl a képviselőház határozatát, és ha azt jól fogtam föl, azt vélem, hogy néhány pereznyi szünet alatt ezen jegyzőkönyv is föl fog tétethetni és mai ülésben még meghitelesittetni. Elébb azonban szükséges magát a föliratot, melyet a t. ház megállapí­tott, itt a ház előtt fölolvasni. (Halljuk! Zaj.) Keglevich Béla jegyző olvassa a föliratot. — Fölolvasás után: Elnök: A szövegből kimaradt a fölírat kelte, mely azon módon, mint a múltkori föliratban volt, fog beiratni t. i. „Kelt sz. k. Pest városában Sz. Jakab hó ezen s ezen napján tartott országos üléseinkből". — És eszerint ha méltóztatik a t. háznak helybenhagyni, a jegyzőkönyv még a mai ülésben meg fog hitelesíttet­ni. (Helyes!) De elébb jelenteni kívántam, hogy a mélt. f. R. R.-hez holnap a jegyző ur fogja ezen föliratot és határozatot átvinni, s a t. ház beleegyezésével holnap déli 12 órakor ülést tarthatnánk, mert vannak szá­mos beadványok, melyeket be kell mutatnom a t. háznak s azt reménylem, hogy legfölebb egy óráig a fő­rendi üzenet vissza fog jöni; és a mennyire ők is ezen határozatunkhoz hozzájárulandanak, a letisztázott fölírat meghitelesittethetik, aláirattathatik és az együtt maradandó főrendekhez visszaküldethetik; (He­lyeslés!) s megtörténvén az aláírások, ezen föliratot újból fogom kinyomattatni, hogy az a t. ház tagjai kö­zött szétosztathassák. Méltóztassanak már most a jegyzőkönyv meghitelesitését meghallgatni. (Helyes!) 58*

Next

/
Thumbnails
Contents