Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-53

228 LIII. ülés 1861, június 27-kért. hogy az 7—& bét alatt fölépíttethessék, és én egy kfajczáíral sete akáröttí terhelni assofszagot a<zéft, hogy mi itt kényelmesebben ülhessünk, főleg midőn az neháüy napi nem dolgozással van összekötve. (Zaj.) Andrássy Gyula gróf: Megvallom, hogy az előttem szólott képviselő úrral ttem érthetek egyet, & pedig azért, mivel azt hiszem, hogy minket az orSzág azért küldött ide, hogy tanácskozhassunk és* oly költséget mint ez a 6—800 frt vöriia, oktetetíeri tekintetbe sem fogja az ország veníiii, ha aá a tanácskozások lehetőségére ugy szólva nélkülözhetlenül szükséges, mért több ülésben tapasztaltak, hogy Szinte lehetetlen volt kiállani a melegséget; fődolog ű&, hogy sátor jőjön az ablak fölébe

i mely a világosságot nem fogja el és mégis lehetővé teszi a tanácskozást, s az égy pár tíap alatt elkészüL A mi pedig mondatott, hogy ez az ideiglenes országház építtetését hátráltatná, azt nem látom át. Eziránt a jelentést ugy hiszen?, a bizottmány előadója Lónyay Menyhért ur, mielőbb be fogja adni, mélyből ki fog tűnni, hogy e tárgyban már történtek lépések. Addig, mig az elkészül, e hőségbén két hónapig a teremben ülni, fölötte súlyos, és 800 ftot arra adni, hogy itt tanácskozni lehessen, azt ugy hiszem, senki sem fogja oly nagy áldozatnak tartani, melyet az ország meg ne tehessen; (Közhelyeslés.) Elnök: Miután többen a tárgyhoz szólani nem kivannak, bátor leszek a kérdést föltenni. A kérdés tehát az: hogy méltóztatik a tisztelt ház elfogadüij hogy a terembeni tanácskozásnak czélszerübbé és lehetővé tétele végett egy baldachin tétessék az ablakok fölé, mély a napsugarak egyenes besütésót megakadályozza és szelelök csináltassanak, melyek a kiállhatatlan gőzt kivezessék. Keglevich Béla gróf: Én a kérdéshez leszek bátor szólani. Azt hiszem, há jónak látná a t. ház, először tán a kérdésnek csak egyik részét kisértenők meg a szavazásra föltenni, t. i. hogy sátor csináltassék-e, mert én nem látom oly szoros összefüggésben lenhi a kettőt egymással, hogy az egyiket a másik nélkül megcsináltatni ne lehessen. A sátor egy két nap alatt elkészülhet, az nem tesz oly nagy különbséget, a szelelök készítése pedig több napot fogna igénybevenni s tetemes költséggel is járna, — s azután, ha tapasztaljuk, hogy a sátor nem használ, lehetne a szelelőket is megcsináltatni. (Helyes!) Trefort Ágoston: Én a szelelőket ép oly szükségesnek találom, mert ha a terem tömve van, oly mephiticus a levegő, hogy az ember gyomrát egyenesen megrontja. Bónis Sámuel: Pártolom Keglevich képviselő társunk nézetét, mivel ha a baldachin felállítása kérdésében az épületnek megrontása nincs összeköttetésben, kérJés hogy váljon a ventillatio által nem történik-e az épület megkárosítása? én ugyan nem tudom, de ez bővebb megvizsgálást igényel. Legelőször meg lehetne próbálni az egyiket s azon bizottmány, mely ezen tárgyba kivan küldve, adjon véleményes jelentést, hogy váljon a ventillatio készítése nem fogja-e megrontani az épületet. (Helyes !) Eötvös József báró: Én szintén azt mondanám, hogy próbáljuk meg először az egyiket, mi kevesebbe kerül, ha az nem volna már megpróbálva; de azt már megpróbáltuk oly napokon, melyeken a nap nem sütött. A baldachinnak magának más hatása nem lehet, minthogy a napsugarakat elhárítsa a teremből, tehát mindazon napokon, melyeken a nap nem sütött, a baldachin resultatumát megpróbáltuk, de tapasztaltuk, hogy oly napokon is, melyeken a nap nem sütött és sok hallgató jelent meg és a ház teljes volt, alig lehetett kiállani a levegőt. Itten bizonyosan miután egész figyelmünkre van szükségünk, miután az ország méltán igényli, hogy jelen legyüuk valamennyien, hogy szedjük össze minden eszünket, legalább oly állapotba kell tenni a termet, hogy gyengébb egészségű embernek is lehetséges legyen 2—3 óráig egy helyen maradni, de ha nem ventillálunk, oly állapotba jövünk, mint voltunk többen, hogy kénytelenek voltunk az ülést elhagyni, mert nem állhattuk ki. Ha az épület a ventillatio által megrontatnék, akkor a museum directora semmiesetre sem fogná azt engedni, mert az épületet természetesen megrongálni nem szabad. Da ha ezen terem ventillatioval bir, azáltal a museum csak nyerni fog ; mert ezen terem nem azért építtetett, hogy mindég üresen álljon, ha pedig ezen teremben nagy közönség van, akkor az, mint igen sokszor tapasztaltuk, az acaderniai ülések alkalmával — mert ventlllatioja nincs, majdnem haszonvehetetlen volt; azért legczélszerübb lesz mindjárt egyszersmind a kettőt megcsináltatni. (Helyes! Szavazzunk!) Lónyay Menyhért: Azon szempontból is óhajtandó, hogy mindakettő egyszerre készüljön el, mert kiállhatatlan a hőség egészségi szempontból is, én annálfogva óhajtom, hogy egyszerre szavazzunk mindakettöre. Cserky István : Váljon nem lehetne-e egy harmadik expedienst találni, még pedig minden költség nélkül (Halljuk!) ha a t, ház korábban tartaná az üléseket vagy későbben. (Zaj.) Elnök: Bátor vagyok azért felszólalni hogy miután itt már nincs a tárgyról, hanem a kérdés mikénti feltevéséről szó, uj inditványnyal föllépni he méltóztassanak. Jókai Mór: Ezen kérdés eldöntését bizonyos eshetőségek bekövetkezéséig óhajtanám elhalasztani, miután nagyon valószínű lehet, hogy jöhetnek esetek, midőn a képviselőház nagyon olcsó áron hűvösre fog juthatni. (Derültség!) Halász Boldizsár: Én is azokkal szavazok, kik a kérdést egyszerre akarják eldöntetni, egyébiránt azoknak megnyugtatására, kik attól is tartarták, nehogy a ventillatio által az épület elrontatnék, a jegyzőkönyvbe lehetne teimi, hogy e részben az illető építőmester magára vállalja a felelősséget, (Zaj. Szavazzunk!) Elnök: Az első kérdésnek mindenesetre annak kell lenni, hogy együtt tétessék e föl a kérdés a baldachin fölépítése és szerelők elkészítése fölött vagy külön? a kik együtt kívánják, méltóztassanak fölállni. (Föláll a többség.) Miután a \. ház elhatározni méltóztatott, hogy a kérdés együtt tűzessék ki, bátor leszek a kérdést szavazás alá bocsátani. (Hallják!) A kérdés tehát az lesz: kívánja-e a t. ház, hogy a nap sugarai ellen