Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-49

206 XLIX. ülés 1861. június 22-kén. előtt azon kérdésre, hogy a bizottmány javaslata elfogadtatik-e föltétlenül vagy módosításokkal, szavazás nem történik, még pedig azon okból, mert ha csakugyan a többség azt fogja mondani, hogy ezen javaslatot módosításokkal elfogadja, azt hiszem, hogy a mennyiben felszólaltunk az iránt, hogy módosításokat akarunk beadni, nem lehetünk elzárva attól, hogy ezeket azontúl is be ne adhassuk. Ok nélkül történnék tehát a felolvastatás, mert ha a többség a bizotttmány véleményét fogadná el, a felolvasás szükségtelen, és idővesztés volna. Ha a beadott modositványok felolvastatnának, és a szavazás eredménye az lenne, hogy módosításokkal fogadtatik el a javaslat, akkor föntartom eziránt szólási jogomat. Elnök : Ha méltóztatnának megengedni, fel fognak olvastatni a beadott modositványok. Keglevich Béla jegyző felolvassa a : Halász Boldizsár, Bónis Samu, Beöthy Zsigmond, Demjén István, Károlyi Ede gróf, Zsarnay Imre, Grabarics Ernő, és Szálé Antal képviselők által beadott módositványokat. Elnök : Ezek, a melyek tegnap, — most jőnek azok, a melyek ma adattak be. Jura György jegyző olvassa azon módositványokat, amelyek: Ónossy Mátyás, Korics Gáspár, Prugberger József, Hunfalvy Pál és Spóner Tivadar képviselők által adattak be. Elnök : Ezen modositványok adattak be, már most méltóztassanak hozzá szólani. Besze János : Meg vagyok győződve, hogy ezen számtalan modositványok tömkelegéből szavazással czélt nem fogunk érni, mert vannak egyének, mint én is, kiknek egyes pontok ellen van kifogásuk. Ha itt sorra voksolunk odajutunk, mint már egyszer történt, hogy addig voksoltunk, mig minden módositványt le nem voksoltunk, s újból kellett kezdenünk a dolgot. Én azt hiszem, hogy jó volna, a mint fel is tettem, és be is nyújtottam inditványkép, hogy minden beadott módositványokat a kilenez tagú bizottmányhoz kellene utasítani, hogy az az elvileg elfogadott munkálat mindazon pontjait, melyek módositást kivannak, átalakítva, az országgyűlés elébe terjeszsze. (Helyeslés. Zaj!) Elnök : A tanácskozás tárgya nézetem szerént most a kérdések kitűzése körül forog, felkérem tehát a t. szónokokat, hogy csupán e tárgyra méltóztassanak előadásaikban szorítkozni, t. i. hogy áll-e azon kérdés, melyet javasolni bátor voltam, miszerint a bizottmányi javaslat elvben elfogadtatván : „a bizottmány szerkezete elfogadtatik-e vagy nem ? (Helyeslés.) Dessewffy Emil gróf: Teljesen egyetértek a t, elnök úrral arra nézve, hogy a kérdést máskép kitűzni nem lehet; egyetértek pedig részint azért, melyek tegnap történtek, részint azért, melyek ma történtek. Tegnap szavazásra kerülvén a dolog, a t. elnök úr azért javasolta a kérdést két részre oszlatni, s előbb arra szavaztatni, vájjon elvben elfogadtatik-e a bizottmány javaslata, vagy nem? mert, ha azok, kik a szerkezetre módositványokat adtak be, előre voksolni akarnak, elüttettek volna azon jogaiktól, hogy e szerint voksolhassanak. Tegnap tehát elvben elfogadtatott a bizottmányi javaslat és mára halasztatván a tanácskozásoknak további folytatása, a háznak kívánatára felolvastattak minden modositványok, melyek tegnap és ma beadattak. Az elnök úr, midőn azt jelenti ki, hogy a kérdést mikép akarja feltenni, megjegyezte egyszersmind azt, hogy a beadott modositványok mind olyanok, melyek részint elvben ellenkeznek a tegnap felolvasott bizottmányi javaslattal, részint pedig nem tartalmazhatnak szerkezeti módositványokat, nem pedig azért mert itt a bizottmány által ajánlott szerkezeti javaslatról van csupán szó, és nem egyszersmind az országbírói értekezlet munkálatáról. Felolvastatván mindezen modositványok, meggyőződtünk hogy : Bónis, Halász, Grabarics, és Ónossy t. barátimnak módositványai principaliter ellenkeznek azzal, mit tegnap elvileg elfogadtunk annyiban, hogy a bizottmányi javaslattal ellenkezőleg oly elveket akarnak felállítani, és oly kérdéseket akarnak tárgyalni, melyek a jelen kérdésben nem is tárgyalhatók. Vannak ezek mellett más módosítások, melyek szintén nem tartalmaznak szerkezeti módosításokat iiyen : a Károlyi Ede t. barátom módositványa, mely, — ha elfogadtatik is, a bizottmány javaslata a mint áll, egy külön indítványnak tárgyát képezi, mert az tulajdonkép csak óvás. Demjén úr indítványa hasonlókép csak óvás, melynek, ha elfogadtatik, a jegyzőkönyvben van helye. Zsarnay képviselő módositványa nem azt tartalmazza, hogy mit kell a bizottmány jelentésén változtatni, hanem mit kell az országbírói értekezlet munkálatának szövegén változtatni, következőkép, ha elfogadtatik a bizottmányi szerkezetnek javaslata, még mindig fenmaradhat, hogy ezek elfogadtassanak. — Prugberger indítványa pedig speciális, inkább administationális mint törvénykezési tárgy. Hunfalvy és Spóner-é szintén nem képezheti annak tárgyát; hogy el kell-e fogadni ezen bizottmány szerkezetét, vagy nem? Miután tehát ezek így állanak, és ezen modositványok részint principális kérdéseket foglalnak magukban, melyek ez alkalommal nem tárgyalhatók, részint pedig olyanok, melyek ha elfogadtatnak, utólagosan is vétethetnek tanácskozás alá, részint pedig csupán administrationalis kérdéseket tárgyaznak, nem látom, hogy az elnök által kitűzött kérdés fölött miért ne történjék a szavazás, és a t. házat arra kérem, hogy az elnök úr által kitűzött kérdésre a szavazást megkezdeni méltóztassék. (Helyes.) Ónossy Mátyás : Én szintén a kérdéshez akarok oly módon szólani, mint előttem szóló Dessewffy Emil gróf képviselő úr szólott. Én semmiesetre nem tartozom azok közé, kik a háznak többsége által elfogadott elvet kívánják módosítani, a t, képviselő ur pedig rólam azt állította, hogy az általam beadott módosítás elvileg ellenkezik a többség tegnapi határozatával. Ezt merőben tagadom. A tegnapi határozat — mely tegnap szavazás utján hozatott —akiküldött bizottmány által beadott javaslatnak elvileg elfogadását foglalja magában. Itt három elvet látok kimondva és mindegyik benfoglaltatik módositványomban. Az első az, hogy a magyarországi magánjogi törvények visszaállítását a ház egyhangúlag óhajtja, itt a