Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-48

196 XLVIII. ülés 1861. június 21-kén. lőtt. így tehát azt gondolom, önkép a kérdés csak az lehet, hogy az, mi fölött tanácskoztunk, és mi iránt különbözők valának a vélekedések, s ezen küldöttség véleménye, vájjon elfogadtatik e vagy nem ? Igen helyes , nézetem szerint, mit a. t. Elnök úr előbb mondott, t. i. hogy vannak olyanok, kik nem a lényegben, hanem a szerkezetben kivannak változtatást; például azok, kik nem a §-okrai hivatkozást, hanem magát a szöveget, melyre a hivatkozás történik, akarják beletenni. Ez nem lényeges, ez csak ugy szólván kiegészítése annak, a mire szavazunk; de a kérdésre nézve nem tartok nézetem szerint mást lehetőnek, mint azt. hogy a mi fölött tanácskoztunk vájjon elfogadtatik e a küldöttség véleménye szerint vagy nem ? (Helyeslés.) Kállay Ödön: Ha az előttem szólott képviselő úr indítványát elfogadjuk, szóm nincsen, mert a szabály azt parancsolja. De ha még hozzá lehet a kérdéshez szólani, én a kérdés felállítását akként javasolnám , hogy minden vélemény szavazhatna egyenesen a nélkül, hogy a kérdés fölállításában némi kijátszás lenne. Nevezetesen azok, kik elakarják fogadni e munkálatot; és azok, kik módosítva akarják csak elfogadni, szavazhatnak, és azok is szavazhatnak, kik végkép el akarják vetni. így állítanám föl tehát a kérdést: módosíttatik-e a javaslat, vagy pedig elvettetik. Ekkor minden vélemény árnyalat szavazhatna. (Nagy Zaj.) Bobory Károly: A bizottmány jelentésének két része van. Az első az, miben mindnyájan megegyezünk , t. i. az, hogy határozatilag mondassék ki, mikép a magyar magánjogi törvények visszaállíttatnak. A másik az, hogy vájjon —- és ez a főkérdés — az országbírói értekezlet munkálata mint surrogatum használható e vagv nem? Ez utóbbit kívánnám én kérdésül kitüzetni. Dessewffy Emil gróf: Azt tartom, hogy azon kérdés, melyet t. elnök úr kivan kitűzni t. i. elvileg elfogadtassék-e vagy nem ? mindenkit kielégíthet. Mert e kérdés csak azért tűzetik ki igy, minthogy vannak szerkezeti módosítványok, melyek átalánosan a lényeget is illetik. Hogy elvileg elfogadtatik-e? ez magában foglalja azt, hogy ha elvileg elfogadtatik is, még a szerkezet fölött a szavazás fönnáll. Mihelyt tehát az megáll, ugy gondolom, hogy nincs senkinek aggodalma, mert kik a javaslatot ugy a mint áll, elakarják fogadni, mindenesetre igennel fognak szavazni. Kik az egészet lényegileg el akarják vetni, azok mindenesetre nemmel fognak szavazni. Ha elvileg elfogadtatik, akkor még fönnmaradt a szerkezet módosítása iránt a második szavazás. Tehát ennél czélszerübb kérdést a szavazásra feltenni nem is lehet. Elnök: A kérdés megoldásához minden képviselő urnák joga van szólani, a dolgot tisztába kell hozni, ezért szükséges, hogy egymást meghallgassuk. Madarász József: Azt akarom, hogy az ellenvéleményesek is tisztán szavazhassanak. Tudjuk, hogy három vélemény van. Vannak, kik megakarják tartani az egészet, s azért nem lehet kitűzni az elvet kérdésül , mert magában a bizottmányi javaslatban is két elv van, melynek elsejét mindnyájan osztjuk, de nem osztjuk a második részét az elvnek, s azért igy a kérdést nem lehet kitűzni, mert ellentétbe jövünk. Ilyen feltevéssel a kérdés ki lenne merítve „elfogadtatik-e a bizottmányi jelentés ugy a mint az a ház asztalán fekszik ? (Nem lehet!) Elnök: A ház szabályairól és a szavazási gyakorlatról lévén szó, kötelességemnek tartom, miután a kérdést legelőször én terveztem előadni: hogy a mostani országgyűlési gyakorlat szerint is egyátalában nem szokatlan dolog mindenek előtt az elv fölött, szavazni, mutatja az országgyűlés első felszólalása alkalmával történt szavazás, midőn először is az elvkérdés bocsáttatott szavazás alá. Kötelessége az elnöknek a kérdést akép tervezni, hogy mindenki igennel vagy nemmel egyszerűen szavazhasson és hogy ez megtörténhessék az alapszabályok szerint, a hol a szvazásra feltett kérdés több részből áll, annak szétosztását kell kimondani; csakugyan igaz, hogy a bizottmányi javaslat két főelvet foglal magában , az egyik az, hogy a magyar magánjogi törvények visszaállítassanak, a másik, hogy az országbírói értekezleti munkálat ideiglenesen kisegítő gyanánt használtassák. Ha nem volna az első elv fölött átalános a háznak akarata, akkor ezen két elvet egymástól elkülönözve kellene tanácskozás alá venni: de miután ezen elv el van ismerve« s e fölött véleménykülönbség e házban nincs, természetes, hogy midőn az elv tűzetik ki szavazás alá, az alatt nem más értetik , mint az, hogy a ház asztalára tett javaslat elfogadtatik-e vagy nem ? Ha a kérdés ugy tétetik föl, mint Ürményi és Madarász képviselő urak indítványozták, hogy t. i. elfogadtatik-e a javaslat ugy mint van vagy nem? akkor azok, kik azt szóról szóra nem akarják elfogadni nemmel szavaznak; de ha az általam föltett kérdés fogadtatik el, ugy azok, kik az elvre nézve osztoznak, mellette fognak szavazni s akkor második sorban jön ezen kérdés, melyet a t. képviselő urak ajánlottak. (Zaj.) A kérdés iránt ha különbség van a házban azt szavazat által is el lehet dönteni, ha képviselő urak ezt kívánják. (Nem kivánjuk!) Fel fogom tehát olvastatni szavazás előtt a bizottmányi javaslatot, melyben az elvek foglaltatnak. (Hallottuk!) Az szabály, hogy ha a kérdés fontos, a szavazás megkezdése előtt a javaslat felolvastassák. (Felolvastatik a bizottmányi javaslat.)